Gulyás bejelentette: Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból

  • Narancs.hu/MTI
  • 2025. április 3.

Belpol

Gulyás Gergely szerint "átpolitizálódott" a Nemzetközi Büntetőbíróság, így mindenesetre biztosan nem kell letartóztatni Netanjahut vagy Putyint Magyarországon. 

A kormány arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az MTI-vel. Gulyás azt mondta: a felmondási eljárást, az alkotmányos és a nemzetközi jogi kereteknek megfelelően, a kormány csütörtökön kezdeményezi.

Minderről még csütörtök délelőtt meg is jelent a Magyar Közlönyben a kormány határozata, amelyben azt írják, a kormány egyetért azzal, hogy "Magyarország a  Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumát és a  Nemzetközi Büntetőbíróság kiváltságairól és mentességeiről szóló, New Yorkban, 2002. szeptember 10-én elfogadott Megállapodást felmondja", majd felszólítják Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, hogy tegye meg az ehhez szükséges jognyilatkozatokat. 

A kormány döntése nyilván nem független Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatalos magyarországi látogatásától – Netanjahu csütörtökön hajnalban érkezett Budapestre, ahol vasárnapig marad.

Netanjahu ellen tavaly novemberben adott ki elfogatóparancsot a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság a gázai-izraeli háborúban elkövetetett háborús bűncselekmények miatt. Netanjahu a főügyész kérvénye alapján az alábbiakkal lenne gyanúsítható: civil lakosság éheztetése mint hadviselési módszer, szenvedés vagy súlyos testi vagy egészségi sérülés szándékos okozása, kegyetlen bánásmód, szándékos gyilkosság mint háborús bűncselekmény, a civil lakosság elleni támadások szándékos irányítása, üldöztetés és egyéb embertelen cselekmények. (Akkor Netanjahu mellett Joáv Galant volt izraeli védelmi miniszter és a Hamász katonai vezetője, Mohammed Diab Ibrahim Al-Masri ellen is kiadtak elfogatóparancsot.)

Gulyás Gergely úgy fogalmazott, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság „egy tiszteletreméltó kezdeményezés volt”, ugyanakkor az elmúlt időszakban azt látni, hogy politikai testületté vált, szerinte erre példa a Netanjahu elleni vádemelés is. A kormány mindezt elfogadhatatlannak tartja, ezért úgy döntött, hogy nem kíván részt venni a Nemzetközi Büntetőbíróság munkájában.

Hozzátette, Magyarország eddig is sajátos helyzetben volt, mert szemben más ICC-tagállamokkal, az Országgyűlés soha nem hirdette ki a bíróság statútumát, így az nem a belső jog része, Magyarországon ennek alapján senkit letartóztatni, „senkivel semmilyen eljárást” kezdeményezni jelenleg sem lehetne – mutatott rá Gulyás Gergely, aki hozzátette, Magyarország az előbbi kétes helyzetet nem azzal kívánja felszámolni, hogy kihirdeti az említett statútumot, hanem a felmondási eljárás eredményeként elhagyja a Nemzetközi Büntetőbíróságot.

Gulyás szerint az ICC tevékenysége kapcsán amúgy is „komoly aggályok merültek fel” nemzetközileg is az elmúlt időszakban. A Nemzetközi Büntetőbíróságnak az Egyesült Államok, Kína és Törökország soha nem volt tagja, valamint az Egyesült Államok Kongresszusa is arról döntött, hogy kétpárti támogatással szankcionálni kívánja a ICC bíráit. Továbbá az európai partnerek között is, a leendő német kancellár vagy a hivatalban lévő lengyel miniszterelnök is világossá tette, hogy a kihirdetés miatt náluk fennálló belső jogi kötelezettség ellenére is semmibe vennék a bírósági döntést, és az izraeli kormányfőt szívesen látják – magyarul hiába kellene Németországban az elfogatóparancs miatt őrizetbe venni Netanjahut, ezt nem tennék meg, mert a német-izraeli kapcsolatokat fontosabbnak tartják. 

Gulyás szerint ez azt bizonyítja, hogy az ICC tevékenysége „eltért az eredeti céltól”, és miután „politika bírósággá vált”, ezért Magyarország a jövőben nem kíván a tagja lenni.

Magyarország tagsága a Nemzetközi Büntetőbíróságban már korábban is problémás volt, az említett statútumok kihirdetésének elmaradása miatt nem tartóztatták le Vlagyimir Putyin orosz elnököt sem magyarorzsági látogatása alatt. Putyin ellen 2023 márciusában adott ki elfogatóparancsot az ICC az Ukrajnában elfogadott háborús bűnök miatt, de a Fidesz legutóbb leszavazta a statútumok kihirdetését. Összességében Magyarország az egyetlen európai uniós állam, amely nem hirdette ki ezeket, de a statútumok kihirdetésének kérdését ebben a cikkben jártuk körül részletesen: 

A kilépés ötlete már tavaly, egy kormányülésen megfogalmazódott, két nappal azután, hogy az ICC főügyésze elfogatóparancs kiadását kérte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökre. Amikor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter februárban az izraeli külügyminiszterrel beszélt telefonon, utána azt mondta: „egyetértettünk abban, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság tevékenysége súlyosan átpolitizálódott, az ICC lejáratta a nemzetközi bírósági rendszert, így tájékoztattam arról, hogy Magyarország is átértékeli a jövőbeli részvételét a szervezetben”

Gulyás Gergely a március 13-ai Kormányinfón szintén érintette a témát. Akkor úgy fogalmazott, a „Nemzetközi Büntetőbíróság politikai szervezetté vált, ezért támogatná, hogy Magyarország kilépjen a népirtással, emberiesség elleni bűncselekményekkel, háborús bűncselekményekkel és az agresszió bűntettével gyanúsított egyének felelősségre vonásával foglalkozó bíróságból.”

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.