Dúró Dóra L. Simon Lászlóról: „Tudtuk, hogy az aberrációhoz vonzódik”

  • narancs.hu
  • 2023. november 2.

Belpol

Felháborodott a Nemzeti Múzeum igazgatójának köszönetnyilvánításán a szélsőjobboldali politikus.

Megnyilatkozott a magyar családok védelmező asszonya, Magyarország Wishről rendelt védőszentje, Dúró Dóra. A könyvdaráló, kiállításbezárató szélsőjobboldali politikus azután ragadott billentyűzetet, hogy L. Simon László megköszönte neki: megsokszorozódtak a látogatók a Nemzeti Múzeum LMBTQ-témájú fotókiállításán. Azt ugyanis Dúró mószerolta be a készséges Csák Jánosnál.

„Azok után, hogy Csák János megállapította: a Nemzeti Múzeum törvénysértést követett el, L. Simon László nemhogy behúzná fülét-farkát, hanem még neki áll feljebb, mert a saját minisztere megzavarta LMBTQ-népszerűsítés közben” – írja Dúró. „Persze tudtuk korábbi, obszcén »versei« alapján is, hogy az aberrációhoz vonzódik, de most már a saját kormányán is gúnyolódik, ami azért szokatlan, mert Orbán Viktor nem szokta az ilyesmit eltűrni.”

A politikus posztja szerint Alföldi Róbert is a látogatók számával dicsekedett, de ez nem jelent semmit. „Felőlem bárki nézegethet tűsarkúba öltözött férfiakról fotókat otthon a négy fal között, de a Nemzeti Múzeumnak méltósága van.” Dúró szerint az, hogy a 18 éven aluliakat nem tudják kizárni a múzeumból, azt bizonyítja, hogy nem működik az állam.

„Óriási tévedés tehát, ha a Nemzeti Múzeum főigazgatója úgy gondolja, hogy a kiállítás erkölcsi tartalma nem szempont, csak az, hogy minél többen megnézzék. Ez a kereskedelmi TV-k színvonala.”

Dúró Dóra szerint „nem lehet egyszerre két Istent szolgálni”. „A Nemzeti Múzeumban bemutatott kiállítás LMBTQ-propagandát folytat (...) egy tizenhárom éve kétharmaddal kormányzó, magát nemzeti, keresztény, konzervatív erőként meghatározó kurzus idején. Az intézmény élén pedig egy olyan személy áll, aki szerint mindez rendben van, sőt fittyet hány az Országgyűlés által elfogadott törvényre és az elvileg felette álló miniszter utasítására is.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.