Direkt úgy mérték a Duna vizét, hogy ne kelljen leállítani Paksot
MTI-Paks-Duna_top_story_lead.jpg

Direkt úgy mérték a Duna vizét, hogy ne kelljen leállítani Paksot

  • narancs.hu
  • 2018. augusztus 29.

Belpol

Jogi kiskaput használtak ki.

A Magyar Narancs foglalkozott elsőként azzal a problémával, hogy a szokatlanul meleg időjárás miatt a Duna is egyre melegebb, és ha ez így folytatódik, könnyen lehet, hogy le kell majd állítani a paksi erőművet. Az erőművet ugyanis a Duna vizével hűtik, és ha az erőmű alatt 500 méterrel a folyó vize 30 fok közelébe melegszik, le kell állítani Paksot.

Nem lesz könnyebb

Az elmúlt hetekben több atomerőmű reaktorát is le kellett állítani Európában az emelkedő vízhőmérséklet miatt. Itthon nem merült fel a leállás lehetősége, de az időjárási változásokkal a jövőben számolnia kell az atomerőmű üzemeltetőinek.

Azóta több lap is foglalkozott a témával. Az Átlátszó például kiment és megmérte a víz hőmérsékletét, ami bizony 30 fok felett volt, az erőmű mégsem állt le.

A G7 most arról ír, hogy az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. direkt 11.30 és 12.30 óra között mérte a Duna hőmérsékletét, nem pedig akkor, amikor a folyó a legmelegebb. A lap szerint ezzel jogi kiskaput használtak ki Paks üzemeltetői, hogy ne kelljen leállítani az áramtermelést. A hivatalos mérések szerint a legmelegebb napokon a Duna 29,88 fok volt, ami épphogy 30 fok alatt marad. Azaz ezeken a napokon szinte biztos, hogy délutánra a Duna átlépte a küszöböt, vagyis le kellett volna állítani a paksi atomerőművet.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.