A kormány helyett az ellenzék emlékezett a járvány hazai áldozataira

Belpol

Gyertyát gyújtottak a több mint 25 ezer halott emlékére.

Mécsesek lobogtak kedd este a Parlament előtt: a 25000-es számot formázó installációt a parlamenti ellenzék vezetői gyújtották meg, hogy így emlékezzenek és emlékeztessenek a koronavírus-járvány hazai áldozataira – ha már a kormány ezt nem tette meg.

 
A parlamenti ellenzéki pártok mécsesgyújtással emlékeztek meg a koronavírus-járványban elhunyt áldozatokra, 2021. április 20-án
Fotó: Bényi Ágoston / Magyar Narancs
 

A sajtótájékoztatóként bejelentett performanszt néhány rendőr figyelte, azonban nem avatkoztak közbe, mivel jogilag nem tiltott rendezvényről volt szó. „Olyan ez, mintha Pestszentimrét egyszerűen letörölnék a térképről” – utalt a tragédia méreteire, egyben saját választókörzetére Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke – „szó szerint katasztrófahelyzetről van szó, naponta hívnak az áldozatok hozzátartozói, mesélik el saját történetüket.”

 Kunhalmi a Magyar Narancs kérdésére elmondta, az ellenzéki pártok közös emlékhely felállításának javaslatát  tervezik, és szerinte „Budapest sem fogja elmulasztani”, hogy megemlékezzen valamilyen formában a járványban elhunytakról. Szavait megerősítette Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke is, de részletekről ő sem kívánt beszélni.

A politikusokat arról is kérdeztük, mit szólnak a kormány és a kormányközeli lapok által rájuk aggatott „oltásellenes” jelzőhöz. Kunhalmi Ágnes emlékeztetett, a járványnak már akkor kilencezer halottja volt itthon, amikor még egyetlen vakcina sem érkezett az országba, emiatt nehéz lenne az ellenzéket vádolni.

A bizalmatlanságot nem az ellenzék, hanem a kormány vakcinákkal kapcsolatos titkolózása, ellentmondásos bejelentései keltik – vélte Szabó Tímea – ha a lakosságot felnőttként kezelnék, ha az oltási rend átlátható lenne, ha a Sinopharm-vakcinákat nem egy offshore cég beiktatásával vásárolták volna, akkor a bizalom sem lenne kérdéses. A Párbeszéd társelnöke rámutatott, a járvány lassítása, a halálesetek megelőzése  mindigkormányzati felelősség: a Magyarországnál a 25 milliós lakosságú Ausztráliában mintegy 900-an haltak meg vírusfertőzés következtében - nálunk 28-szor ennyien.

Éppígy, a kormány és az állam dolga lenne Szabó szerint, hogy időben kárpótolják a járvány miatt elhunyt áldozatok hozzátartozóit, közöttük az árván maradt gyerekeket. „Cinikus és szívtelen az az ígéret, hogy jövő januártól duplájára az árvasági ellátás ötletét – és a következő nyolc hónapban mire számíthatnak azok a kiskorúak, ahol a családban egy szülő vagy mindkettő elhunyt?”

Épp ezért Szabó Tímea legfeljebb csak kedves ötletnek nevezte, hogy Áder János köztársasági elnök feleségével ötmillió forintos tőkéjű alapítványt hozott létre az árvák megsegítésére – a kormánynak most kellene legalább ötmilliárdot felajánlania szerinte erre a célra. Az MSZP ugyanakkor támogatta az Áder-féle alapítványt: a II. kerületi polgármester, a szocialista Őrsi Gergely félmillió forintot ajánlott fel jótékony célra.

(A parlamenti ellenzéki pártok vezetői mécsest gyújtottak a Parlament előtt a covid-áldozatokra emlékezve: a képen balról jobbra haladva Kanász-Nagy Máté és Schmuck Erzsébet LMP-társelnökök, Szabó Tímea Párbeszéd-társelnök, Jakab Péter, a Jobbikelnöke, Kunhalmi Ágnes MSZP-társelnök és Gyurcsány Ferenc DK-elnök láthatóak. Fotó: Magyar Narancs/ Bényi Ágoston)

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.