Elkezdték bontani az egyik épületet a Hős utcai telepen

  • narancs.hu
  • 2024. november 20.

Belpol

A telep másik épületében még mindig laknak, bár a telep felszámolásáról hét éve született döntés. 

Hét évvel a kőbányai Hős utcai szegregátum felszámolásáról szóló kormányzati döntés után megkezdődött az egyik épület bontása – írja a Népszava

A lap felidézi, hogy a Hős utcai lakótömbök az egykori ferencvárosi Dzsumbuj kistestvéreként épültek meg a két világháború között apró szükséglakásokkal a város környéki nyomornegyedek lakóinak. A lakásokban nem volt fürdő, a közös vécé és kiöntő az előtérben kapott helyet. A Hős utcai gettó népessége a későbbiekben ugyan többször is lecserélődött, de az állapotok nem változtak. 

A kőbányai önkormányzat régóta készült a házak kiürítésére, de soha nem volt rá pénze, inkább húztak köré egy kerítést. 2017 decemberében az egyre dagadó médiafigyelem hatására végül a kormány adott hirtelen 2,1 milliárdot a helyzet gyors rendezésére, de a telep felszámolása előtt nem készült se hatástanulmány, se koncepció a kiürítésre, a lakók elhelyezésére. 

A két épületben lévő 317 lakásból akkor 169 volt önkormányzati tulajdonban, 8 állami, 140 pedig magánkézben volt. A volt tulajdonosok zöme a kártalanítást választotta, míg két lakást kisajátítással szereztek meg. Az önkormányzat saját számításai szerint átlag 6,3 milliót fizettek lakásonként. Az önkormányzat összesen 49, átlagosan 35 négyzetméteres lakást vett a kiköltöztetetteknek Budapest tíz kerületében, a legtöbbet Kőbányán és Józsefvárosban.

Az épületeket ennek ellenére sem sikerült teljesen kiüríteni, két éve még mindig ötven lakásban éltek – miközben egyfajta nyomásgyakorlásként az üres lakásokat szétverték, hogy ne költözzön be senki, ezzel még inkább rontva a helyzetet. 

A kormány végül tavaly tavasszal utasította a gazdaságfejlesztési minisztert, hogy az MNV útján gondoskodjon a Hős utcai krízistömbben lévő ingatlanok tulajdonjogának megszerzéséről, hogy végre megépülhessen a Terrorelhárítási Központ (TEK) új műveleti komplexuma. A feladatba a bukott devizahitelesek lakásait megszerző, annak bázisán országos lakásügynökséget szervező Magyar Máltai Szeretetszolgálatot is bevonták. 

A kőbányai önkormányzat részben eladta, részben ingyen átadta az államnak a Hős utcai szegregátum 317 ingatlanából korábban az önkormányzat tulajdonába került 254 lakást. Kovács Róbert fideszes polgármester történelmi döntésnek nevezte az ügyletet, mondván, „évtizedes problémától” szabadultak meg, a szegregátum felszámolása végérvényesen állami feladattá vált, ráadásul az önkormányzat több mint egymilliárd forintos bevételre tett szert. 

Molnár Zsuzsanna, a telepen élőket régóta segítő Kontúr Egyesület elnöke a lapnak azt mondta, a most bontani kezdett B épületből már mindenkit kiköltöztettek, tulajdonosok már nem laktak benne egy ideje, a néhány bizonytalan jogcímű bentlakót viszont mindenféle koncepció és körültekintés nélkül költöztették ki, így van, aki gyakorlatilag az utcán él most. A másik, eredendően is jobb állapotú A épületben jó páran élnek még most is, köztük egy-két lakástulajdonos is. Az ő helyzetük elvileg rendeződni fog, de ennek az épületnek a bontására valószínűleg jó pár hónapig nem fog még sor kerülni. 

A kőbányai Hős utca két szegregált tömbjének egyikére vonatkozó bontási szerződést múlt hét hétfőn írták alá. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráson kiválasztott nagykőrösi VA-HÍD Kft. nettó 294,3 millió forintért vállalta a 6500 négyzetméteres – pinceszint, 4 épületszint és padlástér – B tömb bontását, illetve a keletkező hulladék elszállítását. Ezzel együtt már bizonyosan 3 milliárd felett jár a szegregátum felszámolásának költsége. 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.