Emlékezés az 1944-es dobozi tömeggyilkosságra

  • Roma Sajtóközpont
  • 2014. október 5.

Belpol

A Békés megyei Doboz temetőjében 20 roma – tizenöt férfi, két nő és három gyerek – fekszik egy tömegsírban. Ott, ahová 70 évvel ezelőtt magyar csendőrök és katonák lőtték le őket. A Roma Sajtóközpont feledésbe merült, elhallgatott tragédiák felelevenítésével állít emléket az áldozatoknak.

Noha Faludy György már közvetlenül a világháború után a végtisztesség megadásáért emelte fel a hangját, a roma holokauszt hetven éve nagyrészt feltáratlan és feldolgozatlan traumája a magyar történelemnek. A Békés megyei Doboz temetőjében 20 roma, tizenöt férfi, két nő és három gyermek fekszik egy tömegsírban. Ott, ahová pontosan 70 évvel ezelőtt magyar csendőrök és katonák lőtték le őket. A Roma Sajtóközpont feledésbe merült, elhallgatott tragédiák felelevenítésével állít emléket az áldozatoknak.

false

Az RSK honlapja hat posztban emlékezik a tragédiára: Závada Pál író idei regényéből ajánlott fel egy témába vágó részletet; a sajtóközpont munkatársai külön írásokban dolgozták föl a tömeggyilkosság hátterét, valamint a gyilkosok perét; egy 2004-es filmben egykori szemtanúk emlékeznek; háromnyelvű kronológia mutatja be a Pharrajimos magyarországi eseményeit, és végül Szász Annának a Magyar Narancsban megjelent cikke vázolja a tágabb kontextust.

Az RSK Faludy György alábbi sorait választotta honlapja és Facebook-oldala mottójául: „Mennyi veszett oda, máig sem ismeretes, ahogy magyar lapot sem találtam, mely a köztünk élő nép pusztulását említeni érdemesnek ítélte volna – jelezve, hogy évszázados dunavölgyi gyűlölködésünkből az emberi szolidaritás e minimumáig sem ébredtünk még fel. Így csak magam indulok el a sok more és purdé után, hogy lengyel bárányfelhőkké füstölt testeik, sziléziai vörösrépát dagasztó csontjaik elmaradt végtisztességét megadjam.”

Noha Faludy György már közvetlenül a világháború után a végtisztesség megadásáért emelte fel a hangját, a roma holokauszt hetven éve nagyrészt feltáratlan és feldolgozatlan traumája a magyar történelemnek. A Békés megyei Doboz temetőjében 20 roma, tizenöt férfi, két nő és három gyermek fekszik egy tömegsírban. Ott, ahová pontosan 70 évvel ezelőtt magyar csendőrök és katonák lőtték le őket. A Roma Sajtóközpont feledésbe merült, elhallgatott tragédiák felelevenítésével állít emléket az áldozatoknak.

Honlapunk hat posztban emlékezik a tragédiára

  • Závada Pál idei regényéből ajánlott fel egy témába vágó részletet
  • csináltunk egy hátteret
  • feldolgoztuk a gyilkosok perét
  • egy 2004-es filmben egykori szemtanúk emlékeznek
  • három nyelvű kronológia mutatja be a Pharrajimos magyarországi eseményeit
  • és Szász Anna Magyar Narancsban megjelent cikke a témát keretezi.

 

Noha Faludy György már közvetlenül a világháború után a végtisztesség megadásáért emelte fel a hangját, a roma holokauszt hetven éve nagyrészt feltáratlan és feldolgozatlan traumája a magyar történelemnek. A Békés megyei Doboz temetőjében 20 roma, tizenöt férfi, két nő és három gyermek fekszik egy tömegsírban. Ott, ahová pontosan 70 évvel ezelőtt magyar csendőrök és katonák lőtték le őket. A Roma Sajtóközpont feledésbe merült, elhallgatott tragédiák felelevenítésével állít emléket az áldozatoknak.

Honlapunk hat posztban emlékezik a tragédiára

  • Závada Pál idei regényéből ajánlott fel egy témába vágó részletet
  • csináltunk egy hátteret
  • feldolgoztuk a gyilkosok perét
  • egy 2004-es filmben egykori szemtanúk emlékeznek
  • három nyelvű kronológia mutatja be a Pharrajimos magyarországi eseményeit
  • és Szász Anna Magyar Narancsban megjelent cikke a témát keretezi.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.