A tanulási folyamat lassítása, a számon kérhető tananyag csökkenése, a fogalmak bemagolásának elhagyása – egyebek mellett így változna meg a matematikaoktatás az általános és középiskolákban, ha az új Nemzeti alaptanterv (Nat) szerint készülnek majd a kerettantervek – írja a Népszava.
A lap a Natot fejlesztő Oktatás 2030 Munkacsoport weboldalán vette észre a terveket, ezek szerint az oktatás alapja a megértés lesz, ami „a mechanikus tanulással szemben végre előtérbe kerül”.
Eszerint az általános iskola alsó tagozatában a „cselekvő tapasztalatszerzésből” kiinduló tanulás lesz az első számú alapelv: „rajzoláson és színezésen túli tárgyi tevékenységek során, tehát például kirakva, lemérve, megtöltve, vagy éppen felépítve szerezhetnek képet a diákok minden fontos matematikai fogalomról”.
A definíciók ismerete nem lesz többé követelmény. A tanulás-érés elvét figyelembe véve bizonyos követelmények kikerülnek a tananyagból vagy más évfolyamokra kerülnek át.
A felső tagozaton szintén az életközeli, a gyakorlatban előforduló példák jelennének majd meg az elvont fogalmak, tételek ismerete helyett.
A Nat-fejlesztők tervei szerint középiskolában is csökkenne a számon kérhető tananyag mennyisége, a hangsúly a gyakorlati problémák vizsgálatára kerül át, a „túlságosan elvont ismeretek kikerülnek a minimum követelményekből”. Kimarad például a logaritmus azonosságai és a logaritmikus egyenletek témaköre, a szögfüggvények általános kiterjesztése.
A Népszavának a Pedagógusok Szakszerveztének alenöke úgy nyilatkozott, furcsa, hogy a kormány még jóvá sem hagyta az új Natot, de máris megkezdődött a kerettantervek kidolgozása.
Az új Nat tervezet tavaly ősszel vált nyilvánossá. Csépe Valéria akadémikus professzor vezetésével készült el. A kormány akkor nem fogadta el a tervet, mert nem találták elég nemzetinek, ezért átalakításra vagy belátó korrekcióra szorul.
