Ezek ugyanazok? - Megakadtak a baloldal előválasztási tárgyalásai

Belpol

Alig indultak el az egyeztetések az ellenzéki előválasztásról, az MSZP elnöke máris újrakezdené az egészet. Gyurcsány kigolyózta Fodorékat, de az Együtt és a szocialisták között is nehezen feloldható ellentétek feszülnek. Az idő pedig fogy.

Gyülekeznek a felhők a baloldal 2018-as csodafegyvere felett. Karácsony Gergely, az ellenzéki előválasztást kezdeményező PM társelnöke a Magyar Nemzetnek nyilatkozva 50 százaléknyi esélyt adott az elképzelés megvalósulására. Az ötletet szintén támogató Republikon Intézet a napokban tanulmánykötetet jelentet meg a témában, a felkért politológusok, elemzők többsége azonban valószínűbbnek tartja, hogy 2018-ig nem lesz előválasztás Magyarországon.

Szabó Tímea, a PM másik társelnöke október 2-án, a sikerként is értékelhető népszavazásibojkott-kampány után hívta tárgyalóasztalhoz a demokratikus ellenzék pártjait. Az invitálást az LMP-n kívül mindenki elfogadta. Aztán a Fodor Gábor vezette Liberálisok a második tárgyalási forduló és Gyurcsány Ferenc vétója után felálltak az asztaltól, az Együtt pedig el sem ment a november 3-i egyeztetésre. Szigetvári Viktor azt mondja, csak abban az esetben folytatják a tárgyalásokat, ha az MSZP és a DK elkötelezi magát az előválasztás mellett. Ez patthelyzethez vezet, mivel szocialista és DK-s forrásaink szerint ők akkor tudnak dönteni az előválasztásról, ha annak technikai részletei a tárgyalásokon már kialakultak.

Arcukra van írva a jövő

Arcukra van írva a jövő

Fotó: Sióréti Gábor

 

Néhány hónapjuk még van a pártoknak a megállapodásra, de az egyeztetések kimenetele megjósolhatatlan. Valamilyen szintű együttműködésre a végén rákényszerülnek majd a felek, addig azonban a pártérdek azt diktálhatja, hogy kölcsönösen egymást állítsák be az ellenzéki összefogás kerékkötőiként. Különösen akkor, ha a 2018-as kormányváltásra nem látnak reális esélyt.

Kicsik, nagyok

Az előválasztás előnyeként szokták emlegetni, hogy enyhítheti a baloldal hitelességi problémáit. Az Együtt és a PM szavazói talán könnyebben fogadnák az együttműködést Gyurcsánnyal és az MSZP-vel, ha az átlátható, demokratikus folyamat eredményeképp, és nem háttéralkuk után jön létre. Amennyiben az előválasztás nyitott, újabb – akár civil – szereplőket futtathat fel az ellenzéki oldalon, így növelheti a baloldal szavazótáborát. Végül a több hónapos kampány nagyobb médiafigyelmet irányítana a versengő pártokra, izgalmassá, érdekessé tehetné az ellenzéket.

E jótétemények azonban nem ugyanakkorának látszanak a különböző pártok szemszögéből. „Minél nagyobb egy párt, minél inkább el tudja hitetni magáról, hogy ő a kormánypárt kihívója, annál kevésbé áll érdekében előválasztással bíbelődni. A kisebb formációk számára viszont kiugrási lehetőséget jelenthet a megmérettetés” – véli László Róbert, a Political Capital választási szakértője. Tóth Csaba, a Republikon stratégiai igazgatója szerint inkább azok ellenezhetik az előválasztást, akik a pártalkukban jobban tudnak érvényesülni, és azok támogatják, akik a választói legitimációban bíznak. A PM részéről racionális lépésnek látja, hogy az előválasztás élharcosa lett, mert egyes politikusai jóval ismertebbek és népszerűbbek, mint a párt maga.

A PM nem puszta technikai kérdésként tekint az előválasztásra, kommunikációja és identitása középpontjába helyezte az ellenzéki jelöltek demokratikus kiválasztását. Barabás Richárd, a PM elnökségi tagja nemrég úgy fogalmazott, „az egész baloldalon két innovatív ötlet született az elmúlt másfél-két évben: az alapjövedelem és az előválasztás”. A párt nyilvánosságra hozott egy konkrét előválasztási koncepciót is. Ez a 106 egyéni képviselőjelölt mellett a miniszterelnök-jelölt és a (közös) ellenzéki lista kiválasztását is a baloldali előválasztókra bízná. A PM koncepciója szerint a képviselőjelöltek és a miniszterelnök-jelölt megválasztásánál az úgynevezett preferenciaszavazatok is számítanának, annak lenne esélye a győzelemre, aki magas támogatottsága mellé alacsony elutasítottságot tud felmutatni. Azonban háttérbeszélgetéseink alapján úgy tűnik, ha lesz is előválasztás, a PM javaslata ebben a formában biztosan nem valósul meg.

Az első, október 27-i tárgyaláson a házigazda PM mellett az MSZP, a DK, az Együtt, a Bokros Lajos-féle MOMA és a Liberálisok vettek részt, és ott volt két kevésbé ismert baloldali tömörülés, a Balpárt és az Európai Baloldal is. A nagyobb pártok közül csak a DK képviseltette magát pártelnöki szinten, és Bősz Anett, a Liberálisok ügyvivője szerint Gyurcsány rögtön magához is ragadta a kezdeményezést. Már első felszólalásában egyértelművé tette, hogy a Liberálisokkal nem kíván együttműködni, mert nem tekinti őket a Fidesz valódi ellenzékének. Bősz azt mondja, előzetesen nem volt szó a vétó lehetőségéről, de a beszélgetést moderáló PM is jobbnak látta, ha az elején kijönnek a feloldhatatlan ellentétek. Gyurcsány egy héttel később megismételte fenntartásait, ekkor már Bokros Lajos is csatlakozott hozzá, és mivel a többiek nem ellenkeztek, a Liberálisok delegációja inkább felállt. Hasonló sorsra jutott a Balpárt is, nekik ideológiai vitáik támadtak Bokrosékkal.

Bősz Anett lapunknak azt is elmondta, hogy kidolgozott előválasztási javaslattal érkeztek a tárgyalásra. Ez némiképp eltér a PM koncepciójától, a Liberálisok szerint csak a miniszterelnök-jelöltre és a pártokra kellene szavazni, a listás helyeket és a 106 egyéni körzetet a pártpreferenciák arányában oszthatnák fel egymás közt a szereplők. „Úgy, hogy mindenkinek jusson nyerhető, billegő és szinte biztosan bukó választókerület is” – teszi hozzá Bősz. A különböző előválasztási technikák megvitatására azonban a korai vétó miatt érdemben nem volt lehetőség.

 

Mit akarnak?

Gyurcsány lépésére három magyarázat él az ellenzéki oldalon. A DK szerint Fodor Gáborék „őfelsége ellenzékeként” viselkednek, amit a kvótakampányban tanúsított magatartásuk – az „igen” szavazat mellett kampányoltak, növelve az érvényes szavazatok számát – csak megerősít. A Liberálisok ezt ürügynek tartják, közülük többen arra gyanakodnak, hogy Gyurcsány megsértődött Fodor Gáborra, amiért a liberális politikus 2014-ben nem csatlakozott a DK képviselőcsoportjához. Plusz egy képviselővel a DK frakciót alakíthatott volna, ami különböző parlamenti jogosítványokkal jár. Olyan véleményt is hallottunk, hogy Gyurcsány valójában nem akar előválasztást, de ennek beismerése helyett a tárgyalások elhúzásával szabotálná el a dolgot. „A DK nem érdekelt az előválasztásban, de annál okosabbak, hogy kiadjanak egy MTI-közleményt erről” – véli egy kisebb párt politikusa.

A DK mellett az MSZP előválasztás melletti elköteleződését is hiányolja az Együtt. Az első tárgyaláson még ott volt Pataki Márton, a párt elnökségi tagja és Szabó Szabolcs országgyűlési képviselő, második körben viszont csak egy levelet küldtek maguk helyett. Szigetvári Viktor szerint felesleges addig tárgyalni, amíg nem egyértelmű, hogy a két legnagyobb ellenzéki erő támogatja-e az előválasztást. Ugyanakkor az Együtt részvételének módja is kérdéses. A párt az előválasztás mellett van, de arról is elfogadtak egy határozatot, hogy nem akarnak az MSZP-vel és a DK-val közös listát. A PM-koncepció listás részébe tehát nem tudnának belemenni. Szigetvári szerint ettől függetlenül a miniszterelnök-jelölti előválasztást támogatják, az sem baj, ha a miniszterelnök-jelölt nem az ő listájukon szerepel majd.

Valóban úgy tűnik, hogy az MSZP és a DK fontosabbnak tartja magát az ellenzéki együttműködést, mint annak technikáját. „A DK minden komolyan vehető megoldásban partner, ebben az előválasztás is benne van” – mondta lapunknak szűkszavúan Molnár Csaba, a DK alelnöke. Molnár Gyula MSZP-elnök legfrissebb nyilatkozata szerint „az MSZP kész támogatni egy komolyan vehető baloldali előválasztást is”. Úgy tudjuk, az MSZP-ben az elnökség javaslatára a választmány határozhatna az előválasztási részvételről, a DK tárgyalódelegációja pedig az elnökségtől vagy a kongresszustól kérhetne politikai felhatalmazást.

Előbb azonban látni szeretnék a részleteket. „Kurvára nincs meg a módszer, a formátum.
A PM forgatókönyve bonyolult, követhetetlen, nincs kipróbálva, nem jó. Pedig minimum a PM-mel, az Együttel és a DK-val meg kell állapodnunk a feltételekről, hogy értelme legyen az előválasztásnak” – mondja egy vezető szocialista politikus. Szerinte potens miniszterelnök-jelölti aspiránsok és közös ellenzéki program hiányában az előválasztási egyezkedés olyan, mintha jobbszélsőt akarnának választani, miközben a csapatnak nincs se edzője, se kapusa. „A DK nyitott az előválasztásra is, csak mondják meg, mit jelent ez pontosan” – mondta egy budapesti DK-s.

Néhány kényes technikai kérdés máris előkerült. A PM a személyes és az internetes szavazás lehetőségét is megadná, szocialista forrásunk azonban ragaszkodna a személyes megjelenéshez, a bizalomhiány és a netes voksolás „meghekkelhetősége” miatt. Tóth Csaba szerint a netes szavazás felülreprezentálná a városi, iskolázottabb rétegeket, ami nem túl igazságos, ráadásul inkább az Együttnek és a PM-nek kedvezne. Az időtényező sem elhanyagolható. A PM javaslata szerint 2017. december végén zárulna le az előválasztás, míg a szocialisták szerint legkésőbb szeptemberre össze kellene állnia az ellenzéki csapatnak, hogy elindulhasson a kampány. Ezt Tóth Csaba is így látja, László Róbert szerint pedig „2016 végéig meg kell születnie a politikai szándéknak ahhoz, hogy érdemi esély legyen az előválasztás 2017-es lebonyolítására”.

Kavarások

Tovább rombolja az előválasztásba vetett hitet és a pártok közti bizalmat, hogy a Magyar Idők szerint az MSZP és a DK előre megegyezett a 18 budapesti választókerület felosztásáról. A hírt mindkét párt hazugságnak nevezte, és forrásaink is tagadják, hogy létezne ilyen alku. Az egyik kisebb párt tagja úgy látja, a lista nyilvánosságra hozatala provokáció, bár szerinte lehettek egyeztetések a budapesti MSZP és a DK között.

A főváros valóban gátja lehet az előválasztásnak, a budapesti MSZP-ben ugyanis erős a szándék arra, hogy aki 2014-ben nyert vagy majdnem nyert egyéni választókerületében, az 18-ban is indulhasson (2014-ben összesen 10 egyéni helyet vitt el a baloldal, nyolc budapesti mellett egy szegedit és egy miskolcit). „Hiller István például el fog indulni Pesterzsébeten, ezt nyugodtan leírhatja” – mondja egy szocialista vezető. DK-s forrásunk szerint Budapesten a választókerületi felosztással egy­idejűleg kellene megállapodni a 2019-es polgármesterjelöltekről is, ami szintén nehezen egyeztethető össze az előválasztással. Létező forgatókönyvnek tűnik tehát, hogy bizonyos körzetekben legyen előválasztás, máshol meg ne, bár ha pont a könnyen nyerhető fővárosi kerületek maradnak ki, az megkérdőjelezheti az egész folyamat értelmét.

Ha nem lesz egyetlen közös ellenzéki lista – márpedig az Együtt ezt nagyon nem szeretné –, az további kérdéseket vet fel. Országos listát az a párt állíthat, amelyik felmutat legalább 27 egyéni jelöltet legalább kilenc megyében és Budapesten. Koordinált indulás esetén tehát matematikailag is maximum három, reálisan inkább két ellenzéki lista tudna létrejönni, de arra is figyelni kell, hogy mindegyik elérje a bejutási küszöböt. „Ha például az Együtt és a PM közösen indul, rájuk már 10 százalékos küszöb vonatkozik. Ez áthidalható egy választási párt létrehozásával (ekkor csak 5 százalékot kell elérni), de ez meg egy újabb brand bevezetését igényelné, ami a két pártnak az elmúlt években is csak mérsékelten sikerült” – magyarázza László Róbert. Elvben az is elképzelhető lenne, hogy a 27 leggyengébb, biztosan vesztes körzetben minden ellenzéki párt elindul. Így mindenki állíthatna külön listát, és összességében a kampányfinanszírozás szempontjából is jobban járnának (mivel a költségvetés nemcsak az egyéni jelölteket, hanem a listákat is finanszírozza). Azonban a küszöbproblémát ez a megoldás csak súlyosbítaná, és az eleve „feladott” körzetek szavazói felé sem lenne jó üzenet.

Lapzártánkkor még nem világos, folytatódnak-e a tárgyalások az Együtt és a Liberálisok nélkül, vagy Molnár Gyula szorgalmazására elölről kezdik az egész egyeztetési folyamatot. Az sem bizonyos, hogy végig az előválasztásról beszélnek majd. Az egyik szocialista forrásunk szerint „annyira a folyamat elején járunk még, hogy ha az előválasztás feltételeiben sikerül megállapodnunk, akkor ugyanannyi erővel a jelöltekben is meg tudnánk”.

Neked ajánljuk