A rezsicsökkentés redukciója

Ez csak a kezdet

Belpol

A rezsicsökkentés maradt, de kétsebességessé változott: bizonyos fogyasztási értékek felett egy még mindig kedvezményesnek nevezett, ám az eddiginél jóval magasabb árat fizetnek az energiafogyasztók. Erősen kétséges, hogy az új rendszert akár középtávon fenn tudná tartani a magyar kormány.

A kormány látszólag két ütemben vezette be az új rezsiárrendszert. A Magyar Közlönyben erről kiadott szövegen érződik, hogy az első vonatkozó bejelentést követő felhördülés után finomítottak az eredeti változaton, különösen az áramárnál. Először Németh Szilárd rezsibiztos még az általa – ki tudja, minek alapján – számított piaci árat ígérte a sok szakember szerint manipuláltan kalkulált éves átlagos fogyasztási limitet átlépőknek. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter sietett is hozzátenni: úgy elszaladtak (természetesen a háború, de még inkább az EU „oktalan” szankciói miatt) a piaci gáz- és áramárak, hogy ezt már nem tudja kompenzálni a költségvetés. Ez egyébként azon kevés alkalmak egyike volt, amikor egy kormánytag elismerte, hogy a rezsicsökkentés számláját valakinek állnia kell – leginkább az államot tápláló adófizetőknek. Vagyis az államháztartással kapcsolatos gondok magyarázhatják, hogy miért nyúlt hozzá az Orbán-kormány a sokat reklámozott rezsicsökkentéshez. Az első körben a domináns egyetemes szolgáltatónál, az állami tulajdonú MVM-nél jelentkező hiányt már nem tudta volna kigazdálkodni a kormányzat, ezért mindenképpen növelni kellett a rezsibevételeket. A vélt politikai kockázatok miatt persze nem szüntették meg teljesen a kedvezményeket.

 

Mennyi az annyi?

Az új rezsiszisztéma hármas árrendszert vezet be: az alap rezsicsökkentett ár mellé lép a „versenypiaci költségeket tükröző, a lakossági fogyasztó által fizetendő forgalomarányos rendszerhasználati díjakat tartalmazó” lakossági piaci ár nevű öszvér. A villamos energia ára évi 2523 kilowattóra fogyasztásig marad 36 forint (ez a rezsicsökkentett kedvezményes ár), az e feletti fogyasztásnál 70,10 forint/kilo­watt­óra a még mindig kedvezményes „lakossági piaci” (a valós piaci ár 268 forint lenne, hangzik az állítás). A földgáznál már jóval nagyobb az ugrás: évi 1729 köbméteres (vagyis havi 144 köbméteres) fogyasztásig marad a kedvezményes köbméterenkénti 102 forintos ár, az ezt meghaladó fogyasztásnál köbméterenként 747 forint lesz az új lakossági ár – igaz, ennek kiszámítását bonyolítja a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) rendelete által emlegetett ún. jelleggörbe (lásd erről keretes írásunkat). Ez utóbbinál is magasabb a ténylegesnek mondott piaci ár (kb. 1020 forint köbméterenként), amit a rezsicsökkentésből kiszorulók egyre növekvő csapata fizet. A kormány ugyanakkor a bejelentés egyik kevesebb figyelmet kapó („apró betűs”) részében azt is kikötötte, hogy decemberben felülvizsgálja a rezsicsökkentés rendszerét. Attól tartunk, amennyiben az ener­gia­piaci tendenciák nem javulnak, komoly valószínűsége van a további „finomításoknak”, aminek eredményeként mind a fogyasztási határok, mind az azokért fizetendő kedvezményes árak változhatnak. A kormány alighanem azzal kalkulál, hogy az egyszerre, hirtelen adagolt sokkhatásnál jobban eladható a lépcsőzetes változás.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.