Elveszett egy lehallgatás felvétele az ügyészségen

  • narancs.hu
  • 2024. november 27.

Belpol

A leirata megvan, és a vádhatóság szerint az is bizonyíték, de az érintett Boldog István védője ki akarja záratni az eljárásból.

Boldog István korábbi fideszes országgyűlési képviselőt több rendbeli, felbujtóként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásával, és versenyt korlátozó megállapodással vádolja az ügyészség, másokkal együtt, zajlik a per bírósági tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken.

A vádirat szerint az egykori politikus hatalmával visszaélve befolyásolta a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Programhoz benyújtott pályázatok elbírálását, az ő szándékának megfelelően választottak a pályázók kivitelezőt.

A Telex arról ír, hogy Boldogot még képviselő korában lehallgatták, telefonbeszélgetéseit rögzítették 2019 júliusa és októbere között. A tárgyaláson azonban elhangzott, hogy „adminisztrációs hiba miatt nem került sor a hanganyagok archiválására”, de a beszélgetésekből készült leiratok szerencsére megvannak.

A Központi Nyomozó Főügyészség a híroldal kérdésére azt válaszolta, hogy a leiratok okirati bizonyítékként értékelhetőek, így végső soron bizonyíték nem veszett el.

Boldog István védője, a korábban szintén országgyűlési képviselőként is ismert Varga István ügyvéd szerette volna elérni, hogy a lehallgatás anyagát rekesszék ki a bizonyítékok közül, mivel hivatalban lévő képviselőt álláspontja szerint nem hallgathatott volna le a nyomozó ügyészség. A bíróság elutasította a kérelmet. Az ügyészség is megnyilvánult ez ügyben, mondván, ha nem lehetne lehallgatni egy képviselőt, gyakorlatilag nem is lehetne lebuktatni.

Varga István most – a technikai hibára hivatkozva – ismét kérelmet adott be a törvényszékhez. Most azt kéri, a hangfelvételek leiratát zárják ki a bizonyítékok közül, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy egy ilyen ügyben csak leiratok állnak rendelkezésre három hónap lehallgatásából.

Az ügyvéd nem föltételezi, hogy szándékosan tüntették volna el a hanganyagot, de az előfordulhat szerinte, hogy nem pontos a leirat, és egy-egy félmondatnak, szónak is lehet jelentősége. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.