"Elméleti testnevelésórákat" javasolt a BM az olyan iskolákban, ahol nincs tornaterem

  • narancs.hu
  • 2024. június 17.

Belpol

A mindennapos testnevelés részeként például tanulhatnak sporttörténelmet a diákok. 

Azokban az iskolákban, ahol a tornatermek, tornatermek szűkössége vagy hiánya miatt nem lehet szakszerűen megtartani a heti öt testnevelésórát, legyenek elméleti tanórák, például tanítsanak a diákoknak sporttörténetet – a Népszava értesülései szerint ezt javasolta a Belügyminisztérium (BM) az érintett intézményeknek, miután az Orbán-kormány nemrég szigorított a testnevelésórák alóli felmentés szabályain.

A heti öt testnevelésórából kettőt eddig ki lehetett váltani sportköri foglalkozásokkal vagy néptánccal, idén szeptember 1-jétől viszont erre (a versenysportolók kivételével) már nem lesz lehetőség, ami azt jelenti, hogy az eddiginél több diáknak kell részt vennie hetente mind az öt testnevelésórán.

Még mindig vannak azonban olyan intézmények, ahol se tornaterem, se tornaszoba nincs – ezt a BM is megállapította a helyzetfelmérésében, ezért a megfelelő iskolai infrastruktúra hiányában javasolta az elméleti testnevelésórák megtartását.

Az Orbán-kormány a 2012/2013-as tanévtől, felmenő rendszerben vezette be a mindennapos testnevelést, de már ekkor problémák voltak a megvalósítással, épp a tárgyi feltételek hiánya miatt vezették be, hogy például néptánccal, sportkörökkel heti két testnevelésórát ki lehessen váltani.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a 2012/2013-as tanévben összesen 5492 tornaterem vagy tornaszoba volt a hazai általános és középiskolákban, ami a 2022/2023-as tanévre 5662-re emelkedett. Az általános iskolai és középfokú iskolai feladatellátási helyek száma azonban 5843 volt az előző tanévben, vagyis mintegy 200 iskolai feladatellátási helyen továbbra sem volt se tornaterem, se tornaszoba. 

A 2022/2023-as tanévben ezer tanulóra 5 tornaterem, tornaszoba jutott országszerte, ami mindössze 0,7-tel több, mint a 2012/2013-as tanévben. A testnevelést, sportot tanító pedagógusok aránya 2012-2016 között folyamatosan emelkedett, majd jelentősen csökkent: a 2016/2017-es tanévben még 9,3 százalék (11 371 fő) volt a testnevelőtanárok aránya a pedagógusok körében, a 2022/2023-as tanévben pedig 7,9 százalék (9201 fő).

A lap megkereste a BM-et is, amely közölte, hogy a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program I. és II. ütemében 44 tornatermet adtak át, a III. ütemben további 45 létesítmény előkészítő munkálatai folyamatban vannak. „A tankerületi központok önálló költségvetési szervek, feladatellátásuk érdekében költségvetésükből önállóan gazdálkodnak. Saját tornaterem hiányában másik köznevelési intézményben, vagy a települési önkormányzat tulajdonában álló sportlétesítményben, költségvetésük terhére szervezik meg a testnevelésórákat. A középiskolai testnevelés tantárgy kerettanterve tartalmaz elméleti ismereti részt, ami kiemelten azokat a tanulókat érinti, akik testnevelés tantárgyból kívánnak érettségi vizsgát tenni” – áll a tárca válaszában.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.