Április 1-étől új protokoll érvényes a csípő- és térdprotézisműtéteknél, ami miatt többen is eleshetnek a műtétektől, egyes vélemények szerint a kormány így próbálná rövidíteni a kórházi várólistákat – írja a Népszava.
A lapnak a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) tagadta, hogy nemrég kiadott csípőprotézis protokollok célja a kórosan megnyúlt várólisták rövidítése lenne, azt írták, hogy ezt inkább többletpénz biztosításával akarják elérni, mondván csak idén 5 milliárd forintot fordítanak arra, hogy az egészségügyi intézmények fokozzák a teljesítményüket. A lap megjegyzi, hogy a korábbi években az e célra ajánlott többletpénzt sem sikerült elkölteni, mivel az a szolgáltatók szerint még a műtétek költségeit sem fedezte.
A várólistára vétel új szabályai viszont szakemberek szerint a betegek egy részét eleve kizárják a műtét lehetőségéből: mások mellett például a túlsúlyosakat, vagy az együttműködésre képteleneket, az „elégtelen szociális helyzetűeket”. A NEAK szerint az új protokollok az ellátásokhoz való egységes és egyenlő hozzáférést szolgálják.
Hegedűs Zsolt ortopéd főorvos, csípő- és térd specialista, a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiumának korábbi elnöke szerint a csípő- és térdprotézis műtétek új várólista protokolljának annyi az előnye, hogy leírták a szabályokat, ám azzal kiszorítanak betegcsoportokat. Hegedűs meglehetősen diszkriminatívnak tartja a túlsúlyos, kövér emberek ellátásával kapcsolatos részt, ugyanis az április elsejétől hatályos eljárásrend szerint a 35-40 feletti testtömeg indexszel (BMI) élő embereket már nem lehet megoperálni, míg le nem fogynak.
Hegedűs Zsolt szerint a protokollban említett 35-40-es BMI határ bizonytalan küszöb, olyan szubjektív döntésre ad lehetőséget az orvosnak, amit szakmai evidencia nem támaszt alá, és bár egy extrém túlsúllyal élő ember esetében valóban mérlegelni kell, hogy a műtét előnyei felülmúlják-e az azzal járó kockázatokat, a testtömegindexük miatt meg nem operált betegek még inkább elszigetelődnek és tovább híznak, és ezzel olyan helyzetbe kerülnek, amelyben már életük megmentése indokolja a műtétet.
Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi elemző a Facebookon arról írt, hogy az új protokoll szerint akár már egy 180 cm-es 115 kg-os beteget sem lehet megoperálni, és ez nem csak a túlsúlyos, de a túl izmos betegeket is érintheti, őket sem lehet megoperálni addig, amíg az izomzatukat le nem dobják.
Kunetz szerint külön problémás az, hogy mindez nem csak a krónikus, de az akut ellátást is érinti, vagyis például combnyaktörést szenvedett betegeket sem lehet megoperálni,
- ha túlsúlyosak, túl izmosak,
- ha együttműködésük, "szociális helyzetük elégtelensége" zárja ki a műtétet (jó kérdés, hogy mit takar a "szociális helyzet elégtelensége", és ez mennyiben befolyásolja az operálhatóságot),
- ha hiányzik a posztoperatív együttműködés képessége (ilyen lehet az, ha például valaki pszichés betegséggel küzd vagy súlyosan autista),
- vagy ha valaki olyan betegségben szenved, ami miatt a beteg várható élet kilátása kevesebb, mint 3-6 hónap.
Ez azt jelenti, hogy ezektől a betegektől az állam megtagadja a baleseti ellátás ezen formáját, és a betegek az ágyhoz lesznek kötve életük végéig, vagy amíg le nem fogynak, vagy majd ki nem gyógyulnak a pszichés vagy a halálos betegségeikből.
Kunetz azt írja, eddig a balesetet szenvedett embereket feltették ugyan a várólistára, de baleseti ellátásban hamar megműtötték őket, majd le is kerültek a várólistáról, az egynapos várakozások így szignifikánsan javítják az átlagos várakozási időt. Az új protokoll értelmében viszont ha valaki balesetet szenved és fennáll a fenti esetek valamelyike, akkor nem operálható meg, és élete további részébe valószínűleg fekvőbeteg lesz, ezzel nemcsak a saját, de környezete életminőségét is rendesen lenullázva.
"Ez a nagyon veszélyes és ostoba ebben a protokollban, amit egy rendőrtábornok, és egy szakvizsgát letenni nem képes államtitkár Takács Péter hagyott jóvá. Ezzel valószínűleg Takács magát is, de Orbán Viktort is kizárva az állami ellátásból" – írta Kunetz.
