„Magyarország a védekezés sikerét emberéletekben méri” – mondta Orbán Viktor 2020. szeptember 4-én, a Kossuth Rádiónak adott szokásos pénteki rádióinterjújában. Akkor egy idős beteg hunyt el, vele 621 főre emelkedett a járvány áldozatainak száma. „Mindenki megnyugodhat, ha elkapja ezt a betegséget, meg fogjuk gyógyítani” – küldött újabb pozitív energiát a Facebookon a miniszterelnök szeptember 16-án is.
(…) rossz érzés, ha a halottak számával vívnak politikai csatát, ezt nagyobb méltósággal is tehetnénk.Valahogy ez olyan kínos.(..) nem politikai verseny tárgya a halottak száma.
Ezt szintén Orbán Viktor jegyezte meg az állami rádióban az ellenzéki kritikákra utalva, már 2021. április 23-án. Aznap, 207 regisztrált áldozat mellett közel 26 208-ra – a tavaly szeptemberi interjú idején közölt adat 43-szorosára - emelkedett a halálozási mutató.
Tervszerű elhallgatás
A nyilatkozatokban rejlő ellentmondást nem kell magyarázni. Az sem újszerű, hogy a miniszterelnök hárított, az ellenzéken kérve számon az erkölcsi felelősséget. Ám az végtelenül cinikus, hogy Orbán interjú közben is csak saját „rossz érzéseit” említette, miközben családok, barátok tízezrei gyászolják a járvány során elvesztett szeretteiket.
Az empátia hiánya nem figyelmetlenségnek, sokkal inkább tudatos, rendszerszintű döntésnek tűnik –ahogy erre korábbi cikkében a Népszava is rámutatott. Találataink szerint Orbán Viktor az elmúlt egy évben összesen két alkalommal, tavaly május 22-én és idén február 26-án fejezte ki részvétét az áldozatok hozzátartozóinak. Másodjára már ilyen katonás hangnemben: „Van 4668 új fertőzött betegünk, 123 embert veszítettünk el, nekik és a családjuknak a részvétünket kell kifejeznünk.”
Az Orbán-kabinettől mindössze egy hasonló gesztusra futotta - a járvány első magyar áldozatáról emlékeztek meg tavaly március 15-én - ha csak az operatív törzs gépies, halálozási adatok után elmormolt részvétnyilvánításait nem tekintjük hivatalos kommunikációnak.
Kövérnek sem jutott eszébe
Lapunk több minisztériumot megkérdezett, hogy készülnek-e megemlékezéssel a koronavírus-járvány áldozatairól, és ha igen, mikor, milyen formában tennék.
Küldtünk kérdéseket a Miniszterelnökségnek, Orbán kormányirodájának, a Rogán Antal alá tartozó Miniszterelnöki Kabinetirodának és Emberi Erőforrások Minisztériumának is (emlékezetes, az egészségügyért is felelős Emmi-vezető, Kásler Miklós járvány közben éppen Mátyás király csontjait kerestette). Választ egyik címzettől sem kaptunk, nem reagáltak levelünkre a kormánypártok sem. Csak a Parlament sajtóirodája írt vissza: „Mostanáig nem érkezett erre vonatkozó kezdeményezés”.
Azaz Kövér László házelnök sem érezte fontosnak, hogy foglalkozzon a témával.
Azt ugyanis nem nevezhetjük egyéni döntésének, hogy az Országgyűlés hétfői ülésnapján – két „oltásellenes ellenzék” és „tolvaj oligarchák” között – Kocsis Máté fideszes frakcióvezető kérésére Kövér egyperces néma felállást rendelt el az áldozatok tiszteletére.
Orbán csak győzni szeret
Bár Orbán Viktor személyisége kapcsán csak találgathatunk, az egyértelműen látszik, hogy harcolni, és mindenek felett győzni szeret. Jól jelzi ezt háborús retorikája, amiben a vírust is legyőzendő ellenségnek állítja be – mondta lapunknak Síklaki István szociálpszichológus, egyetemi docens. A szakértő szerint
az orbáni gondolkodásmódban a veszteség elismerése vereséget is jelent, a miniszterelnök pedig irtózik minden olyan helyzettől, amiben ő vagy kormánya nem győztesként tűnik fel.
Nagyon is átgondolt döntés tehát, hogy mindig csak a pozitívumokat: a beadott védőoltások emelkedő számát, a fokozatos nyitást hangsúlyozzák - véli Síklaki. A kormány számára ugyan idővel elkerülhetetlen lesz a gyász és a tiszteletadás gesztusa, de ez „most nem fér bele”; talán majd akkor, ha sikerült visszaszorítani a fertőzést, és Orbán újra nyeregben érezheti magát.
A stratégia a jelek szerint működik, a kórházakra erőszakolt nyilatkozatstop is megtette hatását: a Medián április közepén publikált felmérése szerint a megkérdezettek kétharmada nem tudta, hogy Magyarország heteken át vezette az egymillió főre vetített globális halálozási listát, és csak negyedük értékelte rossznak a hazai helyzetet.
A csend azonban nem feledteti, hogy nemzeti katasztrófáról van szó. Cikkünk megjelenésekor összesen 27 358 Covid-áldozatot tartottak nyilván. Függetlenül attól, hogy krónikus betegen vagy alapbetegség nélkül elhunyt emberekről beszélünk, ez akkora szám, mintha Szentendre vagy Jászberény teljes lakossága tűnt volna el a föld színéről. Az áldozatok és szeretteik megérdemelnék, hogy méltó módon- gyásznap elrendelésével, köztéri szobor állításával – tisztelegjenek előttük.
Láthatatlan gyász
Ha nem beszélnek az áldozatokról, akkor nem beszélnek hozzátartozóikról sem. Több tízezer családtagot, barátot hagy így magára a magyar állam, lényegében megtagadva fájdalmukat. „A gyászolók számára maga a részvétnyilvánítás fogadása is megviselő, mégis nagyon fontos aktus; jelzése annak, hogy a közösség tud rólad, osztozik a szenvedésben” – mondta a Narancs.hu-nak Révész Renáta Liliána gyásztanácsadó. A pszichológust főleg a Covid harmadik hulláma alatt kezdték nagyobb számban felkeresni a hozzátartozók, akiket sokkolt, hogy párjuk, szüleik pár nap leforgása alatt kerültek kritikus, majd menthetetlen állapotba.
„Bennük minden, a járványról szóló újabb hír be sem forrt sebeket hasít fel, de az még fájdalmasabban érinti őket, ha a tragédiát elhallgatják, bagatellizálják –hangsúlyozta a szakember.
„Arculcsapás lehet nekik a remekül teljesítő egészségügyről szóló hír, miközben tudják, hogy szerettük a kórház folyosóján halt meg.”
A terapeuta szerint ezért is lenne komoly eszmei értéke egy emlékparknak vagy egy köztéri szobornak: egyértelműen jelezné, hogy az áldozatok és hozzátartozóik sem láthatatlanok a társadalom számára.
Mécsesek, zászlók, óvatos becslések
Míg a kormány hallgatásba burkolózott, az ellenzéki pártok együtt és külön-külön is tartottak megemlékezéseket. Legnagyobb visszhangot közös fellépésük kapott, amikor a Jobbik, a DK, az LMP, a Párbeszéd és az MSZP elnökei és társelnökei április 20-án számot formázó mécseseket gyújtottak, így emlékeztetve az addigi 25 ezer ismert áldozatra.
A DK korábban hiába kérte a kormánytól, hogy a közös gyász jeleként fekete zászlót tűzzenek ki az Országház épületére, ezért parlamenti képviselőjük, Varga Zoltán egyedül helyezte ki a lobogót. Nem is ez volt az első ilyen akciójuk, a járvány második hullámában az újbudai Bikás parkban tűztek le hatezer apró fekete zászlócskát. A Parlament előtti közös mécsesgyújtáson ugyan nem vett részt, de gyertyákkal emlékezett meg az elhunytakról a Momentum a Rókus kórház épülete előtt.
A Narancs.hu-nak nyilatkozó pártok szükségesnek tartanának egy országos, hivatalos tiszteletadást. Arra azonban egyikük sem számít, hogy ez a közeljövőben megtörténne, részben politikai okok, részben a jelenleg is emelkedő halálozási mutatók miatt. A Demokratikus Koalíció már a 2022-as kormányváltással számol, utána nemzeti emléknap vagy gyásznap elfogadását és emlékmű felállítását kezdeményezik – írták. A Jobbik még korainak tartja a felvetést, ugyanakkor támogatnának egy emlékmű felállításáról szóló civil vagy önkormányzati kezdeményezést, ahogy a Momentum is.
A témával kapcsolatban megkerestük a Főpolgármesteri Hivatalt. Karácsony Gergely már korábban tett szimbolikus lépést – március 24-én egy percre megállt Budapest tömegközlekedése az elvesztett életekre emlékeztetve – így logikusnak tűnt, hogy a főváros később szoborállítással, akár közterület elnevezésével fejezné ki részvétét. Karácsony hivatala jelezte, tervezik emlékmű felállítását, az ezzel kapcsolatos egyeztetések már zajlanak.
Közös megemlékezés helyett külön imádkoznak
A magyar történelmi egyházak nem készülnek országos programra a járvány kapcsán. Helyette kis helyi közösségekben, istentiszteleteken és gyászmiséken imádkoznak az elhunytakért– erről számolt be megkeresésünkre a Magyar Katolikus Egyház, a Magyar Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház és a Görögkatolikus Metropólia is. Ez azonban nem jelenti, hogy ne nyújtanának valamilyen formában segítséget a járvány elleni védekezésben, ne támogatnák a rászorulókat: az evangélikusok például karácsonykor 10 kórház Covid-osztályának dolgozóit hívták meg 2 héten át napi meleg ételre, amelyhez országos gyűjtést is terveztek.
A Katolikus Karitász főleg a hátrányos helyzetű településeken nyújtott segítséget a munkájukat elvesztőknek, a járvány miatt özvegyen vagy árván maradtaknak, de több mint százezer maszkot, több tízezer liter kézfertőtlenítőt is szétosztottak. A Magyar Református Egyház pedig több százmilliós tárgyi és pénzadomány gyűjtésével segíti a rászoruló családokat.
Hatszáz árvát segítene Áder alapítványa
A NER csendjében valóságos kuriózumnak számított Áder János bejelentése: feleségével, Herczeg Anitával alapítványt hoz létre, mellyel a Covid-árvák tanulmányait, későbbi társadalmi beilleszkedését segítik. A köztársasági elnök ezzel nem csak az áldozatokra, de arra a több mint 600 gyermekre is felhívta a figyelmet, akik egyik, esetleg mindkét szülőjüket elvesztették az elmúlt egy évben.
A Regőczi István Alapítványt saját forrásból, ötmilliós tőkével indította útnak Áder – majd több megye és a budai II. kerület MSZP-s polgármestere is felajánlotta támogatását. A Köztársasági Elnöki Hivatal sajtóosztálya szerint eddig több tucat civil szervezet, önkormányzat és magánszemély jelezte, hogy segítene, de neveket nem akartak közölni. Néma maradt a Fidesz és a KDNP is, amikor Áder alapítványának támogatásától kérdeztük őket.
A Momentum elviekben nem zárkózott el attól, hogy tagjaik is pénzt küldhetnek, a DK viszont leszögezte: tolvajok alapítványait nem támogatják. A Jobbik sem küld támogatást, mert minimális bizalmuk sincs „az Orbán Viktor bábjának” nevezett Áder Jánosban. Azt viszont minden nyilatkozó ellenzéki párt hangsúlyozta: alapítványokon vagy egyéni felajánlásokon keresztül ők is támogatják a járvány miatt kiszolgáltatottá vált családokat.
(Címlapképünkön: A parlamenti ellenzéki pártok mécsesgyújtással emlékeztek a koronavírus-járvány áldozataira az Országház előtt a Kossuth téren 2021. április 20-án. Fotó: Bényi Ágoston/Magyar Narancs)
