Béremeléssel kenyerezné le a kormány a bírókat az igazságügyi reformért cserébe

  • narancs.hu
  • 2024. november 20.

Belpol

Az Országos Bírói Tanács szerdán gyulai kihelyezett ülésén tárgyalhat az Igazságügyi Minisztérium megállapodástervezetéről. 

Gyulán tartja szerdán kihelyezett ülését az Országos Bírói Tanács (OBT), amelyen egy kormánnyal kötött megállapodástervezetről is szó eshet. A hvg.hu ez utóbbiról azt írja, nem egy konkrét jogszabálytervezetről van szó, inkább egy egyetértési megállapodásról, amelyben egy lapon említik a bírók és igazságügyi alkalmazottak fizetését olyan intézményi reformokkal, amelyek átalakíthatják az igazságszolgáltatást Magyarországon.

A megállapodástervezet szerint a bírók és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnának illetményemelést – ez különösen az alkalmazottak esetén lenne fontos, ugyanis a jegyzők közül az utóbbi hónapokban sokan távoztak. 

A megállapodás nemcsak kereteket, hanem konkrét javaslatokat is tartalmaz, amelyeket célnak aposztrofál, ilyen például a bírói korhatár módosítása: azok a bírók, akiket erre alkalmasnak találnak a tapasztalatuk és a munkájuk alapján, kérhetnék a jogviszonyuk 70 évig korukig tartó fenntartását (miközben korábban külön szabályokkal küldték el a 62 év felettieket kényszernyugdíjba). A bírói alsó korhatárt viszont 35 évre emelnék, és hangsúlyosabban vennék figyelembe a más jogi területen szerzett tapasztalatot – vagyis könnyebben pályázhatnának a külsősök, akiknek viszont egységes továbbképzési feltételeket szabnának.

A további célok között szerepel, hogy a Kúria feladata a jövőben elsősorban a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása legyen; a járásbírók a jövőben „mozgóbírók” legyenek, akik kirendelés helyett a törvényszék teljes illetékességi területén dolgoznának; a tárgyalásokon lehetővé tegyék az online jelenlétet; csökkentsék az adminisztrációt, a polgári ügyekben csak akkor lenne szükséges az ítélet részletes indoklása, ha a felek valószínűleg fellebbeznek; az adminisztráció csökkentésére hivatkozva a civil és cégügyszakot közigazgatási hatáskörbe helyeznék

A megállapodástervezet tárgyalását elvileg az OBT gyulai kihelyezett ülésén fogják tartani, amelyen csak személyesen lehet részt venni, többek szerint ez is felvet kérdéseket. A lap úgy tudja, a Magyar Bírói Egyesület azt kérte az OBT-től, hogy ne vegyék a kérdést napirendre Gyulán, hanem inkább Budapesten, egy nagyobb helyszínen, később tartsák meg, vagy legalábbis tegyék lehetővé az online csatlakozást. 

A lapnak nyilatkozó több bíró is arról beszélt, hogy ez gyakorlatilag a fizetésemelés összekötése az igazságszolgáltatás átalakításáról szóló tervekkel gyakorlatilag zsarolás, a függetlenség forog kockán. ráadásul az érdekképviseleteket semmilyen módon nem vonták be az előkészítés folyamatába, a tervezetet is csak hétfőn kapták meg. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.