Elveszett egy lehallgatás felvétele az ügyészségen

  • narancs.hu
  • 2024. november 27.

Belpol

A leirata megvan, és a vádhatóság szerint az is bizonyíték, de az érintett Boldog István védője ki akarja záratni az eljárásból.

Boldog István korábbi fideszes országgyűlési képviselőt több rendbeli, felbujtóként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásával, és versenyt korlátozó megállapodással vádolja az ügyészség, másokkal együtt, zajlik a per bírósági tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken.

A vádirat szerint az egykori politikus hatalmával visszaélve befolyásolta a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Programhoz benyújtott pályázatok elbírálását, az ő szándékának megfelelően választottak a pályázók kivitelezőt.

A Telex arról ír, hogy Boldogot még képviselő korában lehallgatták, telefonbeszélgetéseit rögzítették 2019 júliusa és októbere között. A tárgyaláson azonban elhangzott, hogy „adminisztrációs hiba miatt nem került sor a hanganyagok archiválására”, de a beszélgetésekből készült leiratok szerencsére megvannak.

A Központi Nyomozó Főügyészség a híroldal kérdésére azt válaszolta, hogy a leiratok okirati bizonyítékként értékelhetőek, így végső soron bizonyíték nem veszett el.

Boldog István védője, a korábban szintén országgyűlési képviselőként is ismert Varga István ügyvéd szerette volna elérni, hogy a lehallgatás anyagát rekesszék ki a bizonyítékok közül, mivel hivatalban lévő képviselőt álláspontja szerint nem hallgathatott volna le a nyomozó ügyészség. A bíróság elutasította a kérelmet. Az ügyészség is megnyilvánult ez ügyben, mondván, ha nem lehetne lehallgatni egy képviselőt, gyakorlatilag nem is lehetne lebuktatni.

Varga István most – a technikai hibára hivatkozva – ismét kérelmet adott be a törvényszékhez. Most azt kéri, a hangfelvételek leiratát zárják ki a bizonyítékok közül, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy egy ilyen ügyben csak leiratok állnak rendelkezésre három hónap lehallgatásából.

Az ügyvéd nem föltételezi, hogy szándékosan tüntették volna el a hanganyagot, de az előfordulhat szerinte, hogy nem pontos a leirat, és egy-egy félmondatnak, szónak is lehet jelentősége. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.