Egy hete számolt be arról lapunk, hogy még október 29-én rendhagyó hivatalos találkozóra a hivatalába kérette Tuzson Bence igazságügyi miniszter Havasi Dezsőt, a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) elnökét. Az volt a szokatlan, hogy a miniszter előzetesen nem közölte, miért kezdeményezte a találkozót. Erről a megbeszéléséről egy, a kamara tagjainak írt hírlevélben, majd pedig a MÜK november 11-i elnökségi ülésén számolt be Havasi. E szerint egy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által jegyzett törvényjavaslat ügyvédekre vonatkozó része arról szól: a jövőben – ez minden jel szerint már a jövő év első napját jelenti – a kirendelést nem vállaló ügyvédek havi 8 ezer forinttal finanszírozzák a kirendelést vállalók munkájának ellenértékét. Mindennek hátterében az áll, hogy jogállamban a büntetőeljárásban minden gyanúsítottat és vádlottat megillet a védelem joga.
Mindez nagy felháborodást keltett a mintegy 15 ezres hazai ügyvédtársadalomban. Többen „tragikomikus”, vagy egyszerűen „nagyon durva elképzelésnek” nevezték, mások pedig úgy fogalmaztak, hogy „ez a kormány jogalkotási taktikája, ami teljesen abszurd”. A múlt héten több ügyvéd neve mellőzését kérve elmondta portálunknak, hogy az állami feladatokat, jelen esetben a kirendelt védők fizetését, nem lehet egy szervezetre hárítani. Akadt olyan is, aki a történtek fényében elvárná az ügyvédi kamarától, hogy szólítsa fel lemondásra az igazságügyi minisztert.
„Értetlenül fogadtuk az egyeztetés nélküli gyors beterjesztést. Álláspontunk szerint Ugyanis nincsenek elfogadható indokai a törvényjavaslatban foglalt rendelkezéseknek. A szükséges kirendelt védői létszám biztosított, a közfeladat ellátása pedig kizárólag állami forrásból finanszírozható” – nyilatkozta megkeresésünkre Havasi Dezső. Arra a kérdésünkre, kíván-e a MÜK bármilyen formában tiltakozni vagy bármilyen lépést tenni az ügyvédtársadalmat hátrányosan érintő jogszabály ellen, a kamarai elnök egyértelmű „igennel” válaszolt. Havasi hozzátette: „Egy rövidebb anyagot már beadtam a véleményezésre megküldött törvényjavaslatra, amelyben hivatkoztam a tervezet egyes rendelkezéseinek jogszabályba és alkotmányos elvekbe ütközésére, illetve magának a tervezet egészének szükségtelenségére. A részletes szakmai érvrendszert a rendelkezésünkre álló november 30-i határidőben benyújtjuk.”
A jövőben ebben az ügyben kívánnak-e tárgyalni Tuzson Bencével, vagy ahogy több ügyvédkolléga elvárja, esetlegesen felszólítják lemondásra minisztert? – kérdeztük a MÜK elnökét. Havasi úgy fogalmazott, hogy mindenképpen tárgyalni szeretnének az igazságügyi tárca vezetőjével, de semmiképp sem kívánják a lemondásra felszólítani.
Az üres államkassza volna az indok?
A hazai ügyvédtársadalom nem csak az egyeztetések hiánya, hanem amiatt is értetlenül fogadta a számára hátrányos rendelkezést, mert az igazságügyi miniszter korábban ügyvédként dolgozott, így pontosan tisztában kell lennie azzal, hogy ez az előkészítetlen és hirtelen beterjesztetett törvényjavaslat milyen ellenérzéseket kelt majd az ügyvédek körében. Arról nem is beszélve, hogy a legtöbbjüknek az a meggyőződése, a történtek hátterében kőkemény pénzügyi indokok állhatnak. Mégpedig az, hogy üres az államkassza, és már arra sincs pénz, hogy az állam – kötelező módon – állja a mindenkit megillető védelem költségét, ami alkotmányossági kérdések sorát veti fel.
„Ennyi erővel és logikával a védőt kirendelő bíró, ügyész és rendőrtiszt fizetéséből is le kellene vonni havi 8 ezer forintot. De mondok mást: olyan abszurd ez a rendelkezés, mintha azt mondanám, hogy egy magánpraxisban dolgozó orvos a saját megkeresett pénzéből havi közel 10 ezer forinttal finanszírozza az állami egészségügyi rendszert” – mondta még a múlt héten portálunknak egy neve mellőzését kérő, egy tiszántúli városban praktizáló ügyvéd.
