Szájer József nem győzi ismételni, Nyugat-Európával ellentétben nálunk nincs cenzúra

  • narancs.hu
  • 2019. február 2.

Belpol

Unalomig. De az EP-képviselő arról is beszélt, hogy csak tévképzet, hogy nagyok lettek volna az utóbbi időben a kormányellenes tüntetések.

“A sajtószabadság állítólagos sérelmének hangoztatásával szemben kiegyensúlyozott a helyzet ezen a téren is, és Nyugat-Európával ellentétben nálunk nincsen cenzúra, amit az is bizonyít, hogy a bevándorlással kapcsolatos kérdéseket nyíltan meg lehet vitatni, nem úgy, mint mondjuk Németországban.

A kormány Magyarországon konzultációkat tart ezekben a kérdésekben. Ebből a szempontból a magyar sajtóviszonyok sokkal demokratikusabbak, mint sok, tőlünk nyugatra fekvő országban.”

A Fidesz európai parlamenti képviselője a Magyar Időknek adott interjúban fejtegette már megint, hogy Nyugat-Európával ellentétben Magyarországon márpedig nincsen cenzúra. Hogy is lenne?!

Szájer emellett arról beszélt, hogy szerinte az ellenzéki képviselők a hazájuk ellen harcolnak az Európai Parlamentben, csak tévképzet, hogy nagyok lettek volna a decemberi tüntetések, és nem győzi hangsúlyozni, hogy a Fidesz a magyarokért küzd az EP-ben, a kelet-európai térség pedig már a kontinens gazdasági motorja.

Arra a kérdésre, hogy milyen szereplést vár a május végi EP-választáson az ellenzéktől, azt válaszolta: amíg bevándorláspárti álláspontot képviselnek, sem Magyarországon, sem Európában nem terem sok babér a számukra.

Ha azonban áttérnének a nemzeti érdekképviseletre, a Fidesznek is nehezebb lenne a dolga.

A képviselő szerint az európai szervezetek azért vannak, hogy a magyar érdekekért küzdjenek. „Az unió ezért nem olyan, mint a Szovjetunió, mert például Kádár Jánosnak Moszkva érdekeit kellett képviselnie itthon.”

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.