„Egy ilyen világszínvonalú szellemi műhely komoly érték” – Csillag Ádám videója

  • Csillag Ádám
  • 2017. június 7.

Belpol

A CEU hallgatói az Oktatói Hálózat vitáján.

Az Oktatói Hálózat „Mi lesz veled, értelmiség?” című vitasorozatában június 1-jén  a CEU-ügy került terítékre. A „Jó-e nekünk a CEU?” című vita középpontjában az a kérdés állt, hogy mit jelent a magyar felsőoktatás és tudományos kutatás számára a CEU: riválist vagy partnert, lehetőséget vagy akadályt? A vita résztvevői Bojár Gábor, a Graphisoft és az Aquincum Institute of Technology alapítója, Mezei Ferenc professor emeritus, az MTA rendes tagja és Enyedi Zsolt egyetemi tanár, a CEU rektorhelyettese voltak, az erről készült felvételt itt tekinthetik meg. Ezt követően a CEU hallgatói, Lehotai Orsolya, Radnóti András, Susánszky Péter és Tóth Barnabás mondták el egyebek mellett azt, hogy mit jelent nekik az egyetem.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.