A kormány helyett az ellenzék emlékezett a járvány hazai áldozataira

Belpol

Gyertyát gyújtottak a több mint 25 ezer halott emlékére.

Mécsesek lobogtak kedd este a Parlament előtt: a 25000-es számot formázó installációt a parlamenti ellenzék vezetői gyújtották meg, hogy így emlékezzenek és emlékeztessenek a koronavírus-járvány hazai áldozataira – ha már a kormány ezt nem tette meg.

 
A parlamenti ellenzéki pártok mécsesgyújtással emlékeztek meg a koronavírus-járványban elhunyt áldozatokra, 2021. április 20-án
Fotó: Bényi Ágoston / Magyar Narancs
 

A sajtótájékoztatóként bejelentett performanszt néhány rendőr figyelte, azonban nem avatkoztak közbe, mivel jogilag nem tiltott rendezvényről volt szó. „Olyan ez, mintha Pestszentimrét egyszerűen letörölnék a térképről” – utalt a tragédia méreteire, egyben saját választókörzetére Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke – „szó szerint katasztrófahelyzetről van szó, naponta hívnak az áldozatok hozzátartozói, mesélik el saját történetüket.”

 Kunhalmi a Magyar Narancs kérdésére elmondta, az ellenzéki pártok közös emlékhely felállításának javaslatát  tervezik, és szerinte „Budapest sem fogja elmulasztani”, hogy megemlékezzen valamilyen formában a járványban elhunytakról. Szavait megerősítette Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke is, de részletekről ő sem kívánt beszélni.

A politikusokat arról is kérdeztük, mit szólnak a kormány és a kormányközeli lapok által rájuk aggatott „oltásellenes” jelzőhöz. Kunhalmi Ágnes emlékeztetett, a járványnak már akkor kilencezer halottja volt itthon, amikor még egyetlen vakcina sem érkezett az országba, emiatt nehéz lenne az ellenzéket vádolni.

A bizalmatlanságot nem az ellenzék, hanem a kormány vakcinákkal kapcsolatos titkolózása, ellentmondásos bejelentései keltik – vélte Szabó Tímea – ha a lakosságot felnőttként kezelnék, ha az oltási rend átlátható lenne, ha a Sinopharm-vakcinákat nem egy offshore cég beiktatásával vásárolták volna, akkor a bizalom sem lenne kérdéses. A Párbeszéd társelnöke rámutatott, a járvány lassítása, a halálesetek megelőzése  mindigkormányzati felelősség: a Magyarországnál a 25 milliós lakosságú Ausztráliában mintegy 900-an haltak meg vírusfertőzés következtében - nálunk 28-szor ennyien.

Éppígy, a kormány és az állam dolga lenne Szabó szerint, hogy időben kárpótolják a járvány miatt elhunyt áldozatok hozzátartozóit, közöttük az árván maradt gyerekeket. „Cinikus és szívtelen az az ígéret, hogy jövő januártól duplájára az árvasági ellátás ötletét – és a következő nyolc hónapban mire számíthatnak azok a kiskorúak, ahol a családban egy szülő vagy mindkettő elhunyt?”

Épp ezért Szabó Tímea legfeljebb csak kedves ötletnek nevezte, hogy Áder János köztársasági elnök feleségével ötmillió forintos tőkéjű alapítványt hozott létre az árvák megsegítésére – a kormánynak most kellene legalább ötmilliárdot felajánlania szerinte erre a célra. Az MSZP ugyanakkor támogatta az Áder-féle alapítványt: a II. kerületi polgármester, a szocialista Őrsi Gergely félmillió forintot ajánlott fel jótékony célra.

(A parlamenti ellenzéki pártok vezetői mécsest gyújtottak a Parlament előtt a covid-áldozatokra emlékezve: a képen balról jobbra haladva Kanász-Nagy Máté és Schmuck Erzsébet LMP-társelnökök, Szabó Tímea Párbeszéd-társelnök, Jakab Péter, a Jobbikelnöke, Kunhalmi Ágnes MSZP-társelnök és Gyurcsány Ferenc DK-elnök láthatóak. Fotó: Magyar Narancs/ Bényi Ágoston)

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.