Skandináviába is mennének a magyar orvosok az új egészségügyi törvény miatt

Belpol

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyt létrehozó törvény november 18-án lép hatályba, de a végrehajtási rendeletek egyelőre sehol sincsenek.

„A magyar orvosok 77 százaléka a jelenlegi formájában nem írja alá az új egészségügyi jogviszonyról szóló szerződést, 40 százalék pedig emiatt akár otthagyná a közellátást is" – áll a Magyar Orvosi Kamara (MOK) felméréséről kiadott október végi közleményben. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény miatt kiküldött körkérdésre három nap alatt 7739 kamarai tag válaszolt. A törvényt október 6-án fogadta el az Országgyűlés, ellenszavazat nélkül. A nagy egyetértésnek az lehetett az oka, hogy a törvény az orvosi bérek emeléséről is rendelkezik, ráadásul a MOK által kidolgozott bértábla alapján, ám a törvénybe a béremelés és a hálapénz szankcionálása mellett olyan elemek is bekerültek – így a másod- és harmadállások engedélyhez kötése vagy az egy (plusz egy) évre való kirendelés –, amelyeket sem az orvos-, sem a szakdolgozói társadalom nem tud elfogadni. A tiltakozások ellenére a törvényt Áder János köztársasági elnök aláírta, november 18-án pedig hatályba lép. Arról azonban, hogy mi lesz január 1-jétől, amikor is az egészségügyi dolgozók közalkalmazotti jogviszonya megszűnik, egyelőre keveset tudni. A kerettörvényt a kormány kiegészítő rendeletei egyértelműsítik majd, de ezek egyelőre nem jelentek meg. Közben egyre több orvos és szakdolgozó jelzi: ha maradnak a jelenlegi feltételek, az új jogviszonyba ők nem lépnek be.

Több ezer orvos

„A felmérések azt mutatják, hogy a törvénynek nagyon magas az elutasítottsága az orvosok között" – mondta lapunknak Szabad Zoltán, a Magyar Orvosok Szakszervezetének (MOSZ) elnöke. Szerinte a Magyar Orvosi Kamara jól tette, hogy a törvény október eleji elfogadása után várt néhány hetet és csak utána végezte el a felmérést, október végén ugyanis már átgondolt döntést tudtak hozni arról az orvosok, hogy aláírnák-e az új jogviszonyt. A MOK kérdéseire válaszoló majdnem nyolcezer orvos 57 százaléka egyébként jelentős módosításokkal el tudná fogadni az új szabályokat. Legfőképp a kirendelést és a másodállásokat szabályozó passzusok változtatására volna szükség. A Munka törvénykönyve szerint 44 napra lehet valakit kirendelni, és a kamara azt javasolja, egészségügyi válsághelyzetben ezt 100 napban maximalizálják. A döntéshozók viszont a törvénybe egy évet írtak, s azt további egy évvel meg is lehet hosszabbítani. A másik sarkalatos pont a másodállások vállalásának megnehezítése. A MOK felmérése jól mutatja: az orvosok 52 százaléka két vagy több állásban dolgozik, 43 százalék vállalkozóként is, a válaszadók közül több mint 1100-an pedig csak vállalkozóként gyógyítanak a közfinanszírozott ellátásban – ezt január 1-jétől a dolgok mai állása szerint nem tehetik meg.

A legerősebb szám mégis az, hogy 5970 fő nyilatkozott úgy, nem írná alá az új jogviszonyt. Közülük 37 százalék a magánegészségügybe, 35 százalék külföldre tart, de akad olyan is, aki inkább elhagyná az ágazatot. A legvonzóbb célpontok (elsősorban a nyelvtudás miatt) még mindig Anglia és Németország, de sokan mennének a skandináv országokba is, ahol nyelvtanfolyamra járhatnak az orvosok, mielőtt felveszik a munkát. A magánegészségügy inkább a nagyvárosokban igazi lehetőség, ahol az orvosok egy része már egyébként is visz magánrendelést és van egy kialakult pacientúrája, vagy másodállásban, szerződéssel eddig is dolgozott a magánellátásban. A MOSZ tud olyan klinikáról, amelynek a vezetője elmondta: az orvosai 70 százaléka el fog menni januártól, hiszen eddig is sokan dolgoztak közülük a magánegészségügyben, és az új jogviszony helyett inkább ott vállalnak munkát, mert „akkor senki sem vezényli őket sehová".

Ki fogja pótolni az eltávozókat?

Nincs pontos adat arról, hány orvos dolgozik a magyar közellátásban, de nagyjából 20–25 ezren lehetnek. Azzal viszont mindenki egyetért, hogy ha az egyébként is hosszú évek óta humánerőforrás-hiánnyal küzdő ellátórendszerből újabb 5 ezer orvos eltűnik, annak katasztrofális következményei lesznek. Ez a szám természetesen nincs kőbe vésve; ahogy Szabad Zoltán fogalmazott, ez nem olyan, mint ha ügyvédi letétbe helyezné valaki a felmondását, vagyis biztosan lesz, aki meggondolja magát és aláírja az új szerződést. Ámbár az is elképzelhető, hogy ha a körülmények nem változnak, a jelzettnél is többen hagyják el a közfinanszírozott ellátást, vagy magát az egészségügyet. A MOSZ október vége óta gyűjti az ún. rendszerelhagyási szándéknyilatkozatokat, és náluk is összegyűlt több mint 5 ezer ilyen dokumentum, de azt nem tudni, mekkora az átfedés a kamara felmérésében résztvevőkkel. Szabad Zoltán szerint, ha 2–3 ezer orvos kilép januárban a rendszerből, az is több mint az összes orvos 10 százaléka. „Háromezer orvost öt-hat év alatt lehet pótolni, de csak akkor, ha vannak a rendszerbe újonnan belépők."

Fiatal pályaelhagyók

A MOSZ ötöd- és hatodéves orvostanhallgatók körében végzett felmérése szerint viszont ez egyre nehezebb lesz. Az új törvény hatására ugyanis megduplázódott azon hallgatók száma, akik külföldre mennének – az igazán ijesztő adat viszont a pályaelhagyók száma: ez eddig átlagosan évente 1,7 százalék körül mozgott, most viszont megnégyszereződött. Évente nagyjából ezer orvost képeznek Magyarországon, s ha az újonnan a rendszerbe lépők száma egyre csökken, a 3 ezer orvost még nehezebb lesz pótolni. „Ezt a kormányzatnak is látnia kell – figyelmeztet Szabad Zoltán –, muszáj ezzel kezdeni valamit, hiszen ekkora orvoshiány még az egészségügy normál működésében is óriási zavart okozna, nemhogy a koronavírus-járvány kellős közepén."

A törvény módosítását ígérik

Mindenben lesz megállapodás az orvosokkal és a törvényjavaslat vissza fog kerülni az országgyűlés elé. Legalábbi ezt ígéri Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója. "Minden orvos biztos lehet abban, hogy őket az egész változás csak pozitívan fogja érinteni" - mondta Hollik István az ATV Csatt című műsorában hétfő este. A Fidesz kommunikációs igazgatója az új egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről beszélt és megemlítette, jelenleg is zajlanak a tárgyalások a részletszabályozásokat illetően, és szerinte meg is fognak egyezni.

Neked ajánljuk