„Drága Slomó, te is egy migráns vagy, bármennyit is mosolyogsz rájuk, nekik csak egy migráns leszel”

  • Nagy Gergely Miklós
  • 2018. július 26.

Belpol

Radnóti Zoltán interjút adott a Narancsnak, szóba került Köves Slomó is.

Hosszú interjút olvashatnak Radnóti Zoltánnal, a Mazsihisz Rabbitestületének elnökével a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban. Az apropó: egy friss, a hazai zsidóságot vizsgáló felmérés, az interjú nagyobb részében erről beszélgettünk a rabbival.

Radnóti Zoltán

Radnóti Zoltán

Fotó: Sióréti Gábor

Végül azonban szóba került Köves Slomó is, aki az EMIH-hel az elmúlt években állami javakban egyre gyarapodó birodalmat épített ki – erről épp mi számoltunk be a legalaposabban nemrég.

Radnóti Zoltán – aki korábban illette már kritikával Kövest – most sem fukarkodott a szavakkal: „Köves Slomó ezzel az attitűddel senkit sem képvisel, a magyar zsidóságot végképp nem, vagy csak minimálisan. Kiderül ebből a kutatásból, hogy a magyar zsidóság egyértelműen liberális és baloldali, legfeljebb konzervatív centrista, de itthon ez a jobboldali réteg hiányzik. Ami Izraelben teljesen bevett, természetesen. Érdekes, eszembe jutott nemrég a levelem újra, amikor Hollik a francia–horvát meccs előtt kiírta azt a furcsa mondatot, hogy a franciák a bevándorlóország, a horvátok meg a keresztények. És akkor arra gondoltam, hogy drága Slomó, te is egy migráns vagy, bármennyit is mosolyogsz rájuk, nekik csak egy migráns leszel. Lehet begyűjteni milliárdokat jó projektekre, lehet egy zsinagógát megszerezni a Várban, Szentendrén, lehet még vásárolni tíz ingatlant, húsz ingatlant, lehet, lehet. Híveket viszont nem lehet pénzért vásárolni. A magyar zsidósághoz nem lehet azon az úton eljutni, amin Köves Slomó jár. Nekem pedig addig kell így beszélnem erről a kormányról, amíg olyan gesztusokat tesznek, amelyek a magyarországi zsidóságnak, mint kisebbségnek, mint nem keresztény kisebbségnek, mint korai bevándorlóknak, fájó pontok. A migránskampány, a Szabadság téri emlékmű, a Soros-kampány pedig fájó volt.”

Olvassák a teljes interjút, mert sok érdekesség lesz benne!

Figyelmébe ajánljuk

Íme pár filmötlet Valentin-napra

Ha Valentin-nap, akkor romantikus film – esetleg romantikus vígjáték, vagy épp romantikus horror, a lényeg, hogy a szerelem valamilyen formában megjelenjen benne. Szubjektív filmajánlónkban a mozik és a streamingplatformok kínálatából adunk ötleteket, hogy mit lehet és mit érdemes nézni a szerelmesek napján.

Gázórás akciók és alapítványi milliók – Radics Béla, a Fidesz ifjú performanszművésze

A 30 éves Radics Bélát Zuglóból juttatná be a Fidesz a Parlamentbe. A politikus az elmúlt években az erzsébetvárosi Fidelitasból indulva kötött ki a Fővárosi Közgyűlésben, politikai ellenfelei szerint legfőbb erénye, hogy kiválóan fel tudja mondani pártja propagandáját. Portrénk Radics Béláról, a Szentkirályi Alexandra-féle budapesti Fidesz reménységéről.

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.

Nem a nyúl viszi

Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.