A Magyar Narancs e heti nyomtatott lapszámában részletes cikkben mutatjuk be a Magyarországon használt (és részben itt fejlesztett) koronavírus elleni gyógyszereket (a remdesivirt, a favipiravirt és a vérplazma-terápiát), megvizsgálva, milyen kutatások igazolják ezek hatásosságát. Rövid részlet a cikkből:
A remdesivir koronavírus elleni használatáról azután lángolt fel világszerte a tudományos vita, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) október közepén közölte: Solidarity Trial címen futó, 30 országot és 405 kórházat bevonó vizsgálatának előzetes eredményei alapján a gyógyszernek nincs kimutatható hatása a koronavírus-betegek halálozására vagy a kórházi tartózkodás időtartamára. Ez az eredmény azért volt meglepő, mert az amerikai egészségügyi hatóság, a National Institutes of Health (NIH) vizsgálata korábban azt mutatta, hogy a gyógyszer 15 napról 10-re csökkenti a betegek átlagos felépülési idejét. (...)
A kérdés Magyarországon különösen aktuális, a Richter Gedeon Nyrt. ugyanis – az Innovációs és Technológiai Minisztérium mintegy 400 millió forintos támogatásával – szintetizálta a remdesivirt, és megkezdte az intravénásan adagolható gyógyszer hazai gyártását. A magyar remdesivirt – klinikai vizsgálat keretében – három hete kezdték használni hét kórházban, lapzártánkig körülbelül 500 beteg kapta meg a vizsgálati szert. Eredetileg 2 ezer beteget terveztek bevonni a vizsgálatba, de a legújabb hírek szerint a kormány további 5 ezer adagot rendelt a Richtertől.
A magyar Klinikai Biostatisztikai Társaság egy munkacsoportja összegezte a remdesivirrel kapcsolatos vizsgálatok eddigi tanulságait. Az összefoglaló szerint „a remdesivir valószínűsíthetően nem, vagy csak kismértékben csökkenti a betegek halálozását. Ennél érzékelhetőbb méretű hatása, hogy a betegek gyógyulási idejét valószínűleg megrövidíti”. Bár a WHO vizsgálatát a magyar sajtóban is elég sok kritika érte, valójában ugyanolyan randomizált és kontrollált vizsgálat volt, mint a NIH-é; az egyetlen hiányossága az, hogy a kontrollcsoport tagjai nem kaptak placebót, de ennek a halálozás esetében vélhetően nincs túl nagy jelentősége. A WHO-vizsgálat azonban több mint ötször annyi beteget vont be, mint az amerikai kutatás, így elvileg a remdesivir kisebb hatásait is pontosabban kellene tükröznie. Azt egyébként az amerikai vizsgálat sem tudta statisztikailag szignifikáns módon kimutatni, hogy a remdesivir javítja a Covid-betegek túlélési esélyeit. A remdesivirrel kezelt csoportban 541 betegből 59 halt meg, a kontrollcsoportban 521-ből 77. Ez alapján a remdesivir 27 százalékkal csökkentette ugyan a halálozási rátát – de ha a gyógyszernek valójában nincs hatása, akkor is könnyen kaphatunk ilyen eredményt pusztán a véletlen ingadozás miatt.
A WHO-vizsgálat még kisebb különbséget talált a halálozásban: a remdesivirrel kezelt 2743 betegből 301 halt meg, a remdesivirt nem kapó 2708-ból 303. Az előzetes eredmények ismertetése során a WHO azt írta, hogy a remdesivir a kórházi tartózkodás időtartamát sem rövidítette le, de erről részletes adatokat egyelőre nem közöltek, így e tekintetben meggyőzőbbnek tűnik az amerikai vizsgálat, ahol a remdesivir 29 százalékkal javította a gyógyulási rátát. Az persze nehezen elképzelhető, hogy egy gyógyszer, amely lerövidíti a gyógyulási időt, egyáltalán ne hasson a halálozási mutatóra. Ferenci Tamás biostatisztikus inkább azt valószínűsíti, hogy a remdesivir a gyógyulási időn és a halálozási rátán is javít egy kicsit, azonban ezt a kis hatást statisztikailag meggyőzően csak a gyógyulási időnél lehetett kimutatni, amely minden betegre ismert, míg a halálozásbeli különbséget csak az elhunytak szerencsére jóval kisebb csoportjában lehet vizsgálni.
A teljes cikket "Éles tesztüzem" címmel a Magyar Narancs november 18-i lapszámában olvashatják. Az újságra itt lehet előfizetni.
Magyar Narancs
Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?
