Ellenzék: a jövő évi kormányváltás egyik legfontosabb feladata lesz "ennek a gyalázatnak a visszacsinálása"

  • narancs.hu
  • 2021. április 27.

Belpol

Reagált a hat párt a nemzeti vagyon alapítványokba való kiszervezésére.

A Párbeszéd, a Jobbik, az MSZP, a DK, az LMP és a Momentum kedden közösen, a Parlament előtt tartott sajtótájékoztatót, amelyet online is közvetítettek, és ahol elmondták: ha 2022-ben hatalomra kerülnek, újra állami irányítás alá vonják az alapítványi fenntartásba került felsőoktatási intézményeket.

A sajtótájékoztató apropóját az adta, hogy 26 előterjesztésről szavaztak a képviselők kedden a parlamentben, köztük elfogadták a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló javaslatot, valamint több vidéki egyetem alapítványi átalakítását is.

Mint azt mi is megírtuk, ez azt jelenti, hogy

  • a Szegedi Tudományegyetem,
  • a Magyar Táncművészeti Egyetem,
  • a Dunaújvárosi Egyetem,
  • a Tokaj-Hegyalja Egyetem (korábbi Sárospataki Főiskola),
  • a Budapesti Gazdasági Egyetem,
  • a Pécsi Tudományegyetem,
  • a Testnevelési Egyetem,
  • a Semmelweis Egyetem,
  • az Óbudai Egyetem,
  • a Nyíregyházi Egyetem
  • és a Debreceni Egyetem

ingatlanvagyona kikerült az állam tulajdonából, miközben a kormány nevezi ki az egyetemeket fenntartó alapítványok kuratóriumát. Kivételt képez az egri Eszterházy Károly egyetem, aminek vagyonát nem szervezték ki alapítványba, hanem a katolikus egyház egyházmegyéjének adták.

Az ellenzéki sajtótájékoztatón Burány Sándor, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese azt mondta, hogy a Fidesz a jövő évi választás közeledtével a vesztét érzi, és a kedden elfogadott jogszabályok célja az volt, hogy állami ellenőrzés alól alapítványokba mentsék a közvagyont.

Ezen keresztül ellopják azt a pénzt, amit csak lehet, és irányítást gyakoroljanak olyan intézmények felett, amelyeknek eddig állami kontrollja volt

- fogalmazott. Ezeket a törvényeket lehet, hogy a közeli napokban kihirdetik, de az ellenzék a 2022-es választás megnyerésével ezt a lopott vagyont visszaveszi és visszaadja a magyar nemzetnek - tette hozzá.

Szilágyi György, a Jobbik alelnöke kijelentette, hogy a kedden elfogadott törvényekkel azok alkotói egy újfajta rablóprivatizációt hajtanak végre, aminek során elkótyavetyélik a nemzeti vagyont. "Jogszabályok mondják ki, hogy az államnak hogyan kell kezelnie a nemzeti vagyont, mert a döntéseinek átláthatónak, nyomonkövethetőnek, és számonkérhetőnek kell lennie" - hangsúlyozta.  - Amikor alapítványoknak játsszák át az állami vagyont, akkor ezek a garanciák megszűnnek."

Szakács László, az MSZP országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy miközben mindenki a pandémiára figyel, az Orbán-kormány "kilapátolja a pénzt". A kabinet mintegy ezermilliárd forintot tesz át olyan alapítványokba a nemzet vagyonából, amelyeket olyan kuratóriumok vezetnek, amiket "teleültetnek fideszes katonákkal" - mondta. Kiemelte, hogy a kuratóriumi tagokat nem lehet leváltani és visszahívni. Szakács László szerint egy esetleges kormányváltás után ezek a vagyonelemek visszakerülnek a közbeszerzési törvény hatálya alá, és elszámoltatják az érintett kuratóriumokat.

Arató Gergely, a DK frakcióvezető-helyettese arról beszélt, hogy miközben az ország élethalál harcát vívja a járvánnyal, a Fidesznek "csak a lopáson, a közvagyon kilapátolásán jár az esze". Az egyetemek privatizálásának az a fő célja, hogy a Fidesz által kinevezett kurátorok rátehessék a kezüket a felsőoktatás fejlesztésre érkező uniós százmilliárdokra, és ezt a pénzt szabadon, közbeszerzés nélkül osztogathassák baráti cégeknek, rokonoknak és üzletfeleknek - jelentette ki.

Ez bűn, az ország szervezetten elkövetett kirablása, akik ezt elkövetik, és akik a parlamentben megszavazták, azok minimum bűnrészesek.

Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője azt mondta, hogy ami történt, nem modellváltás, hanem az egyetemi vagyon, az egyetemi döntéshozatal kiszervezése és politikai irányítás alá helyezése. Európa legjobb és legelismertebb egyetemei jellemzően állami fenntartásúak - tette hozzá a politikus. A kedden elfogadott jogszabályokkal szerinte is az uniós fejlesztési források feletti ellenőrzés megszerzése volt a cél. A képviselő hazugságnak nevezte, hogy az egyetemek önként döntöttek a modellváltások mellett.

Hajnal Miklós, a Momentum elnökségi tagja pedig arról beszélt, hogy Orbán Viktor vereségre készül, de rossz vesztes, mert ezt a vereséget a magyar adófizetőkkel fizettetné ki. A miniszterelnök alternatív államot akar építeni, azt akarja, hogy továbbra is ők kontrollálják a felsőoktatást, hogy náluk maradjanak a birtokok, a kastélyok és a részvények is - mondta, hozzátéve: nemcsak kormányváltásra, hanem rendszerváltásra is szükség van, jogállami eszközökkel meg kell menteni a közvagyont, és biztosítani kell, hogy soha többé ne privatizálhassák azt.

Az ellenzéki pártok egyetértettek, hogy a jövő évi kormányváltás egyik legfontosabb feladata lesz "ennek a gyalázatnak a visszacsinálása", az egyetemi autonómia helyreállítása.

Facebook-oldalán reagált a parlament döntésére Dobrev Klára, Fekete-Győr András és Jakab Péter is.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.