„Újra pályázható lesz a Budapest 92,9 MHz frekvencia” – ezt a nem éppen figyelemfelkeltő címet adta szeptember 11-i közleményének a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa. A közlemény szövegéből kiderül, hogy a kizárólag a kormánypárt jelölte tagokból álló Médiatanács „ismételt jogsértésre” hivatkozva nem újította meg a Klubrádió 2021. február 14-én lejáró médiaszolgáltatási jogosultságát a 92,9-es frekvencián.
A Médiatanács új pályázat kiírását tervezi a frekvenciára, amelyen továbbra is közösségi rádió működne. A pályázaton a Klubrádió minden további nélkül elindulhat, ám a rádiónál úgy látják, frekvenciájuk sorsa ezzel kiszolgáltatottá vált a hatósági önkénynek, ráadásul igazságtalannak érzik hosszabbítási kérelmük elutasítását. „A médiatörvényben valóban szerepel olyan mondat, ami alapján a Médiatanács gyakorlatilag bármit megtehet, az ismételt jogsértésre való hivatkozást viszont abszolút törvénytelennek tartjuk. Nevetséges súlyú, a hallgatókat egyáltalán nem sértő mulasztások miatt fosztanának meg több százezer embert a kedvenc rádiójától” – magyarázza Arató András, a Klubrádió Szolgáltató Zrt. többségi tulajdonosa és igazgatósági elnöke.
„Amikor értesültünk a döntésről, mindenkit sokkolt egy kicsit, de a Klubrádió jó közösség, és optimisták vagyunk, nincs olyan forgatókönyv a fejünkben, ami szerint megszűnne a rádió” – mondja Korpás Krisztina, aki hat éve dolgozik a Klubrádiónál, jelenleg a Reggeli gyors című műsort szerkeszti és a Bonyolult dolgok műsorvezetője. A rádió vezetősége ígéri, bíróságon támadja meg a Médiatanács hosszabbítást megtagadó döntését – de ha kiírják az új frekvenciapályázatot, azon Arató András szerint erkölcsi kötelességük elindulni. A Klubrádió közben a hatósági döntésre is utalva elindította félévenként esedékes adománygyűjtő akcióját („túlélési gyakorlatoknak” is nevezik ezeket a kampányokat), és arra készülnek, hogy ha minden kötél szakad, a hallgatói támogatásokból frekvencia nélkül, az interneten sugározva is megélnek majd.
Szimbólum lett
A media1.hu rákérdezett az NMHH-nál a döntés indokára, s a hatóság által adott válasz szerint a Klubrádió összesen hatszor sértette meg a médiatörvény rendelkezéseit azóta, hogy 2014-ben hosszas pereskedés után megszerezte a 92,9-es frekvenciát. Ezek közül ismételt jogsértésnek minősült, hogy 2016-ban és 2017-ben a műsorszolgáltató egy éven belül kétszer is késve teljesítette a műsorkvótákra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségét. A médiatörvény pontosan szabályozza, mennyi közszolgálati tartalmat és hírt kell sugároznia egy rádiónak, de azt is előírja, mekkora legyen a zenék, ezen belül a magyar zenék, sőt külön az öt évnél nem régebbi magyar zenék aránya. Arató szerint a heti jelentések összeállítása igen komoly munka, amire külön alkalmazni kellett egy embert. Két alkalommal valóban elcsúsztak, a mulasztást elismerték, a pár tízezer forintos bírságokat befizették.
„A szerkesztőség lelkiismerete tiszta, tartalmi fogást nem talált rajtunk a médiahatóság, helyreigazítást is alig-alig kellett közölnünk az elmúlt években” – mondja Pataki Gábor, a Klubrádió főszerkesztője. A Médiatanács azonban úgy értelmezte a médiatörvény rendelkezéseit, hogy azok bármilyen csekély súlyú ismételt jogsértés esetén eleve kizárják a frekvenciahasználati jogosultság pályázat nélküli megújítását. Ezzel a törvény betűje szerint nehéz vitatkozni, ugyanakkor Arató András arra figyelmeztet, hogy a médiatörvény általános szabályai és az Alaptörvény értelmében a sokszínű, sokoldalú tájékoztatás feltételeinek biztosítása is a médiahatóság feladata, ennek pedig biztosan ellentmond, ha megfosztják a frekvenciájától az egyetlen megmaradt kormánykritikus rádiót.
Polyák Gábor médiajogász szerint a Klubrádió a médiatörvény alkotmányellenessége mellett érvelhetne a bíróságon. Egyrészt azért, mert az ismételt jogsértésekre vonatkozó passzus kétszer bünteti ugyanazt a cselekményt (egyszer pénzbírsággal, egyszer a hosszabbítás kizárásával), másrészt azért, mert a jogsértések súlyára, így a szankció arányosságára vonatkozó mérlegelést nem tesz lehetővé a törvény – két adminisztratív mulasztás pontosan ugyanazt vonja maga után, mint ha két alkalommal gyűlöletbeszédnek adott volna teret a rádió. Nem sok bizakodásra ad okot, hogy a frekvenciájától hasonló okokból megfosztott Civil Rádió ügyében a bíróság nem látta indokoltnak, hogy az Alkotmánybírósághoz forduljon. Polyák úgy véli, európai fórumokon több esélye lehet a Civilnek és a Klubnak, illetve érdemes lenne megnézni, előfordult-e a Médiatanács gyakorlatában, hogy egy rádióval ismételt jogsértés ellenére hosszabbítottak, mert ez esetben bizonyítani lehetne a kormánykritikus adókkal szembeni diszkriminációt.
A Klubrádió és az NMHH harca nem újkeletű, a 2010-es kormányváltás után a rádió lett az új médiatörvény elleni tiltakozás egyik szimbóluma. A 92,9-es közösségi (ingyenes) frekvenciát még a 2010-es választások előtt nyerték el az akkoriban Országos Rádió és Televízió Testületnek nevezett szerv pályázatán, a második Orbán-kormány által létrehozott NMHH azonban nem volt hajlandó aláírni a frekvenciaszerződést a Klubbal. Erre 2013-ban jogerős bírósági ítélet kötelezte a hatóságot, így 2014. február 14-én elindulhatott a Klubrádió adása a 92,9-en.
Még a 92,9-es frekvenciáért folytatott per befejezése előtt újra pályáztak az általuk korábban használt fizetős 95,3-as frekvenciáért is, de az NMHH ezen a pályázaton is csak több elmarasztaló bírósági ítélet után ismerte el győztesnek Aratóékat (emlékezetes momentum volt, amikor a Médiatanács arra hivatkozva érvénytelenítette a Klubrádió pályázatát, hogy annak üres hátoldalait nem írták alá). 2011 és 2013 között a Klubrádió csak egy 60 naponta meghosszabbított ideiglenes szerződéssel használhatta a 95,3-as frekvenciát, a rádió vezetése szerint ez komoly bevételkiesést okozott nekik, amiért máig folyamatban van a perük az NMHH-val. 103 millió forint jogtalanul beszedett frekvenciahasználati díjat visszakapott a rádió a médiahatóságtól, illetve az NMHH 2 millió forintot a rádió jó hírnevét sértő nyilatkozatai miatt is kénytelen volt fizetni, az elmaradt reklámbevétel miatt indított 1,2 milliárdos kártérítési per viszont még nem zárult le. Arató András azt mondja, a másodfokú bíróság a járványhelyzet miatt tárgyalás nélkül hoz ítéletet.
Titokzatos befektető
A 2010-es kormányváltás utáni két-három évben a Klubrádió elveszítette 12 vidéki frekvenciáját is, Arató szerint „kevésbé perelhető okokból”. A Klub jelenleg Budapesten és vonzáskörzetében potenciálisan 3 millió embert ér el, napi hallgatóságát az igazgatósági elnök 150 és 200 ezer fő közé teszi, legalább heti rendszerességgel körülbelül félmillió ember kapcsolhat a Klubrádióra. Az elmúlt időszakban az interneten is erősítettek, Pataki Gábor főszerkesztő azt mondja, a leghallgatottabb magyar netes rádiók közé tartoznak, egy adott negyedórás időintervallumban 3 és 10 ezer közötti hallgatót érnek el online streameléssel.
Korpás Krisztina szerint a Klubrádió fő erénye, hogy felhangosítja a szabad beszédet a magyar nyilvánosságban, ezért egyre többen érzik úgy, szükségük van a rádióra, azt hallgatva nem maradnak egyedül a gondolataikkal. A szerkesztő-műsorvezető a Klub szerencséjének tartja, hogy az állami hirdetések elapadásával 2010 után viszonylag hamar rákényszerült a hallgatói támogatások gyűjtésére, jóval korábban, mint hogy ez trenddé vált volna a magyar médiapiacon. Arató András tájékoztatása szerint az utóbbi években már a Klubrádió költségvetésének 80 százalékát hallgatói adományokból fedezik. A Szabad Sávért Alapítvány félévenként meghirdetett adománygyűjtései stabilan 70–80 millió forintot hoznak, a legújabb kampánnyal is ezt célozzák meg. Az alapítványnak emellett az 1 százalékos adófelajánlásokból is keletkezik bevétele, a Hadd szóljon! Egyesületnek pedig havi tagdíjat fizetnek a támogatók, igaz, ezt a pénzt a Klubrádió működtetése mellett rendezvényszervezésre is fordítják.
A rádió a legnehezebb pénzügyi helyzetbe 2015-ben került, akkor a túlélést lehetővé tévő 140 millió forintos befektetést kaptak a Brit Media Kft.-től, amely cserébe 14,4 százalékos részesedést szerzett a Klubrádió Zrt.-ben (a részvények 85,6 százaléka közvetve Arató András és két régi munkatársa – Sótonyi Tamás és Stock Richárd – kezében van). A Brit Media miatt Aratót a Klubrádió hallgatói élő adásban is többször kérdőre vonták. A 2015-ben alapított médiacég ugyanis a kormánnyal jó viszonyt ápoló Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) érdekeltsége. Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija a Válasz Online-nak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy a Brit Mediát az EMIH külföldi támogatói alapították, a hitközségnek „különböző szinteken, változó egyenletességgel” van ráhatása a cégre.
Három évvel a 140 milliós befektetés után a Brit Media átadta a Klubrádióban meglévő tulajdonrészét egy Bar Joszef Itamar nevű izraeli magánszemélynek. A váltást Arató András tudomásul vette, az új tulajdonost azonban valamiért máig nem jegyezték be a cégbíróságon. A Brit Media közben folyamatosan delegálhatott egy tagot a Klubrádió négyfős igazgatóságába – miután Megyeri András Jonatánt eltiltották a cégvezetéstől, helyét 2016-ban a Brit Media vezérigazgatói székében és a Klubrádió igazgatóságában is Udvardi Gábor vette át. Szerettük volna megkérdezni Udvardit, mit gondol a Klubrádió frekvenciaügyéről, ám levelében arról tájékoztatott, hogy a Brit Media befektetéseit a továbbiakban Milkovics Pál kezeli, és ő foglalja el a helyét a Klubrádió igazgatóságában is.
A korábban Csehországban aktív médiavállalkozó Milkovics tavaly indította el ingyenes fővárosi napilapként a Pesti Hírlapot, ám a járvány nem kedvezett a választott üzleti modellnek. A lap kiadóját júliusban felvásárolta a Brit Media, cserébe Milkovics 20 százalék körüli részesedést szerzett az EMIH médiaérdekeltségében, és a vezérigazgatói posztot is átvette. Szeptember elején azzal került be a hírekbe, hogy egy Orbán családról készült fotó miatt kirúgta a Brit Media 100 százalékos tulajdonában álló 168 Óra főszerkesztőjét, Rózsa Pétert (lásd: Az átalakulás természete, Magyar Narancs, 2020. szeptember 10.). Rózsa korábban a Klubrádió főszerkesztő-helyettese volt, jelenleg is futnak műsorai a rádióban, így lenne némi pikantériája annak, ha valóban az őt menesztő Milkovics ülne be a Klubrádió igazgatóságba. Az Udvardi Gábortól származó információt ugyanakkor Milkovics Pál nem akarta megerősíteni a Narancsnak, Arató András pedig azt mondja, az igazgatósági tagokat a közgyűlés választja, az Udvardi/Milkovics-cseréről egyelőre nem kaptak előterjesztést.
A hallgatóktól függ
Nem könnyű megfejteni, pontosan mi lehetett a Brit Media célja a markánsan kormánykritikus médiumok támogatásával. Üzletileg hatalmasat buktak a dolgon: amióta 2016 elején megvásárolták a 168 Órát kiadó Telegráf Kft.-t, a lap a hozzáférhető cégadatok szerint évente 100 millió forintot meghaladó mínuszokat termel, árbevétele megfeleződött 2016 és 2018 között. A hallgatói támogatásokon felüli bevétel a Klubrádiónál is folyamatosan csökken, Arató András tájékoztatása szerint a Brit Media egy fillért nem vett ki a cégből, igaz, az eredeti 140 milliós befektetés után többet nem is kellett betennie.
Köves Slomó már idézett interjújában úgy fogalmazott, az EMIH és a Brit Media által támogatott médiumok között az volt a közös alap, hogy károsnak tartották a baloldal és a Jobbik összefogását. Arató András a Narancsnak azt mondja, nem emlékszik, 2015-ben beszélt-e erről Köves Slomóval, ő mindenesetre magánemberként nem nagyon tudja hová tenni a Jobbikot, szerinte azzal tehetnék hitelesebbé a változásukról szóló nyilatkozataikat, „ha például politikusaik ellátogatnának Auschwitzba, és egy nyírségi kistelepülésre osztálytermeket festeni”. Arató ugyanakkor hangsúlyozza, ahogy más témákban, úgy a Jobbikkal kapcsolatban sem ad utasításokat a Klubrádióban dolgozó újságíróknak, ebben a kérdésben is alapos megbeszélések után alakítják ki álláspontjukat.
Hogy a Klubrádió frekvenciaügye és a Brit Mediában bekövetkezett változások között van-e összefüggés, azt nem tudhatjuk, mindenesetre biztosnak tűnik, hogy Köves Slomó nem tudta vagy nem akarta megvédeni a Klubrádiót a kormánynál. Érdekesség, hogy korábban épp a 168 Órától menesztett Rózsa Pétert tartották a rabbi emberének a Klubrádiónál, Rózsa egyik műsorában, a Csak semmi majréban Köves Slomó állandó vendég, egyfajta társműsorvezető volt (ez a műsor jelenleg parkolópályán van, Pataki Gábor főszerkesztő szerint ebben a formában biztosan nem folytatódik). Az, hogy Milkovics simán kirúghatta Rózsát, talán arra utalhat, hogy Köves Slomó befolyása csökkent a Brit Mediában.
A Klubrádiónál azt ígérik, hogy a Milkovics-féle Brit Mediának se lesz nagyobb befolyása a tartalomra, mint az eddiginek. Arató András szerint az egy igazgatósági hely biztosítása természetes gesztus volt, de a kisebbségi tulajdonos csak a véleményét, javaslatait mondhatja el az igazgatóságban, a döntések itt és a társaság közgyűlésében is többségi alapon születnek. Ő pedig nem fogja eladni a többségi részesedését. „Egy másmilyen Klubrádióhoz nem adnám a nevemet” – mondja. Az általunk megkérdezett klubrádiósok megerősítik, hogy nem érzékeltek nyomást a Brit Media felől. „Semmilyen kapcsolatom nincs velük” – vágja rá Pataki Gábor. „A Klubrádió vezetősége megbízik a szerkesztőiben, nálunk nincsenek listák, senkivel sem kell egyeztetnem, kit hívok meg a műsorba, azzal foglalkozunk, ami érdekel és amit fontosnak tartunk a világból” – mondja Korpás Krisztina.
A rádió múlt héten kapta meg a Médiatanács határozatát a frekvenciahosszabbítási kérelem elutasításáról, ezt a rádió 30 napon belül támadhatja meg a bíróság előtt. Polyák Gábor jogász szerint a pernek nem lesz halasztó hatálya, a Klub így abban reménykedhet, hogy február közepéig számukra kedvezően bírálják el az új pályázatot. „Ez a hatalom szereti, ha hálásak neki. Számukra az is jó helyzet, ha a Klubrádiót hozzák ki győztesként, mert mutogathatnak, hogy felesleges volt a sivalkodás. De persze azt sem bánnák, ha megszűnne egy elég fontos választói réteget elérő kritikus hang” – fejtegeti Polyák.
Jávor Dénes Marcell szerkesztő azt mondja, reménykedtek benne, hogy az uniós költségvetési tárgyalások közben nem megy neki a kormány a Klubrádiónak, de ha már így alakult, akkor kitartanak, mennek előre. „Van egy erős hallgatói bázisunk, őket elkezdtük felkészíteni arra is, hogy egy ideig esetleg csak az interneten hallgathatják a Klubrádiót.” Pataki Gábor elismeri, hogy az internetes rádiózás Magyarországon gyerekcipőben jár, és a 60 feletti hallgatók nem feltétlenül szeretnék új eszközök használatát elsajátítani, mégis megpróbálják megtartani őket, akkor is, ha kedvezőtlenül alakul a frekvenciaügy. Mint mondja, „végső soron nem a médiahatóságtól, hanem a hallgatóktól függ, hogy tovább szólhat-e a Klubrádió”.
