Emlékezés az 1944-es dobozi tömeggyilkosságra

  • Roma Sajtóközpont
  • 2014. október 5.

Belpol

A Békés megyei Doboz temetőjében 20 roma – tizenöt férfi, két nő és három gyerek – fekszik egy tömegsírban. Ott, ahová 70 évvel ezelőtt magyar csendőrök és katonák lőtték le őket. A Roma Sajtóközpont feledésbe merült, elhallgatott tragédiák felelevenítésével állít emléket az áldozatoknak.

Noha Faludy György már közvetlenül a világháború után a végtisztesség megadásáért emelte fel a hangját, a roma holokauszt hetven éve nagyrészt feltáratlan és feldolgozatlan traumája a magyar történelemnek. A Békés megyei Doboz temetőjében 20 roma, tizenöt férfi, két nő és három gyermek fekszik egy tömegsírban. Ott, ahová pontosan 70 évvel ezelőtt magyar csendőrök és katonák lőtték le őket. A Roma Sajtóközpont feledésbe merült, elhallgatott tragédiák felelevenítésével állít emléket az áldozatoknak.

false

Az RSK honlapja hat posztban emlékezik a tragédiára: Závada Pál író idei regényéből ajánlott fel egy témába vágó részletet; a sajtóközpont munkatársai külön írásokban dolgozták föl a tömeggyilkosság hátterét, valamint a gyilkosok perét; egy 2004-es filmben egykori szemtanúk emlékeznek; háromnyelvű kronológia mutatja be a Pharrajimos magyarországi eseményeit, és végül Szász Annának a Magyar Narancsban megjelent cikke vázolja a tágabb kontextust.

Az RSK Faludy György alábbi sorait választotta honlapja és Facebook-oldala mottójául: „Mennyi veszett oda, máig sem ismeretes, ahogy magyar lapot sem találtam, mely a köztünk élő nép pusztulását említeni érdemesnek ítélte volna – jelezve, hogy évszázados dunavölgyi gyűlölködésünkből az emberi szolidaritás e minimumáig sem ébredtünk még fel. Így csak magam indulok el a sok more és purdé után, hogy lengyel bárányfelhőkké füstölt testeik, sziléziai vörösrépát dagasztó csontjaik elmaradt végtisztességét megadjam.”

Noha Faludy György már közvetlenül a világháború után a végtisztesség megadásáért emelte fel a hangját, a roma holokauszt hetven éve nagyrészt feltáratlan és feldolgozatlan traumája a magyar történelemnek. A Békés megyei Doboz temetőjében 20 roma, tizenöt férfi, két nő és három gyermek fekszik egy tömegsírban. Ott, ahová pontosan 70 évvel ezelőtt magyar csendőrök és katonák lőtték le őket. A Roma Sajtóközpont feledésbe merült, elhallgatott tragédiák felelevenítésével állít emléket az áldozatoknak.

Honlapunk hat posztban emlékezik a tragédiára

  • Závada Pál idei regényéből ajánlott fel egy témába vágó részletet
  • csináltunk egy hátteret
  • feldolgoztuk a gyilkosok perét
  • egy 2004-es filmben egykori szemtanúk emlékeznek
  • három nyelvű kronológia mutatja be a Pharrajimos magyarországi eseményeit
  • és Szász Anna Magyar Narancsban megjelent cikke a témát keretezi.

 

Noha Faludy György már közvetlenül a világháború után a végtisztesség megadásáért emelte fel a hangját, a roma holokauszt hetven éve nagyrészt feltáratlan és feldolgozatlan traumája a magyar történelemnek. A Békés megyei Doboz temetőjében 20 roma, tizenöt férfi, két nő és három gyermek fekszik egy tömegsírban. Ott, ahová pontosan 70 évvel ezelőtt magyar csendőrök és katonák lőtték le őket. A Roma Sajtóközpont feledésbe merült, elhallgatott tragédiák felelevenítésével állít emléket az áldozatoknak.

Honlapunk hat posztban emlékezik a tragédiára

  • Závada Pál idei regényéből ajánlott fel egy témába vágó részletet
  • csináltunk egy hátteret
  • feldolgoztuk a gyilkosok perét
  • egy 2004-es filmben egykori szemtanúk emlékeznek
  • három nyelvű kronológia mutatja be a Pharrajimos magyarországi eseményeit
  • és Szász Anna Magyar Narancsban megjelent cikke a témát keretezi.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.