Eddig 450 millióba került a magyar államnak fenntartani a Türk Tanács budapesti képviseletét

  • narancs.hu
  • 2020. november 23.

Belpol

Az irodavezető úgy kapott havi 650 ezret, hogy még nem is volt iroda.

Eddig közel fél milliárdba került a magyar adófizetőknek a Türk Tanács budapesti képviseleti irodája - írja Facebook-oldalán Szél Bernadett független képviselő, aki közérdekű adatigénylésben kérte ki a külügyminisztériumtól az erre vonatkozó információkat.

Szél azt írja, a II. kerület, Medve utca 25-27. szám alatti úgynevezett Ybl-villa működésének összes kiadása - a hazai és nemzetközi alkalmazottak bérezésével együtt - a magyar költségvetést terheli, a Szijjártó Pétertől kapott válaszból pedig kiderült, hogy

eddig közel 450 millió forintba került a működtetés és fenntartás úgy, hogy valójában az iroda csak idén februártól működik, diplomaták pedig csak az év második felében érkeztek.

A 450 millióból durván 300 millió nemzetközi tagdíj - vagyis ennyit fizet Magyarország azért, hogy "megfigyelő tagja" lehessen a Türk Tanácsnak.

Az irodában a válasz szerint egyébként 2 magyar irodavezető és 4 alkalmazott dolgozik, valamint 4 külföldi diplomata. A hatfős magyar személyzet bérezésére eddig 34 millió forint ment el.

Szél felhívja a figyelmet arra, hogy Hóvári János irodavezető 2019 januárjától már kapott havi 650 ezres fizetést, holott az iroda csak 2019. szeptember 19-én nyitott meg. Idén februártól ő egyébként 950 ezer forintot keres havonta.

Szél hozzáteszi, hiába próbáltak Hadházy Ákossal személyesen tájékozódni arról, hogy milyen munka folyik a képviseleti irodában, Hóvári János nem ment le velük beszélni.

Figyelmébe ajánljuk

A politikai kötődés volt a meghatározó a Városi Civil Alap pénzosztásánál

Jól látszódik, hogy a Városi Civil Alap támogatásainak megítélésénél fontos szerepe volt a politikai beágyazottságnak. A közpénzből kitartott szervezetekről készített gyűjtésünk második részében olyan alapítványokat és egyesületeket veszünk górcső alá, amelyek pontosan illeszkednek abba a politikailag elkötelezett hálózatba, amelyen keresztül az alap pénzei évek óta áramlanak.

Az örökmozgó

  • Molnár T. Eszter

A darab, legalábbis a leírása szerint a mobilitást tematizálja, az úton lét, a meg nem érkezettség generációs tapasztalatát. A fluid meghatározatlanság valóban végigkíséri az előadást, az egymás után sorakozó jelenetek feszültségét a többértelműség és a jelentések interferenciája táplálja.

Tokióban hazatalál

Álmos képű amerikai színész bolyong Tokió­ban… de ez nem Bill Murray kiégett cinikusa, ahogy a japán főváros sem az a neonban úszó, idegenül pislákoló metropolisz, mint az Elveszett jelentésben.

A juhász és a techno

Egyszer volt, hol nem volt, élt, éldegélt özvegy apjával és néma kisöccsével Észak-Macedónia térerőben fogyatékos hegyei közt egy szegény jörük juhászlegény (a jörükok egy Balkánon ragadt török népcsoport).

Kísérleti színész

A brit színész külföldön húsz éve folyamatosan műsoron lévő darabjában a cselekmény maga tökéletesen elsikkad az aktuálisan felkért színész egyéni drámája mellett. Ketten játszanak; egyikük állandó szereplő, a hipnotizőr – a magyar színpadon Bodor Géza –, a másik viszont előadásonként változik, aszerint, hogy az alkotók kit kérnek fel. Ezúttal Balázs Andreára esett a választás.

Aparegény PTSD-vel

Megosztó könyv, elutasítottságának mértéke attól függ, ki milyen mértékben kezeli tabuként a gyermek-szülő kapcsolatot a közösségi térben. Növeli az ellenérzések amplitúdóját, hogy az apa, akiről és akinek a betegségéről és haláláról a bejegyzések szólnak, a magyar kultúra ikonikus személyisége volt, és a róla kialakuló negatív kép a legenda lebontásával is jár.

Térbe írt emlékezet

A kiállítás az otthon alapélményét, érzelmi és fizikai dimenzióit járja körül. Az otthon mint az emlékezet tere jelenik meg, miközben a tárlat egyáltalán nem melankolikusan nosztalgikus, sőt az anyagot nézve a veszteség hidege is megérint.