Interjú

„Lesz egy új csatorna, amelyik közszolgálatinak hívja magát”

Polyák Gábor, az ellenzék médiapolitikai kabinetvezetője

Belpol

Milyen közmédiát képzel el az ellenzék, mihez kezdenének az MTI-vel, a KESMA-val vagy a Médiatanáccsal? Mit lehet tenni akkor, ha a médiatörvény megváltoztatásához kétharmados parlamenti többség kell?

Magyar Narancs: Az ellenzék médiapolitikai programjának nullpontja, hogy vissza kell állítani a sajtószabadságot, és kiegyensúlyozottá kell tenni a tájékoztatást. A médiatörvény viszont kétharmados törvény, ha ez az arány nem lesz meg az ellenzéknek, min tud változtatni?

Polyák Gábor: Az a kényelmes helyzet, ha megvan a kétharmad és lehet álmodni, de a média az a terület, ahol egyébként is lehet változtatni. Persze, lesznek dolgok, amelyek fájdalmasan változatlanok maradnak, mint a közmédia alapstruktúrája. De önmagában azzal, hogy nem a Fidesz kormányoz, és a politikusok és a hatóságok vezetői nem úgy kezelik az újságírót, mint ellenséget, már sokat nyerünk. A program első része arról szól, hogyan lehet az információt elérhetőbbé tenni. Ez sokszor nem is a szabályozáson múlik, hanem a politikai kultúra változásán: nem futok el az újság­író elől, az adatigénylésnél nem várom meg a határidőt, hanem amint tudom, kiadom az adatot. Van egy újságíró generáció, amely úgy nőtt fel, hogy már nem vár választ a kormányoldaltól. És van egy olyan politikus generáció is, amely ebben a légkörben szocializálódott. Ezen a tapasztalaton változtatni kell.

MN: A média rendkívül polarizált Magyarországon, amivel kormányváltás esetén kezdeni kell valamit. Nem lesz igazságosabb a rendszer, ha majd az nem jut információhoz, aki most tud.

PG: Egyetértek. Ez olyan dolog, ami kormányváltáskor kényelmetlen lesz a kormányzó politikusoknak. Nem lehet differenciálni, választ kell adni az Origo kérdésére is, akkor is, ha az alapattitűdjük nem fog változni az ott dolgozóknak. Könnyen lehet, hogy a fideszesített média beteljesíti a házőrző (watchdog) szerepét és kritikus lesz a kormányzó hatalommal, de nem azért, mert kijön belőlük az oknyomozó újság­író, hanem mert továbbra is lojálisak a Fideszhez, küldetést teljesítenek, és ezzel a Fidesz érdekeit szolgálják. Ez a lojalitási lánc mindaddig fennmarad, amíg a Fidesznek van arra esélye, hogy belátható időn belül visszatérjen a hatalomba. Az ellenzéki politikusok pedig tartanak ettől az alapvetően ártó szándékú újságírástól és a propagandistáktól. Erre van egy javaslatunk: én jogászként nem tudom megmondani, hogy ki újságíró és ki nem, de azt mondhatjuk, hogy azt, aki a szakmai etikai szabályokat komolyan veszi, újságírónak kell tekinteni. Minden szerkesztőség csatlakozhat egy etikai kódexhez, és ezzel igényt tarthat arra, hogy választ kapjon a politikusoktól, hatóságoktól, és ha ez nem történik meg, kikényszerítheti az adatszolgáltatást a bíróságon. Ha az Origo vagy a Pesti Srácok megalkotnak egy etikai kódexet – amelybe azért nem lehet akármit beleírni –, komolyan veszik azt, ha etikai vétséget követnek el, a saját etikai bizottságuk eljár az ügyben, akkor máris tettünk egy komoly lépést afelé, hogy az ártó szándékú újságírás lassan kiszoruljon. Az etikai kódexet önszabályozó szervezetek hoznák létre, s az utóbbiakat a médiaombudsman – nem feltétlenül ilyen néven, de a funkcióját tekintve ombudsmannak nevezhető tisztségviselő – tartja majd nyilván. Ha valaki csatlakozik egy ilyenhez, azt újságírónak kell tekinteni.

MN: Jelenleg is létrejöhetnek önszabályozó szervezetek, ha szerződést kötnek a Médiatanáccsal. Ilyen testületekre gondolnak vagy teljesen újakat hoznának létre?

PG: Akik ma a Médiatanáccsal szerződésben állnak, azok más jellegű szervezetek, és azoknak a működésébe nem is lehet kétharmad nélkül beleavatkozni. Azokat iparági szervezetek működtetik, mint a Lapkiadók Egyesülete vagy a Magyar Elektronikus Média­szolgáltatók Egyesülete, és nem klasszikus újságírói önszabályozó testületek, mint amilyen a Főszerkesztők Fóruma is, amely azonban nem áll szerződésben a Médiatanáccsal. Egyébként az olyan lapok, mint a Magyar Hírlap vagy a Magyar Nemzet, ezekben a társszabályozási megoldásokban sem vesznek részt. Mi azt mondjuk, valahová be kell majd lépni. Mondjuk egy olyan szervezetbe, mint a Magyar Újságírók Közössége, ahová a magát konzervatívnak gondoló szerkesztőségek bekapcsolódhatnak. És emellett létre kell hozni újakat is.

 
Fotó: Németh Dániel

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

Kamukéró

A lakástámogatási program a Fidesz-kormányok nagy találmánya. Ha az embereknek nincs pénzük lakást venni, akkor adjunk nekik támogatott hitelt – nagyjából ez a minta huszonöt éve.

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.

Nemtelen helyzetben

Egy hónapja éhségsztrájkol a vizsgálati fogságban Budapesten a német szélsőbaloldali aktivista, Maja T. A német média kifogásolja az ellene folyó eljárás és fogva tartásának körülményeit.