Jávor Benedek, a főváros brüsszeli képviselőjének vezetője a Facebook-oldalán közzétett egy dokumentumot, amelyben Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési biztosa tájékoztatja a biztosi kollégiumot a Magyarország ellen indított költségvetési feltételességi (jogállamisági) eljárás állásáról.
A dokumentum július 20-i keltezésű, és Hahn arra kér benne felhatalmazást, hogy levélben tájékoztathassa a magyar kormányt arról, milyen szankciókat készül javasolni a Bizottság a magyarországi jogállamisági és korrupciós problémák miatt.
Hahn július 22-én ténylegesen el is küldte ezt a levelet, a magyar kormány augusztus 22-én válaszolt rá, a Bizottságnak ezért most szeptember 22-ig van ideje eldönteni, hogy valóban javaslatot tesz-e szankciókra. A javaslatról utána a tagállami miniszterekből álló Tanács dönthet minősített többséggel.
A levelezés tartalmáról eddig gyakorlatilag semmit nem lehetett tudni, Hahn nyilvánosságra került feljegyzéséből viszont kiderül, hogy a Bizottságnak a legnagyobb gondja a közbeszerzési rendszer anomáliáival van, ezért azoknál az operatív programoknál tartana vissza pénzeket, amelyeket elsősorban közbeszerzések útján tervez implementálni a magyar kormány. Ezek a Környezeti és Energiahatékonyság Operatív Program Plusz, az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz és a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz.
Ezeknél a programoknál Hahn a pénzek 70 százalékának felfüggesztését javasolja, illetve azt, hogy egyelőre inkább ne is hagyja jóvá ezeket a programokat a Bizottság. Jávor Benedek szerint az érintett programok teljes keretösszege 5000 milliárd forint, a 70 százalékos visszatartás tehát 3500 milliárd mínuszt jelentene.
Kritikusnak látja a Bizottság a közérdekű vagyonkezelő alapítványoknál az átláthatatlanságot és az összeférhetetlenségi szabályok hiányát, ezért Hahn a feljegyzésben azt is javasolja, hogy generálisan tiltsák meg, hogy az alapítványok illetve az általuk fenntartott szervezetek uniós pénzt kaphassanak.
Ez azért lehet különösen kellemetlen a magyar kormány számára, mert a Helyreállítási alapból még annak elfogadása előtt elkezdtek pénzeket osztani az ilyen alapítványok által fenntarott egyetemeknek, úgy, hogy a támogatásokat a magyar költségvetés előfinanszírozza.
Azt persze nem tudhatjuk, hogy a július 20-i feljegyzés és a július 22-i hivatalos bizottsági levél tartalma mennyire fedi egymást, és elképzelhető, hogy szeptember 22-ig a magyar kormány valahogy eléri az eljárás leállítását vagy legalább a szankciók finomítását, de a most kiszivárgott dokumentum arra mindenképp rámutat, hogy a Bizottság egészen fájdalmas lehetséges büntetéseket is mérlegel.
(Címpalkép forrása: Varga Judit/Twitter)
