Ez már háború: Toroczkai szerint a Jobbik vezetése habonyi módon próbálja karaktergyilkolni őt

  • Nagy Gergely Miklós
  • 2018. április 25.

Belpol

Belső információkat árult el a Jobbik alelnöke a pártot foglyul ejtőkről, egyiküket meg is nevezte.

Május 12-én választanak tisztújító kongresszusukon új elnököt a Jobbikban, és egy ideig úgy tűnt, hogy ez a meccs lefutott lesz, lévén a Sneider–Gyöngyösi-tandem maga mögött tudhatta a szűkebben vett pártvezetés, így vélhetően Vona Gábor támogatását is. A kifundált konstrukció esetükben világos: úgy továbbvinni a Vona-féle néppártosodást, hogy azért a korábbi nehézfiú, Sneider Tamás személyében legyen felmutatható arc a kemény Jobbikot igénylők felé is.

Az élet azonban úgy hozta, hogy nem dőlhetnek hátra azok, akik erre a forgatókönyvre tettek a Jobbikban.

Időközben ugyanis bejelentkezett az elnöki posztra Toroczkai László is, aki úgy tűnik, elég komolyan gondolja a dolgot, és nem nagyon foglalkozik azzal, hogy a párt vezetése – élükön Szabó Gábor pártigazgatóval – ezt az ambícióját nem igazán pártolja. Ami egy finom kifejezés akkor, ha hitelt adunk annak az eszmefuttatásnak, amelyet Toroczkai alelnök ma délután elővezetett a Facebookon. És hát miért is ne adnánk?

„Mélységesen szomorú vagyok amiatt, hogy habonyi eszközökkel próbálnak beavatkozni a Jobbik elnökválasztási kampányába azok, akik ezt a mozgalmat foglyul ejtették és bezárták a budapesti pártszékházba. Mélységesen szomorú vagyok amiatt, hogy minderre nyilvánosan kell reagálnom, de nem tehetek mást, erre kényszerítenek azzal, hogy nyilvánosan – habonyi eszközökkel – próbálnak besározni, és a Jobbik sok ezer fős tagságát befolyásolni” – írta az alelnök.

Toroczkai László balra

Toroczkai László balra

Fotó: MTI

Megszólalása azért figyelemre méltó, mert ebből teljesen egyértelmű, hogy Toroczkai párton belüli személyeket sejt bizonyos, számára hátrányos cikkek mögött. Utal egy a Zsúrpubin megjelent írásra, ami azért érdekes, mert ezt az oldalt eddig elsősorban Simicska Lajossal hozták összefüggésbe (noha a korábbi oligarchának kimutatható befolyása, tulajdonrésze nincsen benne), aki nyíltan elkötelezte magát Vona Gábor mellett, így az ezen a portálon megjelent tartalom mögött Toroczkai lényegében „vonistákat” tételez. De utal arra is, hogy egyesek a Jobbik pártszékházába zárták a pártot: ezzel pedig elsősorban Szabó Gáborra utalhat, aki munkaidejének jelentős részét töltötte a Villányi úti székházban, sokkal inkább, mint a sokfelé megforduló Vona Gábor.

Toroczkai egyúttal név szerint megemlíti Béres Ferenc Attilát is, mint a párt életét jelentősen meghatározó szereplőjét, aki „az egyik személy azok közül, akik a Jobbik stratégiáját meghatározták és irányították a háttérből az elmúlt két évben”. Béresről egyébként annyit lehet tudni, hogy a Zsúrpubi főszerkesztője, jelenleg pedig egyetlenegy cégben aktív, a Hungária Médiában, amely az említett online újságot működteti. Toroczkai így zárja friss FB-posztját: „Arról nem én tehetek, hogy a Jobbikot foglyul ejtő emberek kitiltottak engem a Jobbik kommunikációjából, ezért nem voltam annyira szem előtt. Béres Ferenc Attilával szemben számomra a Jobbik nem egy politikai termék, hanem a hazám ügyéért küzdő hazafiak közössége.”

A Jobbikban megjelent nyílt harc új aspektusát adja a Magyar Idők mai cikke. Eszerint a „Sneider Tamás és Gyöngyösi Márton-féle társelnökséggel állítólag le is számoltak a pártvezetésben”. Azt ugyanakkor nem tudják elhallgatni a Magyar Időknél, hogy „Toroczkai László egyszemélyes országjárása sokkal sikeresebb, mint azt a Jobbik jelenlegi vezetése előzőleg gondolta volna, ami természetesen újabb pánikhoz és további feszültséghez vezetett a párt Vona Gáborhoz hű vezetői között”. A cikkben külön érdekes, hogy megemlíti: ha „Toroczkait választják a Jobbik elnökének, jelentősen gyengülhet a jelenlegi pártvezetés befolyása”.

Ez alapján nagyon úgy tűnik, a kormánybarát napilap a Jobbikot radikálisabb irányba elvivő Toroczkai győzelmét reméli. Mindeközben ma a Jobbikon belüli feszültségek eddig nem látott formában jöttek elő: a nyilvánosság előtti, jól célzott vádaskodásban.

Izgalmas és egyúttal szórakoztató hetek elé nézünk a tisztújításig. Elég csak erre a Sneider Tamásék mellett kampányoló, nyilvánvalóan jobbikosok által létrehozott FB-oldalra gondolni, ahol rendszeresen hol a Fidesz-ügynökének, hol a titkosszolgálat emberének mutatják Toroczkai Lászlót, nem elhallgatva a súlyos tényt, hogy a Jobbik-alelnök eredeti neve: Tóth.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

  • Keresztesi József

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.