Eltörölte a kormány a kötelező kölcsönszerződést a mozgássérültek autóvásárlása esetén

Belpol

Viszont még mindig csak Suzukit lehet venni, és a rendszer felett ugyanúgy Garancsi konzorciuma őrködik.

Ahogy azt tavaly ősszel megírtuk, a kormány felülvizsgálni készült a mozgássérültek autóigénylésének több mint furcsának mondható rendszerét. Legalábbis ezt mondta akkor Lázár János, különös tekintettel a kötelező kölcsönszerződés intézményére. Mindezt azután, hogy tavaly szeptemberben Hadházy Ákos korrupcióinfójában beszámolt a minimum is kérdésesnek tűnő szisztémáról, amit lapunk már tavaly júniusban részletesen vázolt.

Hogy is volt eddig?

A rendszer lényege dióhéjban: a súlyosan mozgáskorlátozott és egyéb fogyatékossággal élő személyek évente kétszer, március 31-ig, illetve szeptember 30-ig nyújthatnak be pályázatot új vagy használt autó vásárlására, esetleg átalakítására. Egy személy hétévente igényelheti a támogatást. Annak mértéke új autó esetén egymillió forint, míg használt autóra 600 ezer, átalakításra 90 ezer forint jár. Egy 2011-es kormányrendelet szerint új autóként eddig csak és kizárólag Suzukit lehetett igényelni, ami nem feltétlenül bizonyult hasznosnak az olyan súlyosan mozgássérült személyeknek, akik például elektromos kerekes székkel közlekednek, hiszen ezekbe a típusokba nem lehet beemelőszerkezetet építeni. Ezt még a nyáron mondta lapunknak Kovács Ágnes, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) elnöke.

Egy másik fontos megkötés volt, hogy a nyertes pályázó az autóját csak a Lehetőségautó Kft.-n keresztül tudta megvásárolni, amihez kötelező volt hitelt felvenni, ám azt is csak egy szolgáltatón, a Duna Lízingen keresztül intézhette. A Signal pedig a biztosításokért volt felelős, szintén kizárólagos jelleggel.

Furcsaságok

Ezek mindegyike egy konzorcium tagja, amelyet a Duna Lízing Zrt. vezet, s benne van még a Suzuki Magyarország is. A Duna Lízing Zrt. érdekessége, hogy korábban a Töröcskei István-féle Széchenyi Bank egyik leányvállalataként működő Széchenyi Lízing Pénzügyi Szolgáltató Zrt.-ként volt tagja a konzorciumnak, ám miután a Széchenyi Bankot felszámolták, a lízingtársaságnak új tulajdonosa lett, méghozzá a Duna Takarék Bank (DBT), amely a miniszterelnök barátjához, Garancsi Istvánhoz köthető.

Tavaly ősszel közérdekű adatigénylési kérelmünk nyomán betekinthettünk az akkor még Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) néven működő intézmény és a konzorcium által megkötött szerződésbe, illetve a pályázati kiírásba, és megtudtuk, hogy a 2011. október 3-án kiírt pályázatra mindössze egyetlenegy pályázat érkezett: a Széchenyi/Suzuki konzorciumé. Emellett másra is fény derült, például a szerződés lejárta előtt két és fél évvel meghosszabbították azt 2019. december 31-ig.

Korábban ilyet is lehetett

Korábban ilyet is lehetett

Fotó: Sióréti Gábor

A változás

Mindezek után Lázár János tavaly ősszel bejelentése után kíváncsian vártuk, miben és főként mikor változik a konstrukció. Ami végül idén január 1-vel megtörtént:

  • mind az új, mind a használt autók esetében eltörölték a kötelező hitelfelvételt,
  • új autó vásárlása esetén ugyan továbbra is a konzorciumi partnerrel (Lehetőségautó Kft.) kell adásvételi szerződést kötni, ám használt autó estén ez sem kötelező, akkor bármelyik belföldi autókereskedővel is lehet üzletelni.

„Természetesen az, hogy megnyílik a lehetőség, hogy a mozgássérült személyek a támogatást minél szélesebb körben tudják felhasználni, örvendetes. Sok érintett számára a korább kijelölt autókereskedések megközelíthetetlenek voltak, nehézséget okozott az oda történő utazás, az ottani adminisztráció. Mindemellett azt is meg kell jegyeznünk, hogy a tapasztalataink szerint nem minden kereskedő fogadja be az állami támogatást, és inkább ódzkodik az állami jelenléttől. Ez a korábbi autótámogatási rendszerekben szerzett negatív tapasztalatok miatt alakult ki a kereskedőkben: hosszú átfutási idő, nehézkes adminisztráció, kései kifizetések” – tájékoztatta lapunkat a MEOSZ.

Még mindig nem elég jó

Az egyesület egyébként többször jelezte az Emberi Erőforrások Minisztériumának a közlekedési kedvezmények rendszerének hibáit, a szükséges változásokkal kapcsolatos szakmai anyagát pedig elküldték Lázár Jánosnak is, a Miniszterelnökség azonban nem kereste meg a változtatás előtt a MEOSZ-t. „Több javaslatunk is volt a személygépkocsi szerzési támogatási rendszerrel kapcsolatban, például javasoltuk az új személygépkocsik esetében a típuskényszer eltörlését, az átalakítási támogatás mértékének emelését, az eljárás egyszerűsítését, a közlekedőképesség minősítési rendszerének felülvizsgálatát. E kezdeményezéseink eddig nem találtak elfogadásra.”

A kölcsönszerződés kötelező jellegének megszüntetését üdvözölte az egyesület, de elmondták, még sok a teendő. Jelen szabályozás keretén belül továbbra is csak Suzukit lehet vásárolni, amiről a MEOSZ úgy nyilatkozott: összességében az alkategóriákkal nincs problémájuk, bár többször jelezték, hogy támogatnák, ha a használt autók életkorát kicsit megemelnék (5 évről maximum 7 évre), ugyanis ezzel megnőne a piacon a választható típusok száma, illetve anyagilag is könnyebbséget jelentene a mozgáskorlátozottak számra. A MEOSZ-nak egyébként sikerült kiharcolnia a meglévő rendszer mellé egy másik, ún. Autoplusz pályázatot, ahol viszont bármilyen autót megvásárolhatnak a mozgáskorlátozott személyek. Az egyesület abban bízik, hogy „ez a rendszer fogja majd felváltani a mostanit, miután lejár a Suzukival kötött szerződés.” Hozzátették: „Fontos változás lenne, ha a támogatási rendszerek elsősorban a mozgássérült személyt helyeznék középpontba, figyelembe vennék az adott személy tényleges állapotát, és annak megfelelő eszközt, járművet biztosítanának számukra. Jelenleg ez fordítva van: van egy eszköz, amit értékesíteni akarnak, ezért kitalálnak egy támogatási rendszert, melynek keretében 'rákényszerítik' a mozgássérült emberekre, de azzal senki nem foglalkozik, hogy az megfelel-e a számára vagy sem.”

Disznóságok a mozgáskorlátozottak autóigénylései körül: megnéztük a szerződést, és elképesztő dolgokat találtunk

Garancsi István akár 2019 végéig őrködhet a mozgáskorlátozottak autóigénylése fölött. Megnéztük a minisztérium és a ma már Garancsi Istvánhoz köthető Duna Lízing Zrt. vezette konzorcium együttműködési megállapodását a mozgáskorlátozottak autóigénylésével kapcsolatban, és több érdekes dologra bukkantunk. Például arra, hogy a pályázaton nem is indult más.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.