A Liget Galéria kinyírása

LMP–Fidesz-összhang Zuglóban

  • - izs -
  • 2012. március 7.

Belpol

Karöltve zárják be a Liget Galériát a zuglói politikai erők. Abban is hasonlóság van a helyi Fidesz és az LMP közt, hogy szívesen alkalmazzák az egymásra mutogatást.

„Rozgonyi Zoltán alpolgármester kezdeményezte a Liget Galéria megszüntetését februárban. Én tartózkodtam, amikor a téma felmerült, a fideszes és a KDNP-s képviselők szavazták meg, most meg próbálják az egészet rám tolni” – mondta a narancs.hu-nak Várnai László, a kerület LMP-s képviselője, hozzátéve, hogy már hosszú évek óta szó volt arról, hogy bezárják az aprócska kiállítóteret, mert „kilóg a kerület életéből”. A képviselő, bár a bezárás kezdeményezését tagadja, azt elismeri, hogy a Liget Galéria léte szerinte sem szükséges a kerület szempontjából: „Korábban már a költségvetési vita során is elmondtam, és továbbra is azt gondolom, hogy ez egy országos profilú kiállítóhely, ami nem kerületi dolgokkal foglalkozik. De azt, hogy zárják be a Ligetet, sose kezdeményeztem, és nem is szavaztam meg.”


Fotó: Sióréti Gábor

Megvették az ötletét
Rozgonyi Zoltán, a fideszes előterjesztő kicsit másképp emlékszik az előzményekre: szerinte a Liget megszüntetése egyedül Várnai ötlete volt. Mint mondja, az LMP-s politikus – ahogy ezt fentebb ő is elismerte – még a költségvetés-egyeztető tárgyalások során dobta be a kiállítóhely bezárásának ötletét a költségvetés nehézségein segítő lépésként. Rozgonyi visszaemlékezése szerint, amikor Várnai azt mondta, hogy a kiállítóhely nem végez feltétlenül önkormányzati pénzből finanszírozandó tevékenységet, akkor „én azt mondtam neki: képviselő úr, én magam is hasonlóan gondolom, ha úgy tetszik, megvettük az ötletet!” – idézte fel a történteket az alpolgármester. Hozzátette: a későbbiekben azonban valóban nem Várnai, hanem ő mint a területért felelős alpolgármester terjesztette fel írásban a Liget bezárásáról szóló javaslatot. Az önkormányzat sajtóosztályától szintén azt az információt kaptuk, hogy az LMP-s képviselő volt az, aki a Liget bezárását a költségvetési vita során felvetette – bár a költségvetést magát végül nem szavazta meg. Állításuk szerint a Liget bezárásából származó összeget 2013-tól a kultúrába forgatják vissza.

A zuglói képviselő-testület múlt csütörtökön hozott határozatot a kiállítótér május végi bezárásáról. Kérdéses azonban, hogy a tavalyi évben összesen 3,5 millió forintból gazdálkodó galéria megszüntetése valóban indokolt-e, amikor a kerület más területeken kevésbé látszik spórolni: például 10 millió forint értékben fizetett elő a Magyar Demokratára, amint azt megírtuk.

A Liget Galéria működtetője nem közvetlenül az önkormányzat, hanem a kerület művelődési háza, a költségvetési szervként működő Cserepesház, amelyet szintén jogutód nélkül kíván megszüntetni az önkormányzat, hogy „egyéb fenntartású intézményként történő további működtetésére” nonprofit kft.-t hozzon létre.

A nemzetközi hír mit sem ér

Az 1983-ban alapított Liget Galéria sokak szerint az egyik legfontosabb nemzetközi kiállítóhely Budapesten, amely folyamatosan kortárs, úttörő és izgalmas. Az avantgárd és experimentális kiállításairól ismert galéria például 1988-ban Magyarországon elsőként mutatta be Hermann Nitsch műveit, és állandó kapcsolatban áll számos világhírű képzőművésszel. A soron következő – a jelek szerint utolsó – kiállítója az az Andreas Fogarasi lesz, aki a 2007-es Velencei Biennálén Arany Oroszlán-díjt kapott. Úgy tudjuk, a galéria augusztusban már nem nyit ki.

Figyelmébe ajánljuk

Egy mellbevágó film arról, mit tett a Fidesz a társadalommal

Bod Tamás kollégánk közreműködésével készült dokumentumfilm, ami azt mutatja be, hogyan használja szavazógépként a legelesettebbeket az állampárt. A szavazat ára című filmből nemcsak egy olyan ország képe rajzolódik ki, ahol a szavazatvásárlás még emberséges opciónak is számít, hanem egy olyané is, ahol a Fidesz élet és halál ura lett.

Kisfiúhorror

Kiváló modellként szolgál a társadalom működésére a kisfiúk csoportdinamikája; a világirodalom több példával is szolgál e tézis megerősítésére (ebbe a sorba illeszkedik A Pál utcai fiúk is). R. M. Ballantyne 1857-es Korallszigete látszólag ártatlan kalandregény egy csapat, lakatlan szigetre vetődött kisfiú megpróbáltatásairól.

Érdemeink szerint

Egy fura gépben ébredsz, ahol minden világít, pittyeg és tütül. Nem tudod, ki vagy, sem azt, hogy mit keresel itt. Amikor legalább néhány végtagod felett visszanyered az uralmadat, és már az egyensúlyérzékedről is rájössz, hogy van ilyened, lassan felfedezed a környezetet.

Mikszáth ír, Móricz ír

  • - turcsányi -

Mindenki ismeri a híres brezinai bacsát, Olej Tamást. Vagy a bodoki gazdát, Sós Pál uramat a csáklyájával, vagy legalább Baló Ágnes kelengyeládáját, ott viszi a megáradt Bágy, hátán a kis Borcsa Cukri báránykájával.