Úgy tűnik, más filmet néz a kulturális és innovációs miniszter, aki a Dunaújvárosi Egyetem felújított főépületének ünnepélyes átadóján azt mondta: „hozzáférési fordulat” történt a magyar felsőoktatásban, ahol a korábbi 1600 után ma már 3302-en tanulnak az intézményben.
Ehhez képest megdöbbentő adatokat közölt a Magyar Tudományos Akadémai egyesülete, az Akadémiai Dolgozók Fóruma. Ebből kiderül, hogy 2025-től kezdve gyakorlatilag az összes hazai egyetemen hirtelen és jelentősen csökkentik az állami finanszírozású felsőoktatási helyek számát. „A magyar kormány – az egészségügyhöz, a szociális szférához és számos más kulcsfontosságú állami szférához hasonlóan – egyre inkább kivonul a felsőoktatásból is.”
Az alábbi adatok láthatók az ADF táblázatában (a felvi.hu adatbázisa alapján).
Az állami finanszírozású férőhelyek száma az ELTE-n 19 százalékkal, a BGE-n 14 százalékal csökken. Ahol növekedés van az ingyenes helyek számában, az is elenyésző: ilyen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (+11 százalék) és a Semmelweis Egyetem (+3 százalék). Az NKE a Miniszterelnökség alá tartozik, a Tanácsadó Testület elnöke pedig Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója.
„Súlyosbítja a helyzetet, hogy Magyarországon a 25–34 éves korosztályban a diplomások száma már most is a második legalacsonyabb az egész EU-ban”
– emlékeztet az ADF.
„A felháborító szakpolitikai döntés tehát sok fiatalt gyakorlatilag kizár a felsőoktatásból, vagy eladósodásra kényszeríti őket, mert ki kell fizetniük az önköltséges képzést: ha egyáltalán van arra lehetőségük és hajlandóságuk, hogy ilyen magyarországi képzésre jelentkezzenek. Csak jómódú családok vállalhatják a fizetős képzés anyagi terheit, hiszen az egyetemi oktatás még tandíj nélkül is nagy áldozatot követel a magas albérleti és megélhetési költségek mellett.”
Az egyesület szerint szinte biztos, hogy oktatói elbocsátások várhatók több egyetemen. Egyetemi karok, képzések vannak veszélyben: már látjuk azt is, hogy mi történt pl. a Károli Gáspár Református Egyetemen, ahol 2025-ben számos eddig sikeres képzést szüntetnek meg – írják.
Frissítés:
A táblázat szerint a Corvinus Egyetemen 48 százalékkal csökken az állami finanszírozású férőhelyek száma. A hírhez kapcsolódva a Corvinus közleményt küldött, amelyben ez áll: „A Budapesti Corvinus Egyetem a modellváltás után, 2020 óta már nem állami finanszírozásban kínál térítésmentes helyeket az alap-, mester- és osztatlan szakos képzéseire újonnan felvett diákjainak. A Corvinus a térítésmentes tanulási lehetőséget az állami ösztöndíj helyett az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány biztosított Corvinus Ösztöndíj útján kínálja hallgatóinak. A cikkben megjelent azon állítás tehát, hogy a Corvinuson bármennyivel is csökkennének az államilag finanszírozott helyek, nem igaz. A Budapesti Corvinus Egyetem a legutóbb is összesen 1871 hallgatót vett fel a 2024/25-ös tanévre a központi felvételi eljárásban. Alapképzésen 1376, mesterképzésen 439, osztatlan képzésen pedig 56 diák kezdhette meg tanulmányait szeptembertől, és az ebben a tanévben a magyar oktatási rendszerből a nappali alapszakra felvett hallgatók mintegy 75%-a, a nappali mesterképzésre felvett hallgatóknak pedig szinte 100%-a térítésmentesen tanulhat az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány által biztosított Corvinus Ösztöndíjprogramnak köszönhetően. A Corvinus a 2025/26-os tanévre is várhatóan legalább a tavalyi létszámban tervez térítésmentes tanulási lehetőséget kínálni a diákjainak.”
