Ez már az ítélet

Egy közös kirándulás szervezésekor buszonként 100 ezer forintot kért vissza borítékban, korábban pedig elárulta az ’56-os forradalmat – ezt állítja Csoóri Sándorról egy történész, akit a költő özvegye kegyeletsértésért feljelentett. Az utóbbi vád azóta egy másik könyvben is megjelent.

„1996-ban a Világtalálkozón zajlott le a pusztaszeri kirándulás buszokkal. Minden busz után Csoóri kifizetett 150 ezer forintot, de aki ezt megszervezte, az egy zürichi magyarnak volt a Budapest Hotelben a munkatársa, és elmondta, hogy minden busz után borítékban 100 ezer forintot vissza kellett adni Csoórinak” – ezt Dányi László idézi egy magánlevélből a Patrubány–Csoóri vita, avagy az írók legnagyobb nemzet­árulása (1957–2007). Rendszerváltás a Magyarok Világszövetségében (2000) című tanulmányában, amelyet a világszövetség (MVSZ) adott ki. A középiskolai történelemtanár, történész és újságíró munkáját 2020. október 15-én mutatták be Budapesten az MVSZ székházában, 999 forintba került, de a tagok fél áron juthattak hozzá. Interneten nem elérhető. Egy példányt a szerző tavaly nyáron ajándékba adott egy ismerősének, aki megmutatta azt Csoóri Sándor (1930–2016) lányának. Így értesült róla Balogh Júlia, a költő özvegye. Elolvasta, majd kegyeletsértés miatt feljelentette Dányi Lászlót a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, a szerző büntetőjogi felelősségre vonását kérve.

Peresítve

A kereset szerint több sérelmes részlet is olvasható a kiadványban, de a fönti idézet olyan, értékítéletektől jól elhatárolható tényállítás, amely a becsület csorbítására alkalmas. Csoóri Sándort haszonleső, korrupt emberként állítja be, aki bűncselekményeket követ el. Az idézetben szereplő állítástól a szerző nem határolódik el, mi több, a 87. oldalon Csoórit nemzetárulónak és irodalomgyilkosnak nevezi.

Balogh Júlia később kiegészítő nyilatkozatot csatolt a feljelentéshez, leírva, hogy az egész mű Csoóri Sándort gyalázza hamis tényállításokkal, valós tények hamis színben feltüntetésével. Ilyen a feljelentő szerint az is, hogy a szerző tényként kezeli: Csoóri aláírta a magyar írók 1957. szeptemberi nyilatkozatát, amelyet az ENSZ-nek címeztek azt kérve, hogy ne tűzzék napirendre az ún. magyar kérdést. Dányi arról ír a könyvben, a tényeket ki kell mondani és erkölcsi-szakmai igénnyel értékelni, nem szabad a „ránk erőszakolt »közmegegyezés«” fenntartójává válni. A tanulmány szerint Csoóri nem érdemli meg, hogy a magyar közéletben hivatkozási pont legyen.

Azt, hogy írása miatt beperelték, idén nyáron tette közzé Dányi a Facebook-oldalán. Azt írta, műve „szigorúan primer és szekunder forrásokra, sajnálatos és szégyenletes tényigazságokra épült”. Szerinte ez a büntetőeljárás jelenkor-történeti jelentőségű leirat lesz.

A Pesti Központi Kerületi Bíróságon idén március 10-én lezajlott békítő ülésen a feljelentő úgy nyilatkozott, csak akkor lát esélyt a békülésre, ha Dányi nyilvánosan, a Magyarságtudományi Füzetek Kisenciklopédia sorozatában egy újabb kiadványban ad elégtételt, mert ott jelent meg a kifogásolt tanulmány is. Ez nem történt meg.