Életbe lépett a kormány rendelete, utcára tettek Kocson 120 ukrajnai nőt és gyereket

  • narancs.hu
  • 2024. augusztus 21.

Belpol

A kormány szerint akik nem háborús zónákból érkeztek, azoknak nem jár a támogatás. 

120 ukrajnai menekült nőt és gyereket lakoltattak ki szerdán reggel a Komárom-Esztergom megyei Kocson, akik nem tudják, hova menjenek – számolt be a Facebookon a Magyar Helsinki Bizottság.  

Mint arról beszámoltunk, egy augusztus 21-én hatályba lépett új szigorítás értelmében ugyanis már nem minden ukrajnai menekült jogosult a lakhatási támogatásra, csak azok, akik „Ukrajna katonai műveletekkel közvetlenül érintett közigazgatási egységeiből” érkeztek, illetve egyedül a Magyar Máltai Szeretetszolgálat jogosult közösségi szállásokon elhelyezni az erre jogosult menedékeseket – igaz, szerződhet más szervezetekkel.  

A Helsinki Bizottság munkatársa a 24.hu-nak elmondta, a Kocson eddig működő szálláshelynek augusztus 21-ével megszűnt a szerződése, és lecsökkent azoknak is a köre, akik jogosultak erre a támogatott szállásra. A szálláshely meg is szűnt, ezért mindenkinek el kell onnan mennie. 

A civil szervezet munkatársa azt is elmondta, hogy az új kormányrendelet alapján ellátásra már nem jogosult háborús menekültek még július 10-ig adhattak be méltányossági kérelmet Pál Norbert kormánybiztoshoz. Az egyéni méltányossági kérelmeket azonban teljesen átláthatatlan szempontok alapján, egyénileg bírálta el, és nagyon kis százalékban hagyta jóvá, és olyan is előfordult, hogy egy család egyes tagjai megkapták, míg mások nem. 

Simon László kocsi polgármester a lapnak azt mondta, a településnek nincs olyan szálláshelye, ahol az ukrán menekülteket elszállásolhatná. Azt is mondta, hogy a vállalkozó, aki eddig a támogatás fejében az elszállásolásukról és az étkeztetésükről gondoskodott, most távozásra szólította fel azokat, akik után a továbbiakban már nem jogosult támogatásra. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.