Emlékművet állít Budapest a koronavírus-járvány áldozatainak

Belpol

Jelenleg is tárgyalnak a szobor felállításáról.

Köztéri szobor vagy installáció formájában emlékezik meg  Budapest vezetése a koronavírus-járványban elhunytakról-  tudta meg a Narancs.hu. Lapunk kérdésére  a Főpolgármesteri Hivatal csütörtökön közölte: "A főváros vezetése tervezi emlékmű állítását. A egyeztetések még jelenleg is folyamatban vannak" - azaz jelenleg még nem tudni, hogy hol és mikor, milyen formában emlékeznének meg a járvány már több mint 27 ezer hazai áldozatáról.

A témával kapcsolatban megkerestük a fővárosi arculat- és márkatervezéssel foglalkozó Budapest Brand Nonfprofit Zrt. -t. Ha válaszolnak, frissítjük cikkünket.

Információink szerint ez lehet itthon az első olyan köztéri alkotás, ami hivatalosan is emléket állít az elhunytaknak.

Karácsony Gergely főpolgármester korábban a budapesti tömegközlekedés egy perces leállításával tisztelgett az áldozatok előtt. Mécsesgyújtással, fekete zászlók állításával tettek szimbolikus gesztusokat az ellenzéki pártok is. A magyar kormány eddig csak egyszer – 2020. március 15-én, az első halálos áldozat bejelentése után – fejezte ki részvétnyilvánítását, Orbán Viktor pedig a közrádióban tette meg ezt két alkalommal.

Emlékpark vagy gyásznap kijelöléséről, szobor állításáról azonban eddig egyszer sem beszélt az Orbán-kabinet.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.