Ellentmond Orbánnak bevándorlásügyben egy kutató

  • narancs.hu
  • 2015. május 6.

Belpol

A holnap megjelenő Magyar Narancsban Hárs Ágnes migrációkutatót kérdezzük menekült- és bevándorlóügyben. Ebből adunk egy kis ízelítőt.

Angliától Magyarországig egész Európában fellángolt a vita a menekültekről és a bevándorlásról. Mit lehet kezdeni a menekültekkel, és hasznunkra lehetnek-e a vendégmunkások? Hova vezethet a teljes tiltás, és mire megyünk a legújabb nemzeti konzultációval? A téma kapcsán Hárs Ágnest, a Kopint-Tárki vezető kutatóját kérdeztük.

(...)

Magyar Narancs: Orbán Viktor szerint Európának nincs szüksége bevándorlókra.

Hárs Ágnes: Migránsokra szükség van. Nem csak azért kell velük valamit kezdeni, mert ide jönnek: minden gazdaságnak szüksége van munkaerőre. Az elöregedő európai társadalmakból, így Magyarországról is hiányzik munkaerő, és ez akkor is így van, ha jelenleg magas munkanélküliséggel küzdenek ezek az országok. Az alacsony státuszú, rosszul fizetett munkahelyeket bevándorlókkal lehet feltölteni, akik akár a rosszabb munkakörülmények között és kevesebb bérért is hajlandók dolgozni. Sok országban megpróbálnak válogatni a bevándorlók közül, és kizárólag a magas iskolai végzettségűeket engednék be az országba, ám ezek a programok csak részben sikeresek. Nyugat-Európában sok a harmadik országbeli diák, és őket rendszerint megpróbálják később is az országban tartani. Magyarországon az Európai Unión kívülről érkezőknek a diákvízumuk lejárta után külön eljárással kell újabb vízumot szerezni, ha maradni szeretnének. Magyarország még arra sem vállalkozott, hogy az itt végzett diákokat megerősítse abban, hogy maradjanak – pedig ez nagyon jót tenne az országnak. Továbbá a demográfiai folyamatok miatt is szükség van bevándorlókra, a nyugdíjkassza sem fenntartható a migráció és a társadalom fiatalítása nélkül. A kutatások azt mutatják, hogy a bevándorlás a gazdasági növekedéshez inkább hozzájárul.

(...)

MN: A kormány „konzultációt” indít a bevándorlásról. Mennyire vehető ez komolyan?

HÁ: A bevándorlással kapcsolatos kérdésekre a közpolitikának kellene választ adnia, hatástanulmányok alapján. Az elmúlt 25 év kormányzatainak hozzáállását jól tükrözi, hogy az itthoni statisztika nagyon gyenge, az adatok nem alkalmasak arra, hogy megfelelő szakpolitika alapját képezzék. A mostani kérdőív szakmailag rossz kérdéseket tesz fel, a megadott válaszlehetőségek pedig manipuláltak, így a konzultáció szakmai és módszertani szempontból is teljesen elfogadhatatlan. Olyan megvalósíthatatlan és irreális dolgokat javasol például, hogy a menekültek keressék meg a kenyerüket. Képzeljük csak el, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ide érkezik egy fizikailag és pszichésen megtört ember, remélve, hogy továbbmegy egy olyan helyre, ahol jobb a gazdasági helyzet, és akkor azonnal dolgoznia kellene – korra, egészségügyi állapotra való tekintet nélkül. A menekült­táborokban nincsen munka, és az országban sincsen igazán képzetlen munkaerőt igénylő munka. (...)

Keller-Alánt Ákos interjúját a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatják.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.