Alkotmánybírósághoz fordul az ellenzék az alapítványok miatt

  • narancs.hu
  • 2021. április 29.

Belpol

A hat párt szerint a pénz és a hatalom átmentéséről szóló új törvényt meg kell semmisíteni.

Az Alkotmánybírósághoz fordul a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény miatt az ellenzéki szövetség. A DK, a Jobbik, az LMP,  a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd közös beadványa azt kéri, a testület semmisítse meg a jogszabályt.

Az országgyűlés kedden fogadta el, kétharmados többséggel, a fideszes, valamint az egykori jobbikos, a korábban a Mi Hazánkhoz tartozó független képviselők, és a német nemzetiségi képviselő voksával a jogszabályt, amely több ezermilliárd forint állami vagyont ad alapítványoknak. Az egyetemek mellett üdülők, kastélyok, földterületek részvények, kikötők kerülnek állami tulajdonból olyan vagyonkezelő alapítványok fennhatósága alá, amelyek kuratóriumában jellemzően kormánypárti politikusok kaptak szerepet.

Ez lehetőséget ad arra, hogy ha a mostani kormánypárt vereséget szenved a 2022-es országgyűlési választásokon, az élet számos területén megmaradjon a befolyása. 

„Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az Orbán-kormány a 2022-es választási vereségtől félve alkotmányellenesen kimenekíti strómanjainak a közvagyont. A kormány propagandája színtiszta hazugság, az egyetemek átszervezése nem a felsőoktatás színvonaláról szól, hiszen tény, hogy Európában a legnevesebb egyetemek állami fenntartásban működnek. Ez egyszerű pénz- és hatalommentés, semmi több. Amennyiben az Alkotmánybíróság ismét bebizonyítja, hogy a hatalom bábja, legkésőbb a 2022-es kormányváltás után visszaadjuk az embereknek a közvagyont” – fogalmaz a hatpárti ellenzéki közlemény. 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.