Mi lesz a sorsa a kormány további népszavazási kérdéseinek?

Belpol

A Kúria pénteken megtagadta az Orbán Viktor által kezdeményezett, "gyermekvédelminek" nevezett, a homofób törvényről szóló népszavazás nemátalakító kezeléseket érintő kérdésének hitelesítését. A többiről még nincs döntés, de mindegyiket más-más kúriai tanács vizsgálja. Nehéz-Posony Katát, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogászát kérdeztük.

magyarnarancs.hu: Miért pont erről a kérdésről döntött a Kúria? (A legfelsőbb bírói fórum ezt a kérdést utasította el: Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések?)

Nehéz-Posony Kata: Öt népszavazási kérdés volt, és mind az ötöt megtámadtuk. Csak az egyikről született döntés. Nem tudom, miért pont erről, de azért azt tudni kell, hogy mindegyik kérdésnek a felülvizsgálata más-más kúriai tanácshoz kerül. Ez valószínűleg fog némi érdekességet okozni.

magyarnarancs.hu: Mit kifogásolt a TASZ a szóban forgó kérdésnél?

N-PK: A TASZ elsősorban az alapjogok védelmével érvelt, de támadtuk azt is, hogy a kérdések nem egyértelműek: amennyiben az igenek vagy amennyiben a nemek kerülnek többségbe, pontosan milyen jogalkotási kötelezettsége keletkezik az országgyűlésnek. A Kúria főként az alapjogsérelmeket vizsgálta, és azt állapította meg, hogy bármelyik válasz kap többséget, mindkettő az emberi méltóság megsértését jelentené: azt mondta nagyon helyesen, amire hivatkoztunk is, hogy a kiskorúakat sem lehet egy nagy homogén csoportként értelmezni, ugyanis

nem ugyanazok az önrendelkezési jogai vannak egy óvodás korú gyereknek, vagy egy 14 év feletti, már egyébként belátási képességek birtokában levőnek lévő gyermeknek.

magyarnarancs.hu: Például egy 12 éves gyerek tud aláírásokat gyűjteni, hogy a menzán jobb legyen a kaja, mert arra már van belátási képessége, ami mondjuk egy 17 évesnek sokkal szélesebb körben van meg?

N-PK: Igen, de azzal a megszorítással, hogy a kiskorúak esetében a belátási képességet mindenképpen egyedileg, minden egyes ügyben a saját körülményeihez mérten kell vizsgálni. Viszont a népszavazási kérdés en bloc csak a kiskorúakról szólt, egy kalap alá vette a kétévest a tizenhét évessel. Ami nyilván nagyon nem mindegy. Egyébként: a „nemváltást” illetően nem csak műtétről lehet szó, hanem hormonális és egyéb gyógyszeres kezelésekről is. Azok jelenleg is elérhetőek, de most is megszorításokkal, kontrollal, szülői felügyelettel, orvosi javallatra, pszichológusi, pszichiáteri vizsgálat után. Tehát megvan ennek az orvosi és egyéb törvényes körülbástyázott lehetősége. A gyerekeknek az önrendelkezési jogát teljes mértékben csökkentené, ha semmilyen döntési lehetőségük nem lenne. Azonban ha az igenek kerülnének többségbe, az annyira kiszélesítené ezt a jogosultságot, hogy az szintén az Alaptörvénybe ütközne. Itt egy picit kitért arra is a Kúria indoklása, hogy az alaptörvényi védelem csak a születési nemre vonatkozik, vagyis nem vonatkozik a korlátozás az interszexuálisokra, mert náluk nem meghatározható, hogy fiúként vagy nőként születtek, és ezért ez külön kategória. De mi azzal érveltünk, hogy ez jogi szempontból mindegy.

 
Nehéz-Posony Kata
Forrás: Nehéz-Posony Kata Facebook

magyarnarancs.hu: Onnan is ki lehet indulni: alapjoga mindenkinek, hogy rendelkezzék  a saját testével, aminek bizonyos jogi korlátai is vannak, például az abortuszt illetően?

N-PK: Ez esetben az önrendelkezési jog a gyerekek vonatkozásában számított, de azzal a teljesen egyértelmű kiegészítéssel, hogy azt a szülő képviseli, s hogy a gyerekeknek nincs teljesen korlátlan joguk a saját nemük megváltoztatásával kapcsolatban, de a megfelelő belátási képességgel rendelkező gyermek véleményét figyelembe kell venni.

magyarnarancs.hu: A másik lényeges – szintén alkotmányos – szempont az volt, hogy ez a kérdés eleve nem bocsátható népszavazásra.

N-PK: A Kúria az Alaptörvény kilencedik módosításának indokolásából vezeti le, hogy a születéskori születési nemet védelmező alkotmányos rendelkezés tulajdonképpen mit jelent. Ezért akármi is lenne a döntés a népszavazáson, módosítani kellene az Alaptörvényt, arra viszont nem irányulhat referendum.

A nemváltással lapunk nyomtatott kiadásában több alkalommal foglalkoztunk. E cikkeket itt olvashatja:

 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.