Elkezdték bontani az egyik épületet a Hős utcai telepen

  • narancs.hu
  • 2024. november 20.

Belpol

A telep másik épületében még mindig laknak, bár a telep felszámolásáról hét éve született döntés. 

Hét évvel a kőbányai Hős utcai szegregátum felszámolásáról szóló kormányzati döntés után megkezdődött az egyik épület bontása – írja a Népszava

A lap felidézi, hogy a Hős utcai lakótömbök az egykori ferencvárosi Dzsumbuj kistestvéreként épültek meg a két világháború között apró szükséglakásokkal a város környéki nyomornegyedek lakóinak. A lakásokban nem volt fürdő, a közös vécé és kiöntő az előtérben kapott helyet. A Hős utcai gettó népessége a későbbiekben ugyan többször is lecserélődött, de az állapotok nem változtak. 

A kőbányai önkormányzat régóta készült a házak kiürítésére, de soha nem volt rá pénze, inkább húztak köré egy kerítést. 2017 decemberében az egyre dagadó médiafigyelem hatására végül a kormány adott hirtelen 2,1 milliárdot a helyzet gyors rendezésére, de a telep felszámolása előtt nem készült se hatástanulmány, se koncepció a kiürítésre, a lakók elhelyezésére. 

A két épületben lévő 317 lakásból akkor 169 volt önkormányzati tulajdonban, 8 állami, 140 pedig magánkézben volt. A volt tulajdonosok zöme a kártalanítást választotta, míg két lakást kisajátítással szereztek meg. Az önkormányzat saját számításai szerint átlag 6,3 milliót fizettek lakásonként. Az önkormányzat összesen 49, átlagosan 35 négyzetméteres lakást vett a kiköltöztetetteknek Budapest tíz kerületében, a legtöbbet Kőbányán és Józsefvárosban.

Az épületeket ennek ellenére sem sikerült teljesen kiüríteni, két éve még mindig ötven lakásban éltek – miközben egyfajta nyomásgyakorlásként az üres lakásokat szétverték, hogy ne költözzön be senki, ezzel még inkább rontva a helyzetet. 

A kormány végül tavaly tavasszal utasította a gazdaságfejlesztési minisztert, hogy az MNV útján gondoskodjon a Hős utcai krízistömbben lévő ingatlanok tulajdonjogának megszerzéséről, hogy végre megépülhessen a Terrorelhárítási Központ (TEK) új műveleti komplexuma. A feladatba a bukott devizahitelesek lakásait megszerző, annak bázisán országos lakásügynökséget szervező Magyar Máltai Szeretetszolgálatot is bevonták. 

A kőbányai önkormányzat részben eladta, részben ingyen átadta az államnak a Hős utcai szegregátum 317 ingatlanából korábban az önkormányzat tulajdonába került 254 lakást. Kovács Róbert fideszes polgármester történelmi döntésnek nevezte az ügyletet, mondván, „évtizedes problémától” szabadultak meg, a szegregátum felszámolása végérvényesen állami feladattá vált, ráadásul az önkormányzat több mint egymilliárd forintos bevételre tett szert. 

Molnár Zsuzsanna, a telepen élőket régóta segítő Kontúr Egyesület elnöke a lapnak azt mondta, a most bontani kezdett B épületből már mindenkit kiköltöztettek, tulajdonosok már nem laktak benne egy ideje, a néhány bizonytalan jogcímű bentlakót viszont mindenféle koncepció és körültekintés nélkül költöztették ki, így van, aki gyakorlatilag az utcán él most. A másik, eredendően is jobb állapotú A épületben jó páran élnek még most is, köztük egy-két lakástulajdonos is. Az ő helyzetük elvileg rendeződni fog, de ennek az épületnek a bontására valószínűleg jó pár hónapig nem fog még sor kerülni. 

A kőbányai Hős utca két szegregált tömbjének egyikére vonatkozó bontási szerződést múlt hét hétfőn írták alá. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráson kiválasztott nagykőrösi VA-HÍD Kft. nettó 294,3 millió forintért vállalta a 6500 négyzetméteres – pinceszint, 4 épületszint és padlástér – B tömb bontását, illetve a keletkező hulladék elszállítását. Ezzel együtt már bizonyosan 3 milliárd felett jár a szegregátum felszámolásának költsége. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.