Egyeztetés nélkül, a kutatók tiltakozása ellenére beadták az éjjel azt a törvényjavaslatot, amellyel ismételten átalakítaná a kormány a Magyar Tudományos Akadémiáról (MTA) még 2019-ben leválasztott kutatóhálózatot.
A most éppen HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat néven futó szervezetet a beadott javaslat az egyetemi alapítványosításhoz hasonlóan, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) mintájára privatizálná, bár hivatalosan nem ez lenne a jogállása. A törvényjavaslat ugyanis leginkább csak körülírja, hogy mi is lenne az új HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat:
"meghatározott közfeladatainak ellátása érdekében működő sajátos jogállású jogi személy".
Ennek ellenére árulkodó, hogy minden létező törvényben a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal fogják a szervezetet egy lapon emlegetni.
A HUN-REN-hez tartozó kutatókat tömörítő Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) már többször kikelt az átalakítás ellen, mondván ezzel gyakorlatilag privatizálnák a kutatóhálózatot, múlt csütörtökön tüntetést is tartottak. Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke a tüntetés napján nyílt levélben igyekezett megnyugtatni a kutatókat, érveire az ADF hosszan válaszolt, részletesen elmagyarázva, hogy pontosan mi a problémájuk a törvényjavaslattal.
Kedd éjjel azonban Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a tiltakozások ellenére beadta a javaslatot, ezzel az ADF szerint "a kormány újra hadat üzen az Európai Uniónak a kutatóhálózatot kekvásító törvénnyel, a magyar kutatókat állítva célkeresztbe". A szövegről a kutatókkal nem egyeztettek, a kutatóintézeti főigazgatók testülete pedig a jelenlegi törvények alapján az új szabályozásról dönteni nem jogosult, és a benyújtott törvénytervezet sem ad döntési jogköröket a kutatóközpontok és intézetek vezetőinek.
A kutatók korábban a tervezet a főbb pontokon, lényegi elemeiben a KEKVA törvény szó szerinti átirata, a szövegszerű egyezés kb. 50 százalékos volt, és a végül benyújtott javaslat átfedése a KEKVA törvénnyel sem csökkent érdemben, a lényeges elemek, mint az önmagát választó irányító szerv vagy a vagyon kiszervezése továbbra is részei a tervezetnek. A számos helyen szó szerinti egyezést mutató módosított KEKVA törvény véleményezését sajtóhírek szerint még nem kezdte el az Európai Unió, egyes értesülések szerint azonban korántsem biztos, hogy a Bizottság elegendőnek tartja majd a módosításokat – ezen múlik ugyanis, hogy az alapítványosított egyetemek részt vehetnek-e majd az olyan uniós programokban, mint az Erasmus.
Az ADF többször is úgy foglalt állást, hogy a KEKVA törvény módosításai nem elegendőek az érintett egyetemek autonómiájának és átláthatóságának visszaállítására, és teljesen érthetetlennek tartják azt is, hogy miközben a kormány maga is azt állítja, hogy az EU bünteti a hazai rezsimet, akkor a pedagógusok és más csoportok után miért akarja a kutatókat is céltáblává tenni.
"Régóta hangoztatott határozott álláspontunk az, hogy egyedül a kormány tehet a magyar felsőoktatást és kutatást sújtó katasztrófáról, és ahelyett, hogy a károk enyhítése érdekében mindent megtenne, inkább tovább ront a helyzeten azzal, hogy a kutatóhálózatot is a KEKVA törvény mintájára akarja szabályozni" – írják.
Minderre tekintettel az ADF követeli, hogy
semmiféle új törvényt ne fogadjanak el a kutatóhálózatról, amíg az Európai Unió újra nem indítja az Erasmus és Horizon támogatások folyósítását az ezekből a programokból kizárt egyetemeknek.
Emellett követelik, hogy a kutatóhálózat dolgozói részt vehessenek minden lényegi átalakításról hozott döntésben, és valódi képviselettel rendelkezzenek az irányító és felügyelő szervekben. Az ADF pedog fenntartja korábbi álláspontját, hogy a kutatóhálózatnak a kétszáz éves MTA-hoz kell visszakerülnie.
