Elküldik a dolgozók többségét novemberben az Antall József Tudásközpontból

  • narancs.hu
  • 2021. október 25.

Belpol

A kormányzati forrásmegvonás áll a leépítés háttérben.

Pénteken késő délután tartott állománygyűlést az Antall József Tudásközpont (AJTK) vezetősége az intézmény dolgozói számára: az eseményen közölték, hogy november végén csoportos létszámleépítéssel elbocsátják a munkavállalók többségét – számol be a Tudásközpont történetének legújabb fordulatáról a 24.hu.

Nyár elején a Direkt36 több cikkben is beszámolt róla, hogy fényűző szállodákban bérelt szobákat és más megkérdőjelezhető költései is voltak a kormány által bőkezűen támogatott Antall József Tudásközpontnak. Ezt követően került sor egy kormányzati átvilágításra a korábbi miniszterelnök fia, Antall Péter vezetése alatt álló AJTK-nál, ugyanis az intézmény ezt megelőzően nagyjából ötmilliárd forintos állami támogatást kapott az Orbán-kormánytól.

A vizsgálat eredményéről a szeptember 29-i kormányinfón számolt be a Miniszterelnökséget vezető – korábban az AJTK Alapítvány kuratóriumának tagjaként is érdekelt – Gulyás Gergely. A miniszter elmondta, bár az elszámolás formailag szabályos volt, az átvilágítás megállapította, hogy az intézmény vezetése számos indokolhatatlan, a „jó erkölccsel össze nem egyeztethető” költést hajtott végre a támogatási keretből.

Gulyás ekkor azt is kijelentette: „az állam az Antall József Tudásközpontot nem fogja közpénzből támogatni”.

A 24.hu értesülései szerint a bejelentés óta eltelt közel egy hónapban Antall és felesége, az igazgatóhelyettesi posztot betöltő Antall-Horváth Veronika, valamint Csepregi Zsolt, a másik igazgatóhelyettes teljesen elszigetelte magát a munkavállalóktól. A vezetők nem adtak információt arról, vannak-e forrásai az AJTK-nak a végkielégítések kifizetésére, az új munkahelyet kereső kollégáknak pedig az egyéni kérdéseire sem válaszoltak, így az alkalmazottak beszámolója alapján a 24.hu cikke szerint eluralkodott a bizonytalanság az AJTJ-nál.

A cikk azt is megemlíti, hogy az állománygyűlésen elhangzott: a csoportos létszámleépítés ellenére az AJTK jogi értelemben nem szűnik meg, de hogy milyen formában működik tovább, az egyelőre még nem nyilvános.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.