Interjú

„Lesz egy új csatorna, amelyik közszolgálatinak hívja magát”

Polyák Gábor, az ellenzék médiapolitikai kabinetvezetője

Belpol

Milyen közmédiát képzel el az ellenzék, mihez kezdenének az MTI-vel, a KESMA-val vagy a Médiatanáccsal? Mit lehet tenni akkor, ha a médiatörvény megváltoztatásához kétharmados parlamenti többség kell?

Magyar Narancs: Az ellenzék médiapolitikai programjának nullpontja, hogy vissza kell állítani a sajtószabadságot, és kiegyensúlyozottá kell tenni a tájékoztatást. A médiatörvény viszont kétharmados törvény, ha ez az arány nem lesz meg az ellenzéknek, min tud változtatni?

Polyák Gábor: Az a kényelmes helyzet, ha megvan a kétharmad és lehet álmodni, de a média az a terület, ahol egyébként is lehet változtatni. Persze, lesznek dolgok, amelyek fájdalmasan változatlanok maradnak, mint a közmédia alapstruktúrája. De önmagában azzal, hogy nem a Fidesz kormányoz, és a politikusok és a hatóságok vezetői nem úgy kezelik az újságírót, mint ellenséget, már sokat nyerünk. A program első része arról szól, hogyan lehet az információt elérhetőbbé tenni. Ez sokszor nem is a szabályozáson múlik, hanem a politikai kultúra változásán: nem futok el az újság­író elől, az adatigénylésnél nem várom meg a határidőt, hanem amint tudom, kiadom az adatot. Van egy újságíró generáció, amely úgy nőtt fel, hogy már nem vár választ a kormányoldaltól. És van egy olyan politikus generáció is, amely ebben a légkörben szocializálódott. Ezen a tapasztalaton változtatni kell.

MN: A média rendkívül polarizált Magyarországon, amivel kormányváltás esetén kezdeni kell valamit. Nem lesz igazságosabb a rendszer, ha majd az nem jut információhoz, aki most tud.

PG: Egyetértek. Ez olyan dolog, ami kormányváltáskor kényelmetlen lesz a kormányzó politikusoknak. Nem lehet differenciálni, választ kell adni az Origo kérdésére is, akkor is, ha az alapattitűdjük nem fog változni az ott dolgozóknak. Könnyen lehet, hogy a fideszesített média beteljesíti a házőrző (watchdog) szerepét és kritikus lesz a kormányzó hatalommal, de nem azért, mert kijön belőlük az oknyomozó újság­író, hanem mert továbbra is lojálisak a Fideszhez, küldetést teljesítenek, és ezzel a Fidesz érdekeit szolgálják. Ez a lojalitási lánc mindaddig fennmarad, amíg a Fidesznek van arra esélye, hogy belátható időn belül visszatérjen a hatalomba. Az ellenzéki politikusok pedig tartanak ettől az alapvetően ártó szándékú újságírástól és a propagandistáktól. Erre van egy javaslatunk: én jogászként nem tudom megmondani, hogy ki újságíró és ki nem, de azt mondhatjuk, hogy azt, aki a szakmai etikai szabályokat komolyan veszi, újságírónak kell tekinteni. Minden szerkesztőség csatlakozhat egy etikai kódexhez, és ezzel igényt tarthat arra, hogy választ kapjon a politikusoktól, hatóságoktól, és ha ez nem történik meg, kikényszerítheti az adatszolgáltatást a bíróságon. Ha az Origo vagy a Pesti Srácok megalkotnak egy etikai kódexet – amelybe azért nem lehet akármit beleírni –, komolyan veszik azt, ha etikai vétséget követnek el, a saját etikai bizottságuk eljár az ügyben, akkor máris tettünk egy komoly lépést afelé, hogy az ártó szándékú újságírás lassan kiszoruljon. Az etikai kódexet önszabályozó szervezetek hoznák létre, s az utóbbiakat a médiaombudsman – nem feltétlenül ilyen néven, de a funkcióját tekintve ombudsmannak nevezhető tisztségviselő – tartja majd nyilván. Ha valaki csatlakozik egy ilyenhez, azt újságírónak kell tekinteni.

MN: Jelenleg is létrejöhetnek önszabályozó szervezetek, ha szerződést kötnek a Médiatanáccsal. Ilyen testületekre gondolnak vagy teljesen újakat hoznának létre?

PG: Akik ma a Médiatanáccsal szerződésben állnak, azok más jellegű szervezetek, és azoknak a működésébe nem is lehet kétharmad nélkül beleavatkozni. Azokat iparági szervezetek működtetik, mint a Lapkiadók Egyesülete vagy a Magyar Elektronikus Média­szolgáltatók Egyesülete, és nem klasszikus újságírói önszabályozó testületek, mint amilyen a Főszerkesztők Fóruma is, amely azonban nem áll szerződésben a Médiatanáccsal. Egyébként az olyan lapok, mint a Magyar Hírlap vagy a Magyar Nemzet, ezekben a társszabályozási megoldásokban sem vesznek részt. Mi azt mondjuk, valahová be kell majd lépni. Mondjuk egy olyan szervezetbe, mint a Magyar Újságírók Közössége, ahová a magát konzervatívnak gondoló szerkesztőségek bekapcsolódhatnak. És emellett létre kell hozni újakat is.

 
Fotó: Németh Dániel

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."

Netanjahu háborúja

Izrael, vagy inkább az országot önmagával azonosító Benjamin Netanjahu miniszterelnök háborút indított Iránnal. Az akció deklarált célja az Izraelt létében fenyegető iráni atomprojekt felszámolása.

Dal a farkasoknak

Június 12-én Orbán Viktor exkluzív élő „interjút” adott Menczer Tamásnak a Harcosok Klubja tagjai számára a Fidesz békeharcáról. A miniszterelnök feltehetően úgy vélte, hogy saját online zászlóalja is gondban van, amikor az állandóan háborúban álló békekormány ideájának belső ellentmondását kell valahogyan feloldania azok számára, akiknek ebben a vakhit nem siet a segítségükre.