"Arra ébredtem, hogy az ablak alatt alvó fiam kiabál: ne dobd be, ne dobd be! Fölugrottam, hogy a falnak is nekimentem. Mire kiértem, két férfi futott felém, fejükön maszkkal. Egyikük maszkja föl volt tolva, onnan ismertem föl, hogy az egyik M. testvér az" - Lakatos László (49), cigány nevén Grófó hadarva idézi fel a múlt kedd éjszakát. Szabadulna a médiától is, az emlékektől is, hogy akár mind a tizenhárman bennéghettek volna a házban. Fél egy körül dobtak két Molotov-koktélt a házukra: az egyik a redőnyt és az ablakot roncsolta szét, a másikat a sűrűn lakott padlásnak szánták, de mellément. A végigrepedt ablak alatt Grófó pólóját felhúzva mutatja, hol ütötte meg egy doronggal futtában az egyik támadó.
Lakatos Teri négy unokájával, fiával és menyével két házzal odébb lakik. "A gyerekeket azóta ruhástul, a lábukon cipővel fektetjük le, hogy ha megint jönnek, szaladni tudjunk."
A harmadik házban egy másfél, egy két- és egy négyéves gyermek aludt, amikor az ablakon át a szobába repült a palack. A gyerekeket kimenekítették, a tűzoltók érkezéséig a lakók maguk oltották el a keletkezett tüzet.
Együtt a csapat
"Régebben együtt fociztunk az elkövetőkkel. Nem kellett, hogy feltolják a maszkjukat, mert a járásukról, a hangjukról felismertük őket" - mondja Grófó. A férfi azért sem érti a támadást, mert ő maga mindeddig kifejezetten jóban volt a falubéli magyarokkal. "Ha kocsival találkoztunk, intettünk, ha személyesen, lekezeltünk, pár szót váltottunk."
A romáktól kétháznyira egy fiatal nő lakik. Mária föl se ébredt a támadásra, annyira fáradt volt aznap. Nem ismeri a helyi viszonyokat, szinte csak aludni jár haza. "Amikor megvettem a házat, sokan ijesztgettek, hogy majd betörnek hozzám, ellopnak ezt-azt. De eddig ilyen nem volt." Mária szerint ennek az is az oka, hogy megfogadta a boltos néni tanácsát: ne nézze le, hanem tekintse embernek a cigányokat. Mária korrekt viszonyban van a romákkal, bár ha csoportosan jönnek, tart tőlük. "Más fiatalok is ilyenek, csak ők mindig együtt közlekednek, és hangosak, talán az az ijesztő." A "Pátkai Polgárok" aláírással ellátott felhívást Mária postaládájába is bedobták: péntek estére gyűlésre hívták a falu lakóit, hogy így fejezzék ki együttérzésüket a három polgárőrrel.
Csütörtökön ugyanis a rendőrség előzetes letartóztatásba helyezett három pátkai férfit, és több emberen elkövetett emberölés kísérletének gyanújával eljárást indítottak ellenük. A rendőrség szerint már bizonyítékaik vannak, ezért is indokolt az előzetes. A letartóztatás ténye felháborodást váltott ki a pátkaiak körében. A képviselő-testület kiáltványt indított útjára, melynek aláírói hisznek a polgárőrök ártatlanságában, és pártatlan igazságszolgáltatást követelnek. "A Molotov-koktélos támadás nem romakérdés, vannak súrlódások a faluban romák és nem romák között, de a kirívó eseteket leszámítva az együttélés szabályai kialakultak" - olvasható a szövegben. A testület mellé állt a nép is: aláírásgyűjtés indult, és több mint ötszáz pátkai a megyei rendőrkapitányságnak írott levélben nyilvánította ki, hogy hisznek a polgárőrök ártatlanságában. Péntek este lakossági fórumot rendeztek, majd békés sétára indultak - hol máshol, mint a romák lakta utcákon.
"Iszonyú volt. Napok óta nem alszunk a támadás miatt, erre tegnap vagy négyszázan idejönnek, fenyegetően állnak, és egyesek kiabálnak" - mondja Nóra, az egyik fiatal roma nő.
"A kurva anyádat sétálgass ellenünk!" - ordít az egyik roma asszony a szomszéd ház elé begördülő autóból kiszálló magyar nőre. A nő lányával együtt eltűnik a kapu mögött, csöngetésünkre nem nyitnak ajtót. A szomszédos utcában lakó, nevét nem vállaló roma férfi is azt mondja: alig tért magához a molotovos támadás óta, amikor még nagyobb sokként érte, hogy közvetlen szomszédja részt vett a péntek esti demonstráción. "Azt hittem, Ervinnel tisztességes, jó a viszonyunk. ' szokta felvásárolni tőlem a vasat, de egyébben is kisegítjük egymást. Még oda is integetett tegnap, majd hallottam, ahogy a cigányok ellen uszít."
Az Árpád utcai szomszéd épp füvet nyír, amikor megszólítjuk. Felesége indulatosan igyekszik behívni a házba, hogy ne álljon szóba újságíróval, de a férfi szívesen mesél. "Jóba' vagyunk, jóba' vagyunk, de ettől függetlenül volt már, hogy vasat loptak tőlem a cigányok. A tüntetés nem ellenük volt, hanem hogy megmutassuk: mi vagyunk többségben. Itt törvények vannak, és azokat mi csináltuk magunknak: de tessék azokat betartani másoknak is!"
A Birodalom visszavág
A férfi, a többi megkérdezett pátkaihoz hasonlóan, egyszerre gondolja ártatlannak a három polgárőrt ("normális, dolgos gyerekek"), és kezd el beszélni egy két évvel ezelőtti balesetről. "A Lakatos fia, az az állat Cici jogosítvány, forgalmi nélkül, tökrészegen elütött egy kislányt, hogy az egy életre nyomorék lett. De csak felfüggesztettet kapott, mert depressziós."
A péntek esti tüntetésen a kislány családjának beleegyezésével fel is olvasták a kórházi zárónyilatkozatot, amely a részletes károkról számol be. "Olaszliszka után a pátkai magyarok nem ölték meg a cigány gázolót" - támaszkodik sokatmondóan fűnyírójára a férfi, aki a székesfehérvári gettóügyet is felhozza (lásd: A Rádió utca szelleme című keretest).
Akkor a mellettük álló mindkét ház üres volt, és a fehérvári önkormányzat az egyiket megvette a romáknak. "Hát persze hogy nem akartam, hogy a cigány purdé itt ugráljon. A falu akkor is összetartott, hogy nem kell ide több cigány."
A beszélgetéshez csatlakozó férfiak azt bizonygatják: nem is Molotov, hanem - ahogy egyikük mondja - "Gyurcsány-koktélról" volt szó: úgy tudják, nem benzin, csak gázolaj volt benne, az pedig emberben nem tehet nagy kárt.
"Logikátlan, hogy símaszkot húznak, de közben egymás nevét kiabálják. A kurucon is olvastam, hogy csak gázolajról van szó" - ezt már az egyik helybeli képviselő lánya mondja. A 23 éves lány nem érti, miért védekezhetett annak idején a cigány gázoló szabadlábon, és miért ültették le rögtön a polgárőröket. (Rendőrségi forrásaink szerint a közlekedési bűncselekményeket általában nem szándékosan, hanem gondatlanságból követik el, ezért nem indokolt az előzetes.)
A fiatal lány is hangsúlyozza, hogy nem a romák ellen vannak, sétálni pedig csak azért mentek esténként, mert "az ott közterület", a romák pedig péntek este kapával, kaszákkal jöttek szembe. A megvádolt polgárőrök köztiszteletben állnak, egyikükkel ő maga egy iskolába járt, el nem tudná képzelni róluk. A legtöbb pátkaihoz hasonlóan úgy véli: maguk a romák támadták meg saját magukat, esetleg egy másik faluból való társaság műve volt az egész. Igazságtalannak tartja, hogy a falut rasszizmussal vádolják.
Szerettük volna megkérdezni a történtekről a település vezetőit, de sem Füri Béla polgármester, sem Buda József alpolgármester, sem a tüntetéseket szervező magánszemély nem hívta vissza a Narancsot. R. Szabó Ágnes, a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője szerint a rendelkezésre álló adatok és tárgyi bizonyítékok azt valószínűsítik, hogy a három polgárőr követte el a bűncselekményt. A szóvivő szerint nem tudnak arról, hogy a bűncselekménynek bármilyen előzménye lett volna. "Két hete egy intézkedni próbáló rendőrt ütött meg egy helyi lakos, ezért közfeladatot ellátó személy elleni erőszak miatt indult eljárás. Ezenkívül azonban az elmúlt időszakban sem a körzeti megbízotton keresztül, sem egyéb csatornán át nem értesültünk arról, hogy a településen feszültségek lennének."
A gázolásos eseten túl a Narancs is csak kevés konkrét panaszt hallott a romákra: a település tíz százalékát kitevő kisebbség egy kisebb részével van csak baj, mert italoznak, sok a kóbor kutyájuk és agresszívak a gyerekeik. Két hete kisebb verekedést provokáltak ki a romák az egyik kocsmában. Mióta megszűnt a pátkai iskola, a gyerekeket busz viszi Fehérvárra, a buszon pedig a roma gyerekek leköpdösik a magyarokat. A polgármester ezért a jövőben biztonsági őrrel vigyáz majd a rendre.
Bár jobb lenne egy különbusz nekik.
A Rádió utca szelleme
Habár Pátkán már egyetlen, a székesfehérvári gettóügy idején odakerült roma család sem él, a kollektív helyi emlékezetben a történet máig ható nyomokat hagyott. A tizenhárom, jogcím nélküli család története 1995-ben kezdődött, amikor az önkormányzat városszéli szükséglyukakba telepítette volna ki őket, ám ezt a Gettóellenes Bizottság (GEB) megakadályozta. Az ügy 1997-ben érte el a tetőpontját: ekkor a székesfehérvári Rádió utca 11.-ben élő romákat embertelen lakókonténerekben helyezte volna el az önkormányzat. A városban a GEB tüntetést szervezett, és sikerült meghiúsítani a tervet. Örömre azonban nem volt ok: az önkormányzat hiába döntött úgy, hogy exportálja a problémát, és a környékbeli településeken vesz házat a romáknak, a környékbeliek élőlánccal, utakon keresztbe állított járművekkel tiltakoztak a terv ellen. Fejér megyében 44 polgármester csatlakozott a belsőbárándihoz, aki azt nyilatkozta: vállalja a törvénysértést is, de az ő településére cigány be nem teszi a lábát. Pátkán végül a falu szélére költözött be néhány Rádió utcai roma.
Vérfertőzők
Porcelántányér és üvegpohár a magyar, műanyag tányér és pohár a cigány gyerekeknek - ez volt jellemző a pátkai általános iskolára egészen addig, míg egy anyuka az ombudsmanhoz nem fordult a romák számára megalázó elkülönítés miatt. A külön asztalnál étkezés mellett az is zavarta a roma szülőket, hogy gyerekeiket automatikusan a kisegítőbe irányították. A Narancs riportere 2003-ban az iskolába látogatva beszélt az igazgatónővel, aki azt hangsúlyozta: túlságosan elkülönülnek a többségtől a romák. "Még a tehetséges roma gyereket se engedik normálosztályba, mert rokonai is a kisegítőbe jártak." Az akkori igazgatónő úgy vélte, a romák közt azért is olyan magas a szellemi fogyatékosok aránya, mert egymás közt házasodnak. Büszke volt egy kislányra, aki a Gandhi Gimnáziumba járt, és az iskola segítségével dobták össze a kezdéshez szükséges pénzt.
