Elküldik a dolgozók többségét novemberben az Antall József Tudásközpontból

  • narancs.hu
  • 2021. október 25.

Belpol

A kormányzati forrásmegvonás áll a leépítés háttérben.

Pénteken késő délután tartott állománygyűlést az Antall József Tudásközpont (AJTK) vezetősége az intézmény dolgozói számára: az eseményen közölték, hogy november végén csoportos létszámleépítéssel elbocsátják a munkavállalók többségét – számol be a Tudásközpont történetének legújabb fordulatáról a 24.hu.

Nyár elején a Direkt36 több cikkben is beszámolt róla, hogy fényűző szállodákban bérelt szobákat és más megkérdőjelezhető költései is voltak a kormány által bőkezűen támogatott Antall József Tudásközpontnak. Ezt követően került sor egy kormányzati átvilágításra a korábbi miniszterelnök fia, Antall Péter vezetése alatt álló AJTK-nál, ugyanis az intézmény ezt megelőzően nagyjából ötmilliárd forintos állami támogatást kapott az Orbán-kormánytól.

A vizsgálat eredményéről a szeptember 29-i kormányinfón számolt be a Miniszterelnökséget vezető – korábban az AJTK Alapítvány kuratóriumának tagjaként is érdekelt – Gulyás Gergely. A miniszter elmondta, bár az elszámolás formailag szabályos volt, az átvilágítás megállapította, hogy az intézmény vezetése számos indokolhatatlan, a „jó erkölccsel össze nem egyeztethető” költést hajtott végre a támogatási keretből.

Gulyás ekkor azt is kijelentette: „az állam az Antall József Tudásközpontot nem fogja közpénzből támogatni”.

A 24.hu értesülései szerint a bejelentés óta eltelt közel egy hónapban Antall és felesége, az igazgatóhelyettesi posztot betöltő Antall-Horváth Veronika, valamint Csepregi Zsolt, a másik igazgatóhelyettes teljesen elszigetelte magát a munkavállalóktól. A vezetők nem adtak információt arról, vannak-e forrásai az AJTK-nak a végkielégítések kifizetésére, az új munkahelyet kereső kollégáknak pedig az egyéni kérdéseire sem válaszoltak, így az alkalmazottak beszámolója alapján a 24.hu cikke szerint eluralkodott a bizonytalanság az AJTJ-nál.

A cikk azt is megemlíti, hogy az állománygyűlésen elhangzott: a csoportos létszámleépítés ellenére az AJTK jogi értelemben nem szűnik meg, de hogy milyen formában működik tovább, az egyelőre még nem nyilvános.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.