Elkezdték bontani az egyik épületet a Hős utcai telepen

  • narancs.hu
  • 2024. november 20.

Belpol

A telep másik épületében még mindig laknak, bár a telep felszámolásáról hét éve született döntés. 

Hét évvel a kőbányai Hős utcai szegregátum felszámolásáról szóló kormányzati döntés után megkezdődött az egyik épület bontása – írja a Népszava

A lap felidézi, hogy a Hős utcai lakótömbök az egykori ferencvárosi Dzsumbuj kistestvéreként épültek meg a két világháború között apró szükséglakásokkal a város környéki nyomornegyedek lakóinak. A lakásokban nem volt fürdő, a közös vécé és kiöntő az előtérben kapott helyet. A Hős utcai gettó népessége a későbbiekben ugyan többször is lecserélődött, de az állapotok nem változtak. 

A kőbányai önkormányzat régóta készült a házak kiürítésére, de soha nem volt rá pénze, inkább húztak köré egy kerítést. 2017 decemberében az egyre dagadó médiafigyelem hatására végül a kormány adott hirtelen 2,1 milliárdot a helyzet gyors rendezésére, de a telep felszámolása előtt nem készült se hatástanulmány, se koncepció a kiürítésre, a lakók elhelyezésére. 

A két épületben lévő 317 lakásból akkor 169 volt önkormányzati tulajdonban, 8 állami, 140 pedig magánkézben volt. A volt tulajdonosok zöme a kártalanítást választotta, míg két lakást kisajátítással szereztek meg. Az önkormányzat saját számításai szerint átlag 6,3 milliót fizettek lakásonként. Az önkormányzat összesen 49, átlagosan 35 négyzetméteres lakást vett a kiköltöztetetteknek Budapest tíz kerületében, a legtöbbet Kőbányán és Józsefvárosban.

Az épületeket ennek ellenére sem sikerült teljesen kiüríteni, két éve még mindig ötven lakásban éltek – miközben egyfajta nyomásgyakorlásként az üres lakásokat szétverték, hogy ne költözzön be senki, ezzel még inkább rontva a helyzetet. 

A kormány végül tavaly tavasszal utasította a gazdaságfejlesztési minisztert, hogy az MNV útján gondoskodjon a Hős utcai krízistömbben lévő ingatlanok tulajdonjogának megszerzéséről, hogy végre megépülhessen a Terrorelhárítási Központ (TEK) új műveleti komplexuma. A feladatba a bukott devizahitelesek lakásait megszerző, annak bázisán országos lakásügynökséget szervező Magyar Máltai Szeretetszolgálatot is bevonták. 

A kőbányai önkormányzat részben eladta, részben ingyen átadta az államnak a Hős utcai szegregátum 317 ingatlanából korábban az önkormányzat tulajdonába került 254 lakást. Kovács Róbert fideszes polgármester történelmi döntésnek nevezte az ügyletet, mondván, „évtizedes problémától” szabadultak meg, a szegregátum felszámolása végérvényesen állami feladattá vált, ráadásul az önkormányzat több mint egymilliárd forintos bevételre tett szert. 

Molnár Zsuzsanna, a telepen élőket régóta segítő Kontúr Egyesület elnöke a lapnak azt mondta, a most bontani kezdett B épületből már mindenkit kiköltöztettek, tulajdonosok már nem laktak benne egy ideje, a néhány bizonytalan jogcímű bentlakót viszont mindenféle koncepció és körültekintés nélkül költöztették ki, így van, aki gyakorlatilag az utcán él most. A másik, eredendően is jobb állapotú A épületben jó páran élnek még most is, köztük egy-két lakástulajdonos is. Az ő helyzetük elvileg rendeződni fog, de ennek az épületnek a bontására valószínűleg jó pár hónapig nem fog még sor kerülni. 

A kőbányai Hős utca két szegregált tömbjének egyikére vonatkozó bontási szerződést múlt hét hétfőn írták alá. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráson kiválasztott nagykőrösi VA-HÍD Kft. nettó 294,3 millió forintért vállalta a 6500 négyzetméteres – pinceszint, 4 épületszint és padlástér – B tömb bontását, illetve a keletkező hulladék elszállítását. Ezzel együtt már bizonyosan 3 milliárd felett jár a szegregátum felszámolásának költsége. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.