Mi lesz a sorsa a kormány további népszavazási kérdéseinek?

Belpol

A Kúria pénteken megtagadta az Orbán Viktor által kezdeményezett, "gyermekvédelminek" nevezett, a homofób törvényről szóló népszavazás nemátalakító kezeléseket érintő kérdésének hitelesítését. A többiről még nincs döntés, de mindegyiket más-más kúriai tanács vizsgálja. Nehéz-Posony Katát, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogászát kérdeztük.

magyarnarancs.hu: Miért pont erről a kérdésről döntött a Kúria? (A legfelsőbb bírói fórum ezt a kérdést utasította el: Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések?)

Nehéz-Posony Kata: Öt népszavazási kérdés volt, és mind az ötöt megtámadtuk. Csak az egyikről született döntés. Nem tudom, miért pont erről, de azért azt tudni kell, hogy mindegyik kérdésnek a felülvizsgálata más-más kúriai tanácshoz kerül. Ez valószínűleg fog némi érdekességet okozni.

magyarnarancs.hu: Mit kifogásolt a TASZ a szóban forgó kérdésnél?

N-PK: A TASZ elsősorban az alapjogok védelmével érvelt, de támadtuk azt is, hogy a kérdések nem egyértelműek: amennyiben az igenek vagy amennyiben a nemek kerülnek többségbe, pontosan milyen jogalkotási kötelezettsége keletkezik az országgyűlésnek. A Kúria főként az alapjogsérelmeket vizsgálta, és azt állapította meg, hogy bármelyik válasz kap többséget, mindkettő az emberi méltóság megsértését jelentené: azt mondta nagyon helyesen, amire hivatkoztunk is, hogy a kiskorúakat sem lehet egy nagy homogén csoportként értelmezni, ugyanis

nem ugyanazok az önrendelkezési jogai vannak egy óvodás korú gyereknek, vagy egy 14 év feletti, már egyébként belátási képességek birtokában levőnek lévő gyermeknek.

magyarnarancs.hu: Például egy 12 éves gyerek tud aláírásokat gyűjteni, hogy a menzán jobb legyen a kaja, mert arra már van belátási képessége, ami mondjuk egy 17 évesnek sokkal szélesebb körben van meg?

N-PK: Igen, de azzal a megszorítással, hogy a kiskorúak esetében a belátási képességet mindenképpen egyedileg, minden egyes ügyben a saját körülményeihez mérten kell vizsgálni. Viszont a népszavazási kérdés en bloc csak a kiskorúakról szólt, egy kalap alá vette a kétévest a tizenhét évessel. Ami nyilván nagyon nem mindegy. Egyébként: a „nemváltást” illetően nem csak műtétről lehet szó, hanem hormonális és egyéb gyógyszeres kezelésekről is. Azok jelenleg is elérhetőek, de most is megszorításokkal, kontrollal, szülői felügyelettel, orvosi javallatra, pszichológusi, pszichiáteri vizsgálat után. Tehát megvan ennek az orvosi és egyéb törvényes körülbástyázott lehetősége. A gyerekeknek az önrendelkezési jogát teljes mértékben csökkentené, ha semmilyen döntési lehetőségük nem lenne. Azonban ha az igenek kerülnének többségbe, az annyira kiszélesítené ezt a jogosultságot, hogy az szintén az Alaptörvénybe ütközne. Itt egy picit kitért arra is a Kúria indoklása, hogy az alaptörvényi védelem csak a születési nemre vonatkozik, vagyis nem vonatkozik a korlátozás az interszexuálisokra, mert náluk nem meghatározható, hogy fiúként vagy nőként születtek, és ezért ez külön kategória. De mi azzal érveltünk, hogy ez jogi szempontból mindegy.

 
Nehéz-Posony Kata
Forrás: Nehéz-Posony Kata Facebook

magyarnarancs.hu: Onnan is ki lehet indulni: alapjoga mindenkinek, hogy rendelkezzék  a saját testével, aminek bizonyos jogi korlátai is vannak, például az abortuszt illetően?

N-PK: Ez esetben az önrendelkezési jog a gyerekek vonatkozásában számított, de azzal a teljesen egyértelmű kiegészítéssel, hogy azt a szülő képviseli, s hogy a gyerekeknek nincs teljesen korlátlan joguk a saját nemük megváltoztatásával kapcsolatban, de a megfelelő belátási képességgel rendelkező gyermek véleményét figyelembe kell venni.

magyarnarancs.hu: A másik lényeges – szintén alkotmányos – szempont az volt, hogy ez a kérdés eleve nem bocsátható népszavazásra.

N-PK: A Kúria az Alaptörvény kilencedik módosításának indokolásából vezeti le, hogy a születéskori születési nemet védelmező alkotmányos rendelkezés tulajdonképpen mit jelent. Ezért akármi is lenne a döntés a népszavazáson, módosítani kellene az Alaptörvényt, arra viszont nem irányulhat referendum.

A nemváltással lapunk nyomtatott kiadásában több alkalommal foglalkoztunk. E cikkeket itt olvashatja:

 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.