Emlékezés az 1944-es dobozi tömeggyilkosságra

  • Roma Sajtóközpont
  • 2014. október 5.

Belpol

A Békés megyei Doboz temetőjében 20 roma – tizenöt férfi, két nő és három gyerek – fekszik egy tömegsírban. Ott, ahová 70 évvel ezelőtt magyar csendőrök és katonák lőtték le őket. A Roma Sajtóközpont feledésbe merült, elhallgatott tragédiák felelevenítésével állít emléket az áldozatoknak.

Noha Faludy György már közvetlenül a világháború után a végtisztesség megadásáért emelte fel a hangját, a roma holokauszt hetven éve nagyrészt feltáratlan és feldolgozatlan traumája a magyar történelemnek. A Békés megyei Doboz temetőjében 20 roma, tizenöt férfi, két nő és három gyermek fekszik egy tömegsírban. Ott, ahová pontosan 70 évvel ezelőtt magyar csendőrök és katonák lőtték le őket. A Roma Sajtóközpont feledésbe merült, elhallgatott tragédiák felelevenítésével állít emléket az áldozatoknak.

false

Az RSK honlapja hat posztban emlékezik a tragédiára: Závada Pál író idei regényéből ajánlott fel egy témába vágó részletet; a sajtóközpont munkatársai külön írásokban dolgozták föl a tömeggyilkosság hátterét, valamint a gyilkosok perét; egy 2004-es filmben egykori szemtanúk emlékeznek; háromnyelvű kronológia mutatja be a Pharrajimos magyarországi eseményeit, és végül Szász Annának a Magyar Narancsban megjelent cikke vázolja a tágabb kontextust.

Az RSK Faludy György alábbi sorait választotta honlapja és Facebook-oldala mottójául: „Mennyi veszett oda, máig sem ismeretes, ahogy magyar lapot sem találtam, mely a köztünk élő nép pusztulását említeni érdemesnek ítélte volna – jelezve, hogy évszázados dunavölgyi gyűlölködésünkből az emberi szolidaritás e minimumáig sem ébredtünk még fel. Így csak magam indulok el a sok more és purdé után, hogy lengyel bárányfelhőkké füstölt testeik, sziléziai vörösrépát dagasztó csontjaik elmaradt végtisztességét megadjam.”

Noha Faludy György már közvetlenül a világháború után a végtisztesség megadásáért emelte fel a hangját, a roma holokauszt hetven éve nagyrészt feltáratlan és feldolgozatlan traumája a magyar történelemnek. A Békés megyei Doboz temetőjében 20 roma, tizenöt férfi, két nő és három gyermek fekszik egy tömegsírban. Ott, ahová pontosan 70 évvel ezelőtt magyar csendőrök és katonák lőtték le őket. A Roma Sajtóközpont feledésbe merült, elhallgatott tragédiák felelevenítésével állít emléket az áldozatoknak.

Honlapunk hat posztban emlékezik a tragédiára

  • Závada Pál idei regényéből ajánlott fel egy témába vágó részletet
  • csináltunk egy hátteret
  • feldolgoztuk a gyilkosok perét
  • egy 2004-es filmben egykori szemtanúk emlékeznek
  • három nyelvű kronológia mutatja be a Pharrajimos magyarországi eseményeit
  • és Szász Anna Magyar Narancsban megjelent cikke a témát keretezi.

 

Noha Faludy György már közvetlenül a világháború után a végtisztesség megadásáért emelte fel a hangját, a roma holokauszt hetven éve nagyrészt feltáratlan és feldolgozatlan traumája a magyar történelemnek. A Békés megyei Doboz temetőjében 20 roma, tizenöt férfi, két nő és három gyermek fekszik egy tömegsírban. Ott, ahová pontosan 70 évvel ezelőtt magyar csendőrök és katonák lőtték le őket. A Roma Sajtóközpont feledésbe merült, elhallgatott tragédiák felelevenítésével állít emléket az áldozatoknak.

Honlapunk hat posztban emlékezik a tragédiára

  • Závada Pál idei regényéből ajánlott fel egy témába vágó részletet
  • csináltunk egy hátteret
  • feldolgoztuk a gyilkosok perét
  • egy 2004-es filmben egykori szemtanúk emlékeznek
  • három nyelvű kronológia mutatja be a Pharrajimos magyarországi eseményeit
  • és Szász Anna Magyar Narancsban megjelent cikke a témát keretezi.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.