A kormány arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az MTI-vel. Gulyás azt mondta: a felmondási eljárást, az alkotmányos és a nemzetközi jogi kereteknek megfelelően, a kormány csütörtökön kezdeményezi.
Minderről még csütörtök délelőtt meg is jelent a Magyar Közlönyben a kormány határozata, amelyben azt írják, a kormány egyetért azzal, hogy "Magyarország a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumát és a Nemzetközi Büntetőbíróság kiváltságairól és mentességeiről szóló, New Yorkban, 2002. szeptember 10-én elfogadott Megállapodást felmondja", majd felszólítják Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, hogy tegye meg az ehhez szükséges jognyilatkozatokat.
A kormány döntése nyilván nem független Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatalos magyarországi látogatásától – Netanjahu csütörtökön hajnalban érkezett Budapestre, ahol vasárnapig marad.
Netanjahu ellen tavaly novemberben adott ki elfogatóparancsot a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság a gázai-izraeli háborúban elkövetetett háborús bűncselekmények miatt. Netanjahu a főügyész kérvénye alapján az alábbiakkal lenne gyanúsítható: civil lakosság éheztetése mint hadviselési módszer, szenvedés vagy súlyos testi vagy egészségi sérülés szándékos okozása, kegyetlen bánásmód, szándékos gyilkosság mint háborús bűncselekmény, a civil lakosság elleni támadások szándékos irányítása, üldöztetés és egyéb embertelen cselekmények. (Akkor Netanjahu mellett Joáv Galant volt izraeli védelmi miniszter és a Hamász katonai vezetője, Mohammed Diab Ibrahim Al-Masri ellen is kiadtak elfogatóparancsot.)
Gulyás Gergely úgy fogalmazott, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság „egy tiszteletreméltó kezdeményezés volt”, ugyanakkor az elmúlt időszakban azt látni, hogy politikai testületté vált, szerinte erre példa a Netanjahu elleni vádemelés is. A kormány mindezt elfogadhatatlannak tartja, ezért úgy döntött, hogy nem kíván részt venni a Nemzetközi Büntetőbíróság munkájában.
Hozzátette, Magyarország eddig is sajátos helyzetben volt, mert szemben más ICC-tagállamokkal, az Országgyűlés soha nem hirdette ki a bíróság statútumát, így az nem a belső jog része, Magyarországon ennek alapján senkit letartóztatni, „senkivel semmilyen eljárást” kezdeményezni jelenleg sem lehetne – mutatott rá Gulyás Gergely, aki hozzátette, Magyarország az előbbi kétes helyzetet nem azzal kívánja felszámolni, hogy kihirdeti az említett statútumot, hanem a felmondási eljárás eredményeként elhagyja a Nemzetközi Büntetőbíróságot.
Gulyás szerint az ICC tevékenysége kapcsán amúgy is „komoly aggályok merültek fel” nemzetközileg is az elmúlt időszakban. A Nemzetközi Büntetőbíróságnak az Egyesült Államok, Kína és Törökország soha nem volt tagja, valamint az Egyesült Államok Kongresszusa is arról döntött, hogy kétpárti támogatással szankcionálni kívánja a ICC bíráit. Továbbá az európai partnerek között is, a leendő német kancellár vagy a hivatalban lévő lengyel miniszterelnök is világossá tette, hogy a kihirdetés miatt náluk fennálló belső jogi kötelezettség ellenére is semmibe vennék a bírósági döntést, és az izraeli kormányfőt szívesen látják – magyarul hiába kellene Németországban az elfogatóparancs miatt őrizetbe venni Netanjahut, ezt nem tennék meg, mert a német-izraeli kapcsolatokat fontosabbnak tartják.
Gulyás szerint ez azt bizonyítja, hogy az ICC tevékenysége „eltért az eredeti céltól”, és miután „politika bírósággá vált”, ezért Magyarország a jövőben nem kíván a tagja lenni.
Magyarország tagsága a Nemzetközi Büntetőbíróságban már korábban is problémás volt, az említett statútumok kihirdetésének elmaradása miatt nem tartóztatták le Vlagyimir Putyin orosz elnököt sem magyarorzsági látogatása alatt. Putyin ellen 2023 márciusában adott ki elfogatóparancsot az ICC az Ukrajnában elfogadott háborús bűnök miatt, de a Fidesz legutóbb leszavazta a statútumok kihirdetését. Összességében Magyarország az egyetlen európai uniós állam, amely nem hirdette ki ezeket, de a statútumok kihirdetésének kérdését ebben a cikkben jártuk körül részletesen:
A kilépés ötlete már tavaly, egy kormányülésen megfogalmazódott, két nappal azután, hogy az ICC főügyésze elfogatóparancs kiadását kérte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökre. Amikor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter februárban az izraeli külügyminiszterrel beszélt telefonon, utána azt mondta: „egyetértettünk abban, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság tevékenysége súlyosan átpolitizálódott, az ICC lejáratta a nemzetközi bírósági rendszert, így tájékoztattam arról, hogy Magyarország is átértékeli a jövőbeli részvételét a szervezetben”
Gulyás Gergely a március 13-ai Kormányinfón szintén érintette a témát. Akkor úgy fogalmazott, a „Nemzetközi Büntetőbíróság politikai szervezetté vált, ezért támogatná, hogy Magyarország kilépjen a népirtással, emberiesség elleni bűncselekményekkel, háborús bűncselekményekkel és az agresszió bűntettével gyanúsított egyének felelősségre vonásával foglalkozó bíróságból.”
