A kormány helyett az ellenzék emlékezett a járvány hazai áldozataira

Belpol

Gyertyát gyújtottak a több mint 25 ezer halott emlékére.

Mécsesek lobogtak kedd este a Parlament előtt: a 25000-es számot formázó installációt a parlamenti ellenzék vezetői gyújtották meg, hogy így emlékezzenek és emlékeztessenek a koronavírus-járvány hazai áldozataira – ha már a kormány ezt nem tette meg.

 
A parlamenti ellenzéki pártok mécsesgyújtással emlékeztek meg a koronavírus-járványban elhunyt áldozatokra, 2021. április 20-án
Fotó: Bényi Ágoston / Magyar Narancs
 

A sajtótájékoztatóként bejelentett performanszt néhány rendőr figyelte, azonban nem avatkoztak közbe, mivel jogilag nem tiltott rendezvényről volt szó. „Olyan ez, mintha Pestszentimrét egyszerűen letörölnék a térképről” – utalt a tragédia méreteire, egyben saját választókörzetére Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke – „szó szerint katasztrófahelyzetről van szó, naponta hívnak az áldozatok hozzátartozói, mesélik el saját történetüket.”

 Kunhalmi a Magyar Narancs kérdésére elmondta, az ellenzéki pártok közös emlékhely felállításának javaslatát  tervezik, és szerinte „Budapest sem fogja elmulasztani”, hogy megemlékezzen valamilyen formában a járványban elhunytakról. Szavait megerősítette Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke is, de részletekről ő sem kívánt beszélni.

A politikusokat arról is kérdeztük, mit szólnak a kormány és a kormányközeli lapok által rájuk aggatott „oltásellenes” jelzőhöz. Kunhalmi Ágnes emlékeztetett, a járványnak már akkor kilencezer halottja volt itthon, amikor még egyetlen vakcina sem érkezett az országba, emiatt nehéz lenne az ellenzéket vádolni.

A bizalmatlanságot nem az ellenzék, hanem a kormány vakcinákkal kapcsolatos titkolózása, ellentmondásos bejelentései keltik – vélte Szabó Tímea – ha a lakosságot felnőttként kezelnék, ha az oltási rend átlátható lenne, ha a Sinopharm-vakcinákat nem egy offshore cég beiktatásával vásárolták volna, akkor a bizalom sem lenne kérdéses. A Párbeszéd társelnöke rámutatott, a járvány lassítása, a halálesetek megelőzése  mindigkormányzati felelősség: a Magyarországnál a 25 milliós lakosságú Ausztráliában mintegy 900-an haltak meg vírusfertőzés következtében - nálunk 28-szor ennyien.

Éppígy, a kormány és az állam dolga lenne Szabó szerint, hogy időben kárpótolják a járvány miatt elhunyt áldozatok hozzátartozóit, közöttük az árván maradt gyerekeket. „Cinikus és szívtelen az az ígéret, hogy jövő januártól duplájára az árvasági ellátás ötletét – és a következő nyolc hónapban mire számíthatnak azok a kiskorúak, ahol a családban egy szülő vagy mindkettő elhunyt?”

Épp ezért Szabó Tímea legfeljebb csak kedves ötletnek nevezte, hogy Áder János köztársasági elnök feleségével ötmillió forintos tőkéjű alapítványt hozott létre az árvák megsegítésére – a kormánynak most kellene legalább ötmilliárdot felajánlania szerinte erre a célra. Az MSZP ugyanakkor támogatta az Áder-féle alapítványt: a II. kerületi polgármester, a szocialista Őrsi Gergely félmillió forintot ajánlott fel jótékony célra.

(A parlamenti ellenzéki pártok vezetői mécsest gyújtottak a Parlament előtt a covid-áldozatokra emlékezve: a képen balról jobbra haladva Kanász-Nagy Máté és Schmuck Erzsébet LMP-társelnökök, Szabó Tímea Párbeszéd-társelnök, Jakab Péter, a Jobbikelnöke, Kunhalmi Ágnes MSZP-társelnök és Gyurcsány Ferenc DK-elnök láthatóak. Fotó: Magyar Narancs/ Bényi Ágoston)

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.