Szájer József nem győzi ismételni, Nyugat-Európával ellentétben nálunk nincs cenzúra

  • narancs.hu
  • 2019. február 2.

Belpol

Unalomig. De az EP-képviselő arról is beszélt, hogy csak tévképzet, hogy nagyok lettek volna az utóbbi időben a kormányellenes tüntetések.

“A sajtószabadság állítólagos sérelmének hangoztatásával szemben kiegyensúlyozott a helyzet ezen a téren is, és Nyugat-Európával ellentétben nálunk nincsen cenzúra, amit az is bizonyít, hogy a bevándorlással kapcsolatos kérdéseket nyíltan meg lehet vitatni, nem úgy, mint mondjuk Németországban.

A kormány Magyarországon konzultációkat tart ezekben a kérdésekben. Ebből a szempontból a magyar sajtóviszonyok sokkal demokratikusabbak, mint sok, tőlünk nyugatra fekvő országban.”

A Fidesz európai parlamenti képviselője a Magyar Időknek adott interjúban fejtegette már megint, hogy Nyugat-Európával ellentétben Magyarországon márpedig nincsen cenzúra. Hogy is lenne?!

Szájer emellett arról beszélt, hogy szerinte az ellenzéki képviselők a hazájuk ellen harcolnak az Európai Parlamentben, csak tévképzet, hogy nagyok lettek volna a decemberi tüntetések, és nem győzi hangsúlyozni, hogy a Fidesz a magyarokért küzd az EP-ben, a kelet-európai térség pedig már a kontinens gazdasági motorja.

Arra a kérdésre, hogy milyen szereplést vár a május végi EP-választáson az ellenzéktől, azt válaszolta: amíg bevándorláspárti álláspontot képviselnek, sem Magyarországon, sem Európában nem terem sok babér a számukra.

Ha azonban áttérnének a nemzeti érdekképviseletre, a Fidesznek is nehezebb lenne a dolga.

A képviselő szerint az európai szervezetek azért vannak, hogy a magyar érdekekért küzdjenek. „Az unió ezért nem olyan, mint a Szovjetunió, mert például Kádár Jánosnak Moszkva érdekeit kellett képviselnie itthon.”

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.