Mi lesz a sorsa a kormány további népszavazási kérdéseinek?

Belpol

A Kúria pénteken megtagadta az Orbán Viktor által kezdeményezett, "gyermekvédelminek" nevezett, a homofób törvényről szóló népszavazás nemátalakító kezeléseket érintő kérdésének hitelesítését. A többiről még nincs döntés, de mindegyiket más-más kúriai tanács vizsgálja. Nehéz-Posony Katát, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogászát kérdeztük.

magyarnarancs.hu: Miért pont erről a kérdésről döntött a Kúria? (A legfelsőbb bírói fórum ezt a kérdést utasította el: Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések?)

Nehéz-Posony Kata: Öt népszavazási kérdés volt, és mind az ötöt megtámadtuk. Csak az egyikről született döntés. Nem tudom, miért pont erről, de azért azt tudni kell, hogy mindegyik kérdésnek a felülvizsgálata más-más kúriai tanácshoz kerül. Ez valószínűleg fog némi érdekességet okozni.

magyarnarancs.hu: Mit kifogásolt a TASZ a szóban forgó kérdésnél?

N-PK: A TASZ elsősorban az alapjogok védelmével érvelt, de támadtuk azt is, hogy a kérdések nem egyértelműek: amennyiben az igenek vagy amennyiben a nemek kerülnek többségbe, pontosan milyen jogalkotási kötelezettsége keletkezik az országgyűlésnek. A Kúria főként az alapjogsérelmeket vizsgálta, és azt állapította meg, hogy bármelyik válasz kap többséget, mindkettő az emberi méltóság megsértését jelentené: azt mondta nagyon helyesen, amire hivatkoztunk is, hogy a kiskorúakat sem lehet egy nagy homogén csoportként értelmezni, ugyanis

nem ugyanazok az önrendelkezési jogai vannak egy óvodás korú gyereknek, vagy egy 14 év feletti, már egyébként belátási képességek birtokában levőnek lévő gyermeknek.

magyarnarancs.hu: Például egy 12 éves gyerek tud aláírásokat gyűjteni, hogy a menzán jobb legyen a kaja, mert arra már van belátási képessége, ami mondjuk egy 17 évesnek sokkal szélesebb körben van meg?

N-PK: Igen, de azzal a megszorítással, hogy a kiskorúak esetében a belátási képességet mindenképpen egyedileg, minden egyes ügyben a saját körülményeihez mérten kell vizsgálni. Viszont a népszavazási kérdés en bloc csak a kiskorúakról szólt, egy kalap alá vette a kétévest a tizenhét évessel. Ami nyilván nagyon nem mindegy. Egyébként: a „nemváltást” illetően nem csak műtétről lehet szó, hanem hormonális és egyéb gyógyszeres kezelésekről is. Azok jelenleg is elérhetőek, de most is megszorításokkal, kontrollal, szülői felügyelettel, orvosi javallatra, pszichológusi, pszichiáteri vizsgálat után. Tehát megvan ennek az orvosi és egyéb törvényes körülbástyázott lehetősége. A gyerekeknek az önrendelkezési jogát teljes mértékben csökkentené, ha semmilyen döntési lehetőségük nem lenne. Azonban ha az igenek kerülnének többségbe, az annyira kiszélesítené ezt a jogosultságot, hogy az szintén az Alaptörvénybe ütközne. Itt egy picit kitért arra is a Kúria indoklása, hogy az alaptörvényi védelem csak a születési nemre vonatkozik, vagyis nem vonatkozik a korlátozás az interszexuálisokra, mert náluk nem meghatározható, hogy fiúként vagy nőként születtek, és ezért ez külön kategória. De mi azzal érveltünk, hogy ez jogi szempontból mindegy.

 
Nehéz-Posony Kata
Forrás: Nehéz-Posony Kata Facebook

magyarnarancs.hu: Onnan is ki lehet indulni: alapjoga mindenkinek, hogy rendelkezzék  a saját testével, aminek bizonyos jogi korlátai is vannak, például az abortuszt illetően?

N-PK: Ez esetben az önrendelkezési jog a gyerekek vonatkozásában számított, de azzal a teljesen egyértelmű kiegészítéssel, hogy azt a szülő képviseli, s hogy a gyerekeknek nincs teljesen korlátlan joguk a saját nemük megváltoztatásával kapcsolatban, de a megfelelő belátási képességgel rendelkező gyermek véleményét figyelembe kell venni.

magyarnarancs.hu: A másik lényeges – szintén alkotmányos – szempont az volt, hogy ez a kérdés eleve nem bocsátható népszavazásra.

N-PK: A Kúria az Alaptörvény kilencedik módosításának indokolásából vezeti le, hogy a születéskori születési nemet védelmező alkotmányos rendelkezés tulajdonképpen mit jelent. Ezért akármi is lenne a döntés a népszavazáson, módosítani kellene az Alaptörvényt, arra viszont nem irányulhat referendum.

A nemváltással lapunk nyomtatott kiadásában több alkalommal foglalkoztunk. E cikkeket itt olvashatja:

 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.