Elveszett egy lehallgatás felvétele az ügyészségen

  • narancs.hu
  • 2024. november 27.

Belpol

A leirata megvan, és a vádhatóság szerint az is bizonyíték, de az érintett Boldog István védője ki akarja záratni az eljárásból.

Boldog István korábbi fideszes országgyűlési képviselőt több rendbeli, felbujtóként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásával, és versenyt korlátozó megállapodással vádolja az ügyészség, másokkal együtt, zajlik a per bírósági tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken.

A vádirat szerint az egykori politikus hatalmával visszaélve befolyásolta a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Programhoz benyújtott pályázatok elbírálását, az ő szándékának megfelelően választottak a pályázók kivitelezőt.

A Telex arról ír, hogy Boldogot még képviselő korában lehallgatták, telefonbeszélgetéseit rögzítették 2019 júliusa és októbere között. A tárgyaláson azonban elhangzott, hogy „adminisztrációs hiba miatt nem került sor a hanganyagok archiválására”, de a beszélgetésekből készült leiratok szerencsére megvannak.

A Központi Nyomozó Főügyészség a híroldal kérdésére azt válaszolta, hogy a leiratok okirati bizonyítékként értékelhetőek, így végső soron bizonyíték nem veszett el.

Boldog István védője, a korábban szintén országgyűlési képviselőként is ismert Varga István ügyvéd szerette volna elérni, hogy a lehallgatás anyagát rekesszék ki a bizonyítékok közül, mivel hivatalban lévő képviselőt álláspontja szerint nem hallgathatott volna le a nyomozó ügyészség. A bíróság elutasította a kérelmet. Az ügyészség is megnyilvánult ez ügyben, mondván, ha nem lehetne lehallgatni egy képviselőt, gyakorlatilag nem is lehetne lebuktatni.

Varga István most – a technikai hibára hivatkozva – ismét kérelmet adott be a törvényszékhez. Most azt kéri, a hangfelvételek leiratát zárják ki a bizonyítékok közül, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy egy ilyen ügyben csak leiratok állnak rendelkezésre három hónap lehallgatásából.

Az ügyvéd nem föltételezi, hogy szándékosan tüntették volna el a hanganyagot, de az előfordulhat szerinte, hogy nem pontos a leirat, és egy-egy félmondatnak, szónak is lehet jelentősége. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.