Meglepő állítást közölt február elején a Magyar Hang: a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet (PPKE) 2010 óta az amerikai adófizetők összesen 766 ezer 990 dollárral támogatták az Egyesült Államok védelmi minisztériuma költségvetéséből. Az információ forrásaként az amerikai kormány kiadásait listázó hivatalos oldal, az USAspendig.gov adatbázisra hivatkoztak. A lap arra a következtetésre jutott, hogy a magyar kormány retorikájában „guruló dollároknak” nevezett amerikai támogatások legnagyobb hazai nyertese a Pázmány Péter Katolikus Egyetem lett: 2010 óta mai árfolyamon több mint 300 millió forinthoz jutott.
Az egyetem az említett honlap adatai szerint 2010 óta kap rendszeresen pénzt az amerikai védelmi minisztériumtól: az első évben 120 ezer dollárt, 2021-ben, az eddigi utolsó utalás évében 183 ezer 594-et. A jogcím, ami alapján kapják a támogatást: „az oktatási intézményekben, nonprofit és egyéb kutatóintézetekben folyó olyan alap- és alkalmazott kutatások és technológiák támogatása és ösztönzése, amelyek a haditengerészeti műveletek javításában kiemelkedő potenciállal bírnak, valamint a jövő kutatóinak képzése és motiválása a tudományos és mérnöki tudományágakban”.
Lapunk kíváncsi volt a részletekre, ezért kérdéseket tettünk fel az egyetemnek a támogatás kezdeteiről, a pénz felhasználásáról, az elvégzett munkákról. A Pázmány válaszában pontosította a Magyar Hang állítását. Eszerint valóban 766 990 dollár pályázati pénzt kaptak, de már 2007-ben megérkezett az első adag: 2007. március 20. és 2010. január 31. között 270 000 dollár. Azt követően további három részletben 2008. július 1. és 2010. június 30. között 60 000, 2011. május 24. és 2013. április 30. között 265 000, 2019. január 25. és 2023. április 24. között pedig 281 990 dollár érkezett.
Az egyetem pályázott ezekre a forrásokra. A PPKE Információs Technológiai és Bionikai Kara (ITK) 2007-2023 között összesen négy pályázaton nyert támogatást az Amerikai Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma (DoD) által kiírt pályázatokon. Ezek közül az első két pályázat 2010 előtt indult.
A PPKE ITK és különböző amerikai kutatóintézmények, illetve a DoD háttérintézményei voltak kapcsolatban „többször más magyar és amerikai kutatóhelyekkel közösen, közös kutatási területekre építve”. Mint megtudtuk, a támogatást kutatók személyi juttatásaira, munkabérekre, megbízási díjakra, azok járulékaira működési és anyagköltségekre például mérésekhez, kísérletekhez szükséges eszközökre, alkatrészekre, szoftverekre, utazási és konferenciarészvételi költségekre, szakmai tanácskozásokra, projektmegbeszélésekre, külföldi laborlátogatásokra, projektadminisztrációs és publikációs költségekre jelentésekre, szakmai beszámolókra, folyóiratdíjakra költötték.
A független lapban megjelent cikk a támogatás jogcímének ellentételezését taglaló fenti szó szerinti idézetéről is megkérdeztük az egyetemet, hogy pontosan mit takar. Konkrét választ egyáltalán nem kaptunk. „Az Egyesült Államokban számos alap- és alkalmazott kutatási pályázatot részben vagy egészben védelmi költségvetésből finanszíroznak, azzal a céllal, hogy előremutató, tudományosan releváns eredmények szülessenek. Ezek a programok általános tudományos és mérnöki kutatásokat támogatnak. A DoD, illetve haditengerészeti alintézményei nemzetközileg is nyílt pályázati rendszerben segítenek olyan kutatócsoportokat, amelyek eredményei alapkutatás szempontjából releváns témákban keletkeznek.”
Arra is rákérdeztünk, mit teljesített az egyetem a támogatásért, ezekről már érdekes haditechnikai információt kaptunk. Rendszeres szakmai beszámolókat készítettek a kutatások előrehaladásáról, konferenciacikkeket és publikációkat jelentettek meg, dokumentálták a kísérleti és modellezési eredményeket. És innen következik a lényeg. Ilyenek voltak az UAV-k (unmanned aerial vehicle), pilóta nélküli légi járművek (a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság meghatározása szerint „olyan légijármű, mely légtérben való közlekedését fedélzetén tartózkodó gépszemélyzet nélkül, földi irányítás mellett vagy autonóm módon végzi") szenzoros és vezérlési tesztjei, akusztikus jelfeldolgozás kísérletei, neurális áramkörök modellezése. Az utolsó, 2019-2023-as pályázatukban az akusztikus mintatanulás, a zajban történő beszéd- és hangfeldolgozás modellezését végezték el. Az utolsó pályázati együttműködés 2023. április 24-én véget ért, és formálisan le is zárult.
