Ellenzék: a jövő évi kormányváltás egyik legfontosabb feladata lesz "ennek a gyalázatnak a visszacsinálása"

  • narancs.hu
  • 2021. április 27.

Belpol

Reagált a hat párt a nemzeti vagyon alapítványokba való kiszervezésére.

A Párbeszéd, a Jobbik, az MSZP, a DK, az LMP és a Momentum kedden közösen, a Parlament előtt tartott sajtótájékoztatót, amelyet online is közvetítettek, és ahol elmondták: ha 2022-ben hatalomra kerülnek, újra állami irányítás alá vonják az alapítványi fenntartásba került felsőoktatási intézményeket.

A sajtótájékoztató apropóját az adta, hogy 26 előterjesztésről szavaztak a képviselők kedden a parlamentben, köztük elfogadták a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló javaslatot, valamint több vidéki egyetem alapítványi átalakítását is.

Mint azt mi is megírtuk, ez azt jelenti, hogy

  • a Szegedi Tudományegyetem,
  • a Magyar Táncművészeti Egyetem,
  • a Dunaújvárosi Egyetem,
  • a Tokaj-Hegyalja Egyetem (korábbi Sárospataki Főiskola),
  • a Budapesti Gazdasági Egyetem,
  • a Pécsi Tudományegyetem,
  • a Testnevelési Egyetem,
  • a Semmelweis Egyetem,
  • az Óbudai Egyetem,
  • a Nyíregyházi Egyetem
  • és a Debreceni Egyetem

ingatlanvagyona kikerült az állam tulajdonából, miközben a kormány nevezi ki az egyetemeket fenntartó alapítványok kuratóriumát. Kivételt képez az egri Eszterházy Károly egyetem, aminek vagyonát nem szervezték ki alapítványba, hanem a katolikus egyház egyházmegyéjének adták.

Az ellenzéki sajtótájékoztatón Burány Sándor, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese azt mondta, hogy a Fidesz a jövő évi választás közeledtével a vesztét érzi, és a kedden elfogadott jogszabályok célja az volt, hogy állami ellenőrzés alól alapítványokba mentsék a közvagyont.

Ezen keresztül ellopják azt a pénzt, amit csak lehet, és irányítást gyakoroljanak olyan intézmények felett, amelyeknek eddig állami kontrollja volt

- fogalmazott. Ezeket a törvényeket lehet, hogy a közeli napokban kihirdetik, de az ellenzék a 2022-es választás megnyerésével ezt a lopott vagyont visszaveszi és visszaadja a magyar nemzetnek - tette hozzá.

Szilágyi György, a Jobbik alelnöke kijelentette, hogy a kedden elfogadott törvényekkel azok alkotói egy újfajta rablóprivatizációt hajtanak végre, aminek során elkótyavetyélik a nemzeti vagyont. "Jogszabályok mondják ki, hogy az államnak hogyan kell kezelnie a nemzeti vagyont, mert a döntéseinek átláthatónak, nyomonkövethetőnek, és számonkérhetőnek kell lennie" - hangsúlyozta.  - Amikor alapítványoknak játsszák át az állami vagyont, akkor ezek a garanciák megszűnnek."

Szakács László, az MSZP országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy miközben mindenki a pandémiára figyel, az Orbán-kormány "kilapátolja a pénzt". A kabinet mintegy ezermilliárd forintot tesz át olyan alapítványokba a nemzet vagyonából, amelyeket olyan kuratóriumok vezetnek, amiket "teleültetnek fideszes katonákkal" - mondta. Kiemelte, hogy a kuratóriumi tagokat nem lehet leváltani és visszahívni. Szakács László szerint egy esetleges kormányváltás után ezek a vagyonelemek visszakerülnek a közbeszerzési törvény hatálya alá, és elszámoltatják az érintett kuratóriumokat.

Arató Gergely, a DK frakcióvezető-helyettese arról beszélt, hogy miközben az ország élethalál harcát vívja a járvánnyal, a Fidesznek "csak a lopáson, a közvagyon kilapátolásán jár az esze". Az egyetemek privatizálásának az a fő célja, hogy a Fidesz által kinevezett kurátorok rátehessék a kezüket a felsőoktatás fejlesztésre érkező uniós százmilliárdokra, és ezt a pénzt szabadon, közbeszerzés nélkül osztogathassák baráti cégeknek, rokonoknak és üzletfeleknek - jelentette ki.

Ez bűn, az ország szervezetten elkövetett kirablása, akik ezt elkövetik, és akik a parlamentben megszavazták, azok minimum bűnrészesek.

Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője azt mondta, hogy ami történt, nem modellváltás, hanem az egyetemi vagyon, az egyetemi döntéshozatal kiszervezése és politikai irányítás alá helyezése. Európa legjobb és legelismertebb egyetemei jellemzően állami fenntartásúak - tette hozzá a politikus. A kedden elfogadott jogszabályokkal szerinte is az uniós fejlesztési források feletti ellenőrzés megszerzése volt a cél. A képviselő hazugságnak nevezte, hogy az egyetemek önként döntöttek a modellváltások mellett.

Hajnal Miklós, a Momentum elnökségi tagja pedig arról beszélt, hogy Orbán Viktor vereségre készül, de rossz vesztes, mert ezt a vereséget a magyar adófizetőkkel fizettetné ki. A miniszterelnök alternatív államot akar építeni, azt akarja, hogy továbbra is ők kontrollálják a felsőoktatást, hogy náluk maradjanak a birtokok, a kastélyok és a részvények is - mondta, hozzátéve: nemcsak kormányváltásra, hanem rendszerváltásra is szükség van, jogállami eszközökkel meg kell menteni a közvagyont, és biztosítani kell, hogy soha többé ne privatizálhassák azt.

Az ellenzéki pártok egyetértettek, hogy a jövő évi kormányváltás egyik legfontosabb feladata lesz "ennek a gyalázatnak a visszacsinálása", az egyetemi autonómia helyreállítása.

Facebook-oldalán reagált a parlament döntésére Dobrev Klára, Fekete-Győr András és Jakab Péter is.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.