Dobrev Klára elmagyarázza, hogyan emelné a béreket

  • narancs.hu
  • 2023. május 27.

Belpol

Öt intézkedést hajtana végre a DK árnyékkormánya, ha megtehetné.

Magyarország az árak tekintetében az élen jár, a bérekben pedig sereghajtó Euópában, a nyugdíjak sem tudják követni az áremeléseket. Ez egyértelmű feladatot jelent az Orbán-rendszer utáni kormánynak: emelnie kell a béreket és a nyugdíjakat is annak érdekében, hogy jobban éljenek a magyarok – közölte szombati sajtótájékoztatóján Dobrev Klára árnyék-miniszterelnök.

A Demokratikus Koalíció politikusa szerint öt intézkedést kellene végrehajtani:

  • be kellene vezetni az európai minimálbér-szabályozást, ami legalább 50 ezer forinttal emelné a magyar minimálbért, ugyanennyivel feltolva a többi fizetést is;
  • béremelést kellene végrehajtani az állami alkalmazottak körében, azért is, mert a pedagógusok, ápolók, szociális munkások, rendőrök, tűzoltók, mentősök, óvodai és bölcsődei dolgozók, közigazgatásban dolgozók fizetésének emelése is hatna az általános bérszínvonalra;
  • a kormánynak igazságosabbá kellene tennie az adórendszert, mert az most inkább multibarát, nem a kis- és középvállalkozásokat segíti;
  • csak olyan beruházásoknak lenne szabad uniós vagy magyar állami támogatást adni, amelynek kivitelezői vállalják, hogy az adott területen megszokottnál magasabb bért fognak fizetni az alkalmazottainak;
  • meg kellene erősíteni az oktatást és a szakképzést, és „a magyar szakszervezetiséget”, támogatva a versenyképes tudás megszerzését és a hatékony érdekképviseletet.

 

 

A magyarázat azért is időszerű, mert arról, hogy a béremelést hirdető DK-óriásplakátok mennyire fogadhatók el korrekt üzenetként, megoszlottak a vélemények az ellenzéki oldalon is:

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.