"Megmondom én a frankót, miért kell a lovas szobrot a térről elvinni - avat be a városban közszájon forgó legendába az egri Dobó téren lévő étterem egyik pincére. - Ha szónokolni akarnak az urak a Városháza erkélyéről, akkor zavarja őket, hogy a török ló feneke pont feléjük néz." Más okból tartja rossz ötletnek az egyik mellékutcán könyvet áruló fiatalember a város egyik jelképének számító Dobó téri szoborkompozíció mozgatását: mint mondja, gyerekként sokszor játszottak a szobornál, ott volt az első randija, el sem tudja képzelni Eger főterét nélküle.
Cincognak az egerek
Fotó: A szerző felvétele
Kettőjük véleménye jól tükrözi a városlakók többségi álláspontját az egri belvárosi rehabilitáció egyik látványos részletéről. Kisfaludi Stróbl Zsigmond 1967-ben felállított Végvári vitézek című szoborkompozíciója mára a város szerves része lett, az érzelmileg hozzá és a Dobó tér jelenlegi arculatához kötődő egriek aláírásgyűjtésbe is kezdtek (az MSZP szervezésében több ezret összeszedve), hogy maradjon a helyén a felújítások után is. A jelek szerint azonban hiába, a városvezetés hajthatatlan. A hatvanas években csak ideiglenesen felállított szobor a szakemberek szerint mindig is idegen test volt a főtéren, ugyanis megtörte a tér kompozícióját azzal, hogy részben kitakarta a történelmi Városházát, és akadályozta a terület eredeti, vásár-, dísz- és rendezvénytéri funkcióinak ellátását.
Ellenvetések
A mostani felújításokkal nem csak ezt kívánja visszaállítani Eger jobboldali városvezetése. Kurucz András, az Egri Városfejlesztési Kft. ügyvezetője lapunknak elmondta, hogy a belvárosi rehabilitáció fő célja a "városi terek összefüggő rendszerének a műemléki védettségű barokk belvároshoz méltó kialakítása, és az Eger-patakkal való közvetlenebb kapcsolatának megteremtése". Gyakorlatilag újradefiniálnák az egri belvárost, a cél az, hogy az eddig különálló látványos műemlékeket és közösségi tereket egységes építészeti koncepció alapján összekössék, miközben rendeznének régóta húzódó műemléki felújításokat és olyan problémákat is, mint például a parkolási nehézségek, és az Eger belvárosát észak-déli irányban átszelő Eger-patakhoz kapcsolódó zöldfelületek "minőségi fejlesztése".
A huszonöt projektelemből álló és százhúszezer négyzetméteres "akcióterületen" zajló beruházásra Eger ötmilliárd forintot tud költeni, döntő részben (3,1 milliárd forint értékben) pályázati, legfőképpen uniós forrásból. De a tartósan hátrányos helyzetű térségben a fennmaradó összeg is érzékenyen terheli az egri költségvetést, még ha magántőkét is bevontak. Kurucz szerint a legköltségesebb az egy közbeszerzéssel letudott, tíz projektelemet lefedő közterület-fejlesztés: a nettó 1,3 milliárd forintba kerülő tétel többek között húszezer négyzetméternyi új természetes kőburkolat beszerzését is jelenti, a Narancs információi szerint egy méregdrága külföldi beszállítótól.
A burkolatcseréken kívül azonban megvalósulnak olyan évek (sőt évtizedek) óta húzódó látványos felújítások is, amelyek halaszthatatlanságával az egriek többsége is egyetért. Ilyen például a főtéri minorita templom és a minaret szomszédságában álló Irgalmas-kápolna homlokzati megújítása, a Városháza belső rekonstrukciója, vagy Eger történelmi házainak helyrehozatalán túl a régóta elhanyagolt török kori fürdőrom értékmegőrzése. Habis László polgármester a Heves Megyei Hírlapnak azt nyilatkozta, hogy ezzel Eger újra komoly versenytársa lesz a közelmúltban jelentős fejlesztéseket végrehajtó városoknak (Debrecennek, Győrnek, vagy akár Miskolcnak) az idegenforgalomért folyó versengésben.
"A huszonöt projektelemből huszonkettővel nincs nagyon problémánk - mondta lapunknak Csarnó Ákos, az LMP egri önkormányzati tanácsnoka, a pénzügyi és ügyrendi bizottság elnöke. - Nyilván van egy-két elem, amit jóval olcsóbban is ki lehetne hozni, de a fő problémánk - az egriek véleményét teljesen figyelmen kívül hagyó szoborügyön túl - a parkolóházzal és a patakmederbe tervezett kerékpárúttal van. Egyetértünk azzal, hogy fontos az észak-déli tengelyű kerékpárút teljes megépítése, az azonban abszurd, hogy ezt úgy oldják meg, hogy a Dobó tér előtt a kerékpárút lemegy a patakmederbe és ott a patak partján fut 500 métert, aztán pedig újra feljön. Ezzel, túl azon, hogy a város ökológiai folyosóját felszámolják, egy magas vízállásnál egyszerűen használhatatlan luxusberuházást valósítanak meg: ez az 500 méteres szakasz ugyanis 150 millió forintba kerül, miközben alig pár százezer forintból kialakítható lenne egy belvárosi kerékpáros-gyalogos övezet."
A patakmedri kerékpárútszakasz a teljes rehabilitáció egyik igen vitatott eleme. Leállításáért az LMP aláírásgyűjtésbe kezdett, Csarnó pedig nyílt levélben kért választ arra, hogy az alig elkezdett betonozási, kotrási munkákban milyen károkat okozott a tavaszi áradás, és gondolkodik-e a városvezetés az eredeti állapot visszaállításán. A Városfejlesztési Kft. válaszában a közgyűlési határozatra hivatkozva a munkálatok folytatásáról írt, és visszautasította a hiányos tájékoztatás miatti vádakat is. A Narancs névtelenséget kérő forrásai szerint viszont ebben a kérdésben megosztottak a Városháza többségi képviselői, aligha véletlen, hogy az alig elkezdett betonozási munkákat elöntő áradás idején senki sem nyilatkozott szívesen a helyi újságnak a városban lassan vicc témáját képező patakparti bicikliút projektjéről.
Az LMP-hez hasonlóan komoly fenntartásai vannak a helyi MSZP-nek is a rehabilitáció egyes részeivel szemben. Bár a projektet még az ő kormányzásuk idején írták ki és bírálták el, több elemmel nem értettek egyet. Mint Pál György egri MSZP-elnöktől megtudtuk, sikeresen megakadályozták az NFÜ segítségével a Dobó téri mélygarázs építését, ám a piaccsarnok mellett megvalósuló parkolóházat is aránytalanul drágának tartják. A megkötött szerződés szerint a magántőkéből felépülő "betonkocka" visszabérlése hat év alatt több mint egymilliárd forintjába fog kerülni az önkormányzatnak, "miközben drága és szűk" parkolóhelyek épültek, ráadásul a projekt végén kevesebb parkoló lesz a belvárosban. Véleményük szerint szabálytalan volt a kivitelező közbeszerzés nélküli kiválasztása is. A Narancs információi szerint az egri városüzemeltetési cég, az EVAT Zrt. vezérigazgatója is gazdaságtalannak tartotta korábban az egyes számítások szerint alig 30 százalékos kihasználtságra saccolható beruházást, Várkonyi György azonban nem kívánt nyilatkozni lapunknak. Hiába kerestük a közpénzekre amúgy mindig hangzatos nyilatkozatokban ügyelő egri Jobbik szervezetét is, levelünkre Bognár Ignác helyi elnök nem reagált.
Halad a szekér
Kurucz András szerint azonban nincs probléma a parkolóház körül, szerinte természetesen készültek a gazdaságos üzemeltetésre előzetes számítások, így a város tulajdonában álló épületet ezek alapján fogja majd üzemeltetni az EVAT Zrt. Az építtető Agria Parkoló Kft. a parkolóház teljes bekerülési költségének (760 millió forint) a jó részét állja, mivel a támogatás összege 333,5 millió volt - így sikerült biztosítani a teljes városi rehabilitációs projekthez kötelezően szükséges magántőke bevonását is.
Pénzügyi kérdések sokakban felmerülnek a lovas szobor áthelyezése miatt is. A szobor az addigra parkká váló, Dobó tér melletti Szúnyog közbe kerül - ám ott állt a Csizmadia-szín nevű épület, amit pár éve vett meg a város 130 millió forintért. A vásárlást sokan furcsállották, hiszen például Pál György szerint a műemléknek nem minősülő épület nagyságrendekkel kevesebbet ér - most pedig a lebontással végképp kidobott pénzzé lesz az érte adott összeg. A városvezetés szerint viszont az idegenforgalommal viszszanyerik az árát, ugyanis az így kialakuló tágas téren a Kulturális Örökségvédelem szakemberei szerint is olyan helye lesz a szoborcsoportnak, amelynek a vár felé tájolásával "látványos tömegvonzó hatása" lesz.
Civil szervezetek azt nem értik, hogyan "ússza meg" ezt a programot is a Belvárosban évtizedek óta éktelenkedő késői szocreál volt Centrum áruház épülete. Bár intenzív tárgyalások folytak a tulajdonos Skála-Centrum Ingatlanhasznosító Kft.-vel a megvásárlásról, a túl késői kapcsolatfelvétel miatt a cég "kapcsolt", és állítólag 800 millióra srófolta fel az ingatlan árát. Így egyelőre csak arra van ígéret, hogy "vannak törekvések a tulajdonos részéről is az épület arculatának olyan kialakítására, amely jobban illeszkedik majd a megújuló városképhez".
Olyan véleményt is hallottunk, miszerint az egész rehabilitáció sima látványberuházás, hiszen a vegetáló belvárosi étterem- és bolthálózatot semmilyen formában nem támogatja, az ő érdekeiket nem vették figyelembe. A látványos homlokzati rekonstrukciók semmilyen munkahelyteremtési és -fejlesztési hozadékkal nem rendelkeznek a válság közepén. Az egri belváros felújítása is egyike lesz az uniós pénzek burkolat- és szökőkút-beruházásainak, amelyekre szép számmal láttunk példákat az utóbbi években országszerte. A Narancs által a belvárosban megkérdezett emberek többsége mindenesetre nem osztja e véleményt: örül a megújulásnak, büszkék megszépülő városukra.
A folyamatos viták ellenére gőzerővel halad a projekt. A 25 elemből három már megvalósult, tizenegynél megkezdődött, illetve zajlik a kivitelezés, további tizenegy pedig a közeljövőben indul. A jelek szerint - és a városvezetés szándékának megfelelően - minden meglesz 2014-re, a választások évére.
Megújuló érseki rezidenciaA belvárosi rekonstrukcióval párhuzamosan, ám attól teljesen függetlenül egy másik nagy beruházás is zajlik Egerben: az érseki palota felújítása. A majdnem 1,2 milliárd forintos program 83 százalékát uniós forrásból finanszírozzák, a maradék összeg az egri egyházmegye költségvetését terheli. Virág Zsolt projektmenedzser lapunknak elmondta, hogy a januárban indult felújítás is 2014-re fejeződik be, közel egy időben a belvárosi felújítással. A belvárosi korzóról, a Széchenyi utcáról nyíló palotában kialakítandó látogatóközpont fő eleme egy egyházi kiállítás lesz, amely "bepillantást enged a püspök könyvtárába, dolgozószobájába, kincstárába", de már "21. századi köntösben". De lesz az egyházmegye és a magyar egyház történetét bemutató tárlat, vagy például a vinotéka, ahol az egri érsekség borait, borospincéit mutatják be. Külön projektelem az egykori barokk díszkert helyreállítása, de az érsekség nyit a modern turisztikai elvárások felé is étterem, ajándékbolt vagy akár gyermekmegőrző formájában. A palota eddigi elzártsága miatt a lépcsőházban megmaradtak az eredeti barokk ablaktáblák, amelyek ma már ritkaságnak számítanak az egyházi épületekben. Bár Virág szerint az engedélyezési eljárások elhúzódása hátráltatta az indulást, tartani tudják a 2014. augusztusi határidőt. A gazdasági számítások szerint - bár "alapvető céljuk nem a jövedelemtermelés" - a tizedik évtől évi 96 ezer látogatóval számolnak. A gazdaságos fenntartást a megújuló energiával történő fűtés, az energiatakarékos világítások beépítése, vagy a "kiegészítő szolgáltatásokból befolyó bevételek" segítik. |
