Eddig 450 millióba került a magyar államnak fenntartani a Türk Tanács budapesti képviseletét

  • narancs.hu
  • 2020. november 23.

Belpol

Az irodavezető úgy kapott havi 650 ezret, hogy még nem is volt iroda.

Eddig közel fél milliárdba került a magyar adófizetőknek a Türk Tanács budapesti képviseleti irodája - írja Facebook-oldalán Szél Bernadett független képviselő, aki közérdekű adatigénylésben kérte ki a külügyminisztériumtól az erre vonatkozó információkat.

Szél azt írja, a II. kerület, Medve utca 25-27. szám alatti úgynevezett Ybl-villa működésének összes kiadása - a hazai és nemzetközi alkalmazottak bérezésével együtt - a magyar költségvetést terheli, a Szijjártó Pétertől kapott válaszból pedig kiderült, hogy

eddig közel 450 millió forintba került a működtetés és fenntartás úgy, hogy valójában az iroda csak idén februártól működik, diplomaták pedig csak az év második felében érkeztek.

A 450 millióból durván 300 millió nemzetközi tagdíj - vagyis ennyit fizet Magyarország azért, hogy "megfigyelő tagja" lehessen a Türk Tanácsnak.

Az irodában a válasz szerint egyébként 2 magyar irodavezető és 4 alkalmazott dolgozik, valamint 4 külföldi diplomata. A hatfős magyar személyzet bérezésére eddig 34 millió forint ment el.

Szél felhívja a figyelmet arra, hogy Hóvári János irodavezető 2019 januárjától már kapott havi 650 ezres fizetést, holott az iroda csak 2019. szeptember 19-én nyitott meg. Idén februártól ő egyébként 950 ezer forintot keres havonta.

Szél hozzáteszi, hiába próbáltak Hadházy Ákossal személyesen tájékozódni arról, hogy milyen munka folyik a képviseleti irodában, Hóvári János nem ment le velük beszélni.

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.