Csoóri Sándor becsülete a Pesti Központi Kerületi Bíróságon

Ez már az ítélet

Belpol

Egy közös kirándulás szervezésekor buszonként 100 ezer forintot kért vissza borítékban, korábban pedig elárulta az ’56-os forradalmat – ezt állítja Csoóri Sándorról egy történész, akit a költő özvegye kegyeletsértésért feljelentett. Az utóbbi vád azóta egy másik könyvben is megjelent.

„1996-ban a Világtalálkozón zajlott le a pusztaszeri kirándulás buszokkal. Minden busz után Csoóri kifizetett 150 ezer forintot, de aki ezt megszervezte, az egy zürichi magyarnak volt a Budapest Hotelben a munkatársa, és elmondta, hogy minden busz után borítékban 100 ezer forintot vissza kellett adni Csoórinak” – ezt Dányi László idézi egy magánlevélből a Patrubány–Csoóri vita, avagy az írók legnagyobb nemzet­árulása (1957–2007). Rendszerváltás a Magyarok Világszövetségében (2000) című tanulmányában, amelyet a világszövetség (MVSZ) adott ki. A középiskolai történelemtanár, történész és újságíró munkáját 2020. október 15-én mutatták be Budapesten az MVSZ székházában, 999 forintba került, de a tagok fél áron juthattak hozzá. Interneten nem elérhető. Egy példányt a szerző tavaly nyáron ajándékba adott egy ismerősének, aki megmutatta azt Csoóri Sándor (1930–2016) lányának. Így értesült róla Balogh Júlia, a költő özvegye. Elolvasta, majd kegyeletsértés miatt feljelentette Dányi Lászlót a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, a szerző büntetőjogi felelősségre vonását kérve.

Peresítve

A kereset szerint több sérelmes részlet is olvasható a kiadványban, de a fönti idézet olyan, értékítéletektől jól elhatárolható tényállítás, amely a becsület csorbítására alkalmas. Csoóri Sándort haszonleső, korrupt emberként állítja be, aki bűncselekményeket követ el. Az idézetben szereplő állítástól a szerző nem határolódik el, mi több, a 87. oldalon Csoórit nemzetárulónak és irodalomgyilkosnak nevezi.

Balogh Júlia később kiegészítő nyilatkozatot csatolt a feljelentéshez, leírva, hogy az egész mű Csoóri Sándort gyalázza hamis tényállításokkal, valós tények hamis színben feltüntetésével. Ilyen a feljelentő szerint az is, hogy a szerző tényként kezeli: Csoóri aláírta a magyar írók 1957. szeptemberi nyilatkozatát, amelyet az ENSZ-nek címeztek azt kérve, hogy ne tűzzék napirendre az ún. magyar kérdést. Dányi arról ír a könyvben, a tényeket ki kell mondani és erkölcsi-szakmai igénnyel értékelni, nem szabad a „ránk erőszakolt »közmegegyezés«” fenntartójává válni. A tanulmány szerint Csoóri nem érdemli meg, hogy a magyar közéletben hivatkozási pont legyen.

Azt, hogy írása miatt beperelték, idén nyáron tette közzé Dányi a Facebook-oldalán. Azt írta, műve „szigorúan primer és szekunder forrásokra, sajnálatos és szégyenletes tényigazságokra épült”. Szerinte ez a büntetőeljárás jelenkor-történeti jelentőségű leirat lesz.

A Pesti Központi Kerületi Bíróságon idén március 10-én lezajlott békítő ülésen a feljelentő úgy nyilatkozott, csak akkor lát esélyt a békülésre, ha Dányi nyilvánosan, a Magyarságtudományi Füzetek Kisenciklopédia sorozatában egy újabb kiadványban ad elégtételt, mert ott jelent meg a kifogásolt tanulmány is. Ez nem történt meg.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.