Ellentmondásos eredmények a Richter által is gyártott koronavírus-gyógyszerről

Belpol

A WHO szerint nem hatásos a remdesivir, egy amerikai vizsgálat szerint lerövidíti a gyógyulási időt.

A Magyar Narancs e heti nyomtatott lapszámában részletes cikkben mutatjuk be a Magyarországon használt (és részben itt fejlesztett) koronavírus elleni gyógyszereket (a remdesivirt, a favipiravirt és a vérplazma-terápiát), megvizsgálva, milyen kutatások igazolják ezek hatásosságát. Rövid részlet a cikkből:

A remdesivir koronavírus elleni használatáról azután lángolt fel világszerte a tudományos vita, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) október közepén közölte: Solidarity Trial címen futó, 30 országot és 405 kórházat bevonó vizsgálatának előzetes eredményei alapján a gyógyszernek nincs kimutatható hatása a koronavírus-betegek halálozására vagy a kórházi tartózkodás időtartamára. Ez az eredmény azért volt meglepő, mert az amerikai egészségügyi hatóság, a National Institutes of Health (NIH) vizsgálata korábban azt mutatta, hogy a gyógyszer 15 napról 10-re csökkenti a betegek átlagos felépülési idejét. (...)

A kérdés Magyarországon különösen aktuális, a Richter Gedeon Nyrt. ugyanis – az Innovációs és Technológiai Minisztérium mint­egy 400 millió forintos támogatásával – szintetizálta a remdesivirt, és megkezdte az intravénásan adagolható gyógyszer hazai gyártását. A magyar remdesivirt – klinikai vizsgálat keretében – három hete kezdték használni hét kórházban, lapzártánkig körülbelül 500 beteg kapta meg a vizsgálati szert. Eredetileg 2 ezer beteget terveztek bevonni a vizsgálatba, de a legújabb hírek szerint a kormány további 5 ezer adagot rendelt a Richtertől.

A magyar Klinikai Biostatisztikai Társaság egy munkacsoportja összegezte a remdesivirrel kapcsolatos vizsgálatok eddigi tanulságait. Az összefoglaló szerint „a remdesivir valószínűsíthetően nem, vagy csak kismértékben csökkenti a betegek halálozását. Ennél érzékelhetőbb méretű hatása, hogy a betegek gyógyulási idejét valószínűleg megrövidíti”. Bár a WHO vizsgálatát a magyar sajtóban is elég sok kritika érte, valójában ugyanolyan randomizált és kontrollált vizsgálat volt, mint a NIH-é; az egyetlen hiányossága az, hogy a kontrollcsoport tagjai nem kaptak placebót, de ennek a halálozás esetében vélhetően nincs túl nagy jelentősége. A WHO-vizsgálat azonban több mint ötször annyi beteget vont be, mint az amerikai kutatás, így elvileg a remdesivir kisebb hatásait is pontosabban kellene tükröznie. Azt egyébként az amerikai vizsgálat sem tudta statisztikailag szignifikáns módon kimutatni, hogy a remdesivir javítja a Covid-betegek túlélési esélyeit. A remdesivirrel kezelt csoportban 541 betegből 59 halt meg, a kontrollcsoportban 521-ből 77. Ez alapján a remdesivir 27 százalékkal csökkentette ugyan a halálozási rátát – de ha a gyógyszernek valójában nincs hatása, akkor is könnyen kaphatunk ilyen eredményt pusztán a véletlen ingadozás miatt.

A WHO-vizsgálat még kisebb különbséget talált a halálozásban: a remdesivirrel kezelt 2743 betegből 301 halt meg, a remdesivirt nem kapó 2708-ból 303. Az előzetes eredmények ismertetése során a WHO azt írta, hogy a remdesivir a kórházi tartózkodás időtartamát sem rövidítette le, de erről részletes adatokat egyelőre nem közöltek, így e tekintetben meggyőzőbbnek tűnik az amerikai vizsgálat, ahol a remdesivir 29 százalékkal javította a gyógyulási rátát. Az persze nehezen elképzelhető, hogy egy gyógyszer, amely lerövidíti a gyógyulási időt, egyáltalán ne hasson a halálozási mutatóra. Ferenci Tamás biostatisztikus inkább azt valószínűsíti, hogy a remdesivir a gyógyulási időn és a halálozási rátán is javít egy kicsit, azonban ezt a kis hatást statisztikailag meggyőzően csak a gyógyulási időnél lehetett kimutatni, amely minden betegre ismert, míg a halálozásbeli különbséget csak az elhunytak szerencsére jóval kisebb csoportjában lehet vizsgálni.

A teljes cikket "Éles tesztüzem" címmel a Magyar Narancs november 18-i lapszámában olvashatják. Az újságra itt lehet előfizetni.

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.