Ellentmondásos eredmények a Richter által is gyártott koronavírus-gyógyszerről

Belpol

A WHO szerint nem hatásos a remdesivir, egy amerikai vizsgálat szerint lerövidíti a gyógyulási időt.

A Magyar Narancs e heti nyomtatott lapszámában részletes cikkben mutatjuk be a Magyarországon használt (és részben itt fejlesztett) koronavírus elleni gyógyszereket (a remdesivirt, a favipiravirt és a vérplazma-terápiát), megvizsgálva, milyen kutatások igazolják ezek hatásosságát. Rövid részlet a cikkből:

A remdesivir koronavírus elleni használatáról azután lángolt fel világszerte a tudományos vita, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) október közepén közölte: Solidarity Trial címen futó, 30 országot és 405 kórházat bevonó vizsgálatának előzetes eredményei alapján a gyógyszernek nincs kimutatható hatása a koronavírus-betegek halálozására vagy a kórházi tartózkodás időtartamára. Ez az eredmény azért volt meglepő, mert az amerikai egészségügyi hatóság, a National Institutes of Health (NIH) vizsgálata korábban azt mutatta, hogy a gyógyszer 15 napról 10-re csökkenti a betegek átlagos felépülési idejét. (...)

A kérdés Magyarországon különösen aktuális, a Richter Gedeon Nyrt. ugyanis – az Innovációs és Technológiai Minisztérium mint­egy 400 millió forintos támogatásával – szintetizálta a remdesivirt, és megkezdte az intravénásan adagolható gyógyszer hazai gyártását. A magyar remdesivirt – klinikai vizsgálat keretében – három hete kezdték használni hét kórházban, lapzártánkig körülbelül 500 beteg kapta meg a vizsgálati szert. Eredetileg 2 ezer beteget terveztek bevonni a vizsgálatba, de a legújabb hírek szerint a kormány további 5 ezer adagot rendelt a Richtertől.

A magyar Klinikai Biostatisztikai Társaság egy munkacsoportja összegezte a remdesivirrel kapcsolatos vizsgálatok eddigi tanulságait. Az összefoglaló szerint „a remdesivir valószínűsíthetően nem, vagy csak kismértékben csökkenti a betegek halálozását. Ennél érzékelhetőbb méretű hatása, hogy a betegek gyógyulási idejét valószínűleg megrövidíti”. Bár a WHO vizsgálatát a magyar sajtóban is elég sok kritika érte, valójában ugyanolyan randomizált és kontrollált vizsgálat volt, mint a NIH-é; az egyetlen hiányossága az, hogy a kontrollcsoport tagjai nem kaptak placebót, de ennek a halálozás esetében vélhetően nincs túl nagy jelentősége. A WHO-vizsgálat azonban több mint ötször annyi beteget vont be, mint az amerikai kutatás, így elvileg a remdesivir kisebb hatásait is pontosabban kellene tükröznie. Azt egyébként az amerikai vizsgálat sem tudta statisztikailag szignifikáns módon kimutatni, hogy a remdesivir javítja a Covid-betegek túlélési esélyeit. A remdesivirrel kezelt csoportban 541 betegből 59 halt meg, a kontrollcsoportban 521-ből 77. Ez alapján a remdesivir 27 százalékkal csökkentette ugyan a halálozási rátát – de ha a gyógyszernek valójában nincs hatása, akkor is könnyen kaphatunk ilyen eredményt pusztán a véletlen ingadozás miatt.

A WHO-vizsgálat még kisebb különbséget talált a halálozásban: a remdesivirrel kezelt 2743 betegből 301 halt meg, a remdesivirt nem kapó 2708-ból 303. Az előzetes eredmények ismertetése során a WHO azt írta, hogy a remdesivir a kórházi tartózkodás időtartamát sem rövidítette le, de erről részletes adatokat egyelőre nem közöltek, így e tekintetben meggyőzőbbnek tűnik az amerikai vizsgálat, ahol a remdesivir 29 százalékkal javította a gyógyulási rátát. Az persze nehezen elképzelhető, hogy egy gyógyszer, amely lerövidíti a gyógyulási időt, egyáltalán ne hasson a halálozási mutatóra. Ferenci Tamás biostatisztikus inkább azt valószínűsíti, hogy a remdesivir a gyógyulási időn és a halálozási rátán is javít egy kicsit, azonban ezt a kis hatást statisztikailag meggyőzően csak a gyógyulási időnél lehetett kimutatni, amely minden betegre ismert, míg a halálozásbeli különbséget csak az elhunytak szerencsére jóval kisebb csoportjában lehet vizsgálni.

A teljes cikket "Éles tesztüzem" címmel a Magyar Narancs november 18-i lapszámában olvashatják. Az újságra itt lehet előfizetni.

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.