A kormány helyett az ellenzék emlékezett a járvány hazai áldozataira

Belpol

Gyertyát gyújtottak a több mint 25 ezer halott emlékére.

Mécsesek lobogtak kedd este a Parlament előtt: a 25000-es számot formázó installációt a parlamenti ellenzék vezetői gyújtották meg, hogy így emlékezzenek és emlékeztessenek a koronavírus-járvány hazai áldozataira – ha már a kormány ezt nem tette meg.

 
A parlamenti ellenzéki pártok mécsesgyújtással emlékeztek meg a koronavírus-járványban elhunyt áldozatokra, 2021. április 20-án
Fotó: Bényi Ágoston / Magyar Narancs
 

A sajtótájékoztatóként bejelentett performanszt néhány rendőr figyelte, azonban nem avatkoztak közbe, mivel jogilag nem tiltott rendezvényről volt szó. „Olyan ez, mintha Pestszentimrét egyszerűen letörölnék a térképről” – utalt a tragédia méreteire, egyben saját választókörzetére Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke – „szó szerint katasztrófahelyzetről van szó, naponta hívnak az áldozatok hozzátartozói, mesélik el saját történetüket.”

 Kunhalmi a Magyar Narancs kérdésére elmondta, az ellenzéki pártok közös emlékhely felállításának javaslatát  tervezik, és szerinte „Budapest sem fogja elmulasztani”, hogy megemlékezzen valamilyen formában a járványban elhunytakról. Szavait megerősítette Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke is, de részletekről ő sem kívánt beszélni.

A politikusokat arról is kérdeztük, mit szólnak a kormány és a kormányközeli lapok által rájuk aggatott „oltásellenes” jelzőhöz. Kunhalmi Ágnes emlékeztetett, a járványnak már akkor kilencezer halottja volt itthon, amikor még egyetlen vakcina sem érkezett az országba, emiatt nehéz lenne az ellenzéket vádolni.

A bizalmatlanságot nem az ellenzék, hanem a kormány vakcinákkal kapcsolatos titkolózása, ellentmondásos bejelentései keltik – vélte Szabó Tímea – ha a lakosságot felnőttként kezelnék, ha az oltási rend átlátható lenne, ha a Sinopharm-vakcinákat nem egy offshore cég beiktatásával vásárolták volna, akkor a bizalom sem lenne kérdéses. A Párbeszéd társelnöke rámutatott, a járvány lassítása, a halálesetek megelőzése  mindigkormányzati felelősség: a Magyarországnál a 25 milliós lakosságú Ausztráliában mintegy 900-an haltak meg vírusfertőzés következtében - nálunk 28-szor ennyien.

Éppígy, a kormány és az állam dolga lenne Szabó szerint, hogy időben kárpótolják a járvány miatt elhunyt áldozatok hozzátartozóit, közöttük az árván maradt gyerekeket. „Cinikus és szívtelen az az ígéret, hogy jövő januártól duplájára az árvasági ellátás ötletét – és a következő nyolc hónapban mire számíthatnak azok a kiskorúak, ahol a családban egy szülő vagy mindkettő elhunyt?”

Épp ezért Szabó Tímea legfeljebb csak kedves ötletnek nevezte, hogy Áder János köztársasági elnök feleségével ötmillió forintos tőkéjű alapítványt hozott létre az árvák megsegítésére – a kormánynak most kellene legalább ötmilliárdot felajánlania szerinte erre a célra. Az MSZP ugyanakkor támogatta az Áder-féle alapítványt: a II. kerületi polgármester, a szocialista Őrsi Gergely félmillió forintot ajánlott fel jótékony célra.

(A parlamenti ellenzéki pártok vezetői mécsest gyújtottak a Parlament előtt a covid-áldozatokra emlékezve: a képen balról jobbra haladva Kanász-Nagy Máté és Schmuck Erzsébet LMP-társelnökök, Szabó Tímea Párbeszéd-társelnök, Jakab Péter, a Jobbikelnöke, Kunhalmi Ágnes MSZP-társelnök és Gyurcsány Ferenc DK-elnök láthatóak. Fotó: Magyar Narancs/ Bényi Ágoston)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.