"Elméleti testnevelésórákat" javasolt a BM az olyan iskolákban, ahol nincs tornaterem

  • narancs.hu
  • 2024. június 17.

Belpol

A mindennapos testnevelés részeként például tanulhatnak sporttörténelmet a diákok. 

Azokban az iskolákban, ahol a tornatermek, tornatermek szűkössége vagy hiánya miatt nem lehet szakszerűen megtartani a heti öt testnevelésórát, legyenek elméleti tanórák, például tanítsanak a diákoknak sporttörténetet – a Népszava értesülései szerint ezt javasolta a Belügyminisztérium (BM) az érintett intézményeknek, miután az Orbán-kormány nemrég szigorított a testnevelésórák alóli felmentés szabályain.

A heti öt testnevelésórából kettőt eddig ki lehetett váltani sportköri foglalkozásokkal vagy néptánccal, idén szeptember 1-jétől viszont erre (a versenysportolók kivételével) már nem lesz lehetőség, ami azt jelenti, hogy az eddiginél több diáknak kell részt vennie hetente mind az öt testnevelésórán.

Még mindig vannak azonban olyan intézmények, ahol se tornaterem, se tornaszoba nincs – ezt a BM is megállapította a helyzetfelmérésében, ezért a megfelelő iskolai infrastruktúra hiányában javasolta az elméleti testnevelésórák megtartását.

Az Orbán-kormány a 2012/2013-as tanévtől, felmenő rendszerben vezette be a mindennapos testnevelést, de már ekkor problémák voltak a megvalósítással, épp a tárgyi feltételek hiánya miatt vezették be, hogy például néptánccal, sportkörökkel heti két testnevelésórát ki lehessen váltani.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a 2012/2013-as tanévben összesen 5492 tornaterem vagy tornaszoba volt a hazai általános és középiskolákban, ami a 2022/2023-as tanévre 5662-re emelkedett. Az általános iskolai és középfokú iskolai feladatellátási helyek száma azonban 5843 volt az előző tanévben, vagyis mintegy 200 iskolai feladatellátási helyen továbbra sem volt se tornaterem, se tornaszoba. 

A 2022/2023-as tanévben ezer tanulóra 5 tornaterem, tornaszoba jutott országszerte, ami mindössze 0,7-tel több, mint a 2012/2013-as tanévben. A testnevelést, sportot tanító pedagógusok aránya 2012-2016 között folyamatosan emelkedett, majd jelentősen csökkent: a 2016/2017-es tanévben még 9,3 százalék (11 371 fő) volt a testnevelőtanárok aránya a pedagógusok körében, a 2022/2023-as tanévben pedig 7,9 százalék (9201 fő).

A lap megkereste a BM-et is, amely közölte, hogy a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program I. és II. ütemében 44 tornatermet adtak át, a III. ütemben további 45 létesítmény előkészítő munkálatai folyamatban vannak. „A tankerületi központok önálló költségvetési szervek, feladatellátásuk érdekében költségvetésükből önállóan gazdálkodnak. Saját tornaterem hiányában másik köznevelési intézményben, vagy a települési önkormányzat tulajdonában álló sportlétesítményben, költségvetésük terhére szervezik meg a testnevelésórákat. A középiskolai testnevelés tantárgy kerettanterve tartalmaz elméleti ismereti részt, ami kiemelten azokat a tanulókat érinti, akik testnevelés tantárgyból kívánnak érettségi vizsgát tenni” – áll a tárca válaszában.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk