Ellenzék: a jövő évi kormányváltás egyik legfontosabb feladata lesz "ennek a gyalázatnak a visszacsinálása"

  • narancs.hu
  • 2021. április 27.

Belpol

Reagált a hat párt a nemzeti vagyon alapítványokba való kiszervezésére.

A Párbeszéd, a Jobbik, az MSZP, a DK, az LMP és a Momentum kedden közösen, a Parlament előtt tartott sajtótájékoztatót, amelyet online is közvetítettek, és ahol elmondták: ha 2022-ben hatalomra kerülnek, újra állami irányítás alá vonják az alapítványi fenntartásba került felsőoktatási intézményeket.

A sajtótájékoztató apropóját az adta, hogy 26 előterjesztésről szavaztak a képviselők kedden a parlamentben, köztük elfogadták a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló javaslatot, valamint több vidéki egyetem alapítványi átalakítását is.

Mint azt mi is megírtuk, ez azt jelenti, hogy

  • a Szegedi Tudományegyetem,
  • a Magyar Táncművészeti Egyetem,
  • a Dunaújvárosi Egyetem,
  • a Tokaj-Hegyalja Egyetem (korábbi Sárospataki Főiskola),
  • a Budapesti Gazdasági Egyetem,
  • a Pécsi Tudományegyetem,
  • a Testnevelési Egyetem,
  • a Semmelweis Egyetem,
  • az Óbudai Egyetem,
  • a Nyíregyházi Egyetem
  • és a Debreceni Egyetem

ingatlanvagyona kikerült az állam tulajdonából, miközben a kormány nevezi ki az egyetemeket fenntartó alapítványok kuratóriumát. Kivételt képez az egri Eszterházy Károly egyetem, aminek vagyonát nem szervezték ki alapítványba, hanem a katolikus egyház egyházmegyéjének adták.

Az ellenzéki sajtótájékoztatón Burány Sándor, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese azt mondta, hogy a Fidesz a jövő évi választás közeledtével a vesztét érzi, és a kedden elfogadott jogszabályok célja az volt, hogy állami ellenőrzés alól alapítványokba mentsék a közvagyont.

Ezen keresztül ellopják azt a pénzt, amit csak lehet, és irányítást gyakoroljanak olyan intézmények felett, amelyeknek eddig állami kontrollja volt

- fogalmazott. Ezeket a törvényeket lehet, hogy a közeli napokban kihirdetik, de az ellenzék a 2022-es választás megnyerésével ezt a lopott vagyont visszaveszi és visszaadja a magyar nemzetnek - tette hozzá.

Szilágyi György, a Jobbik alelnöke kijelentette, hogy a kedden elfogadott törvényekkel azok alkotói egy újfajta rablóprivatizációt hajtanak végre, aminek során elkótyavetyélik a nemzeti vagyont. "Jogszabályok mondják ki, hogy az államnak hogyan kell kezelnie a nemzeti vagyont, mert a döntéseinek átláthatónak, nyomonkövethetőnek, és számonkérhetőnek kell lennie" - hangsúlyozta.  - Amikor alapítványoknak játsszák át az állami vagyont, akkor ezek a garanciák megszűnnek."

Szakács László, az MSZP országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy miközben mindenki a pandémiára figyel, az Orbán-kormány "kilapátolja a pénzt". A kabinet mintegy ezermilliárd forintot tesz át olyan alapítványokba a nemzet vagyonából, amelyeket olyan kuratóriumok vezetnek, amiket "teleültetnek fideszes katonákkal" - mondta. Kiemelte, hogy a kuratóriumi tagokat nem lehet leváltani és visszahívni. Szakács László szerint egy esetleges kormányváltás után ezek a vagyonelemek visszakerülnek a közbeszerzési törvény hatálya alá, és elszámoltatják az érintett kuratóriumokat.

Arató Gergely, a DK frakcióvezető-helyettese arról beszélt, hogy miközben az ország élethalál harcát vívja a járvánnyal, a Fidesznek "csak a lopáson, a közvagyon kilapátolásán jár az esze". Az egyetemek privatizálásának az a fő célja, hogy a Fidesz által kinevezett kurátorok rátehessék a kezüket a felsőoktatás fejlesztésre érkező uniós százmilliárdokra, és ezt a pénzt szabadon, közbeszerzés nélkül osztogathassák baráti cégeknek, rokonoknak és üzletfeleknek - jelentette ki.

Ez bűn, az ország szervezetten elkövetett kirablása, akik ezt elkövetik, és akik a parlamentben megszavazták, azok minimum bűnrészesek.

Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője azt mondta, hogy ami történt, nem modellváltás, hanem az egyetemi vagyon, az egyetemi döntéshozatal kiszervezése és politikai irányítás alá helyezése. Európa legjobb és legelismertebb egyetemei jellemzően állami fenntartásúak - tette hozzá a politikus. A kedden elfogadott jogszabályokkal szerinte is az uniós fejlesztési források feletti ellenőrzés megszerzése volt a cél. A képviselő hazugságnak nevezte, hogy az egyetemek önként döntöttek a modellváltások mellett.

Hajnal Miklós, a Momentum elnökségi tagja pedig arról beszélt, hogy Orbán Viktor vereségre készül, de rossz vesztes, mert ezt a vereséget a magyar adófizetőkkel fizettetné ki. A miniszterelnök alternatív államot akar építeni, azt akarja, hogy továbbra is ők kontrollálják a felsőoktatást, hogy náluk maradjanak a birtokok, a kastélyok és a részvények is - mondta, hozzátéve: nemcsak kormányváltásra, hanem rendszerváltásra is szükség van, jogállami eszközökkel meg kell menteni a közvagyont, és biztosítani kell, hogy soha többé ne privatizálhassák azt.

Az ellenzéki pártok egyetértettek, hogy a jövő évi kormányváltás egyik legfontosabb feladata lesz "ennek a gyalázatnak a visszacsinálása", az egyetemi autonómia helyreállítása.

Facebook-oldalán reagált a parlament döntésére Dobrev Klára, Fekete-Győr András és Jakab Péter is.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?