Dorosz: "Orbán egyszer már megpróbált nyíltan kicseszni Budapesttel"

Belpol

A főpolgármester-helyettes szerint Vitézy Dávid jó szakember, de belépett a politikai térbe.

Az e heti nyomtatott Magyar Narancsban interjút közlünk Dorosz Dávid klímavédelemért és fejlesztésekért felelős főpolgármester-helyettessel. A Párbeszéd politikusát kérdeztük tavaly megjelent könyvéről, a Fidesz zöld fordulatáról és Budapest pénzügyi mozgásteréről. Az alábbi részletben arról beszél, hogyan fogadta a fővárosi vezetés, hogy a kormány Vitézy Dávidot nevezte ki a Budapesti Fejlesztési Központ élére:

Magyar Narancs: Korábban BKK-vezérigazgatóként is felmerült Vitézy neve, Karácsony Gergely úgy fogalmazott, ha pályázna, valószínűleg nyerne. Fel is kérték a pozícióra?

Dorosz Dávid: Felmerült a neve, nem titok, hogy jó szakembernek tartjuk, legújabb kinevezésével viszont kilépett a szakértői szerepből, és belépett a politikai térbe. Az ő döntése, hogy felhalmozódott szakmai tudását milyen politikai projekt mögé rakja oda, feltételezem, saját ambíciói és a Fidesz hosszabb távú Budapest-stratégiája motiválták.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

MN: Azzal egyetértenek, hogy Vitézy a HÉV-vonalak összekapcsolását, az 5-ös metrónak nevezett projektet állítja be a legfontosabb fejlesztésként?

DD: Lehet álmodozni az 5-ös metróról, de addig nem érdemes, amíg majdnem harminc­éves buszok járnak a városban, elöregedett a villamosparkunk, és kormányzati együttműködés hiányában nem tudjuk lehívni a trolikat, amelyek megvételére opciós szerződésünk van. Az öreg, korszerűtlen, sokszor veszélyes járművek határozzák meg a budapestiek mindennapi valóságát. Ehhez képest a jól hangzó gigaprojektet kínjában, nagy kapkodva szedi elő a kormány, hogy mint egy túlbuzgó diák, mutasson valamit a fővárosiaknak az októberi vereség után.

MN: A kormány saját határozatával szembemenve nem utalta át határidőre a 3-as metró középső szakaszára a buszpótlás fedezetét. Hogyan bízhatnak akkor abban, hogy az atlétikai stadion kapcsán született megállapodást betartják?

DD: Fürjes és Vitézy megígérték, hogy meglesz a pénz a buszpótlásra, ebben az ügyben el tud indulni a közös munka. Egyébként pedig, ha a kormány megszegi a szavát, akkor a budapestieknek hazudik a szemébe, aminek a politikai árát meg fogja fizetni. Orbán Viktor 1998 és 2002 között egyszer már megpróbált nyíltan kicseszni Budapesttel: ’98-ban 14 fővárosi körzetet nyert a Fidesz, 2002-ben 4-et. Ha Orbán ért a matematikához, nem akar háborúzni. Persze mi a másik eshetőségre is készen állunk.

A teljes interjút a Magyar Narancs 2020. február 20-i lapszámában olvashatják. Ha előfizetne a lapra, itt megteheti.

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.