Juhász Péter: „Csak az erőpolitika működik”

  • Gera Márton
  • 2016. december 2.

Belpol

Összejött néhány komolyan vehető ellenzéki és civil figura, és megmondták a tutit. A civil mozgalmaknak radikalizálódniuk kell.

„Lerakom, mert itt elkezdődik valami beszélgetés” – mondta a telefonjába Kovács Gergő, a Kétfarkú Kutya Párt elnöke, mire Juhász Péter, az est másik résztvevője csak annyit felelt: „Ne, ne, fejezd csak be nyugodtan!” És ez elég mulattató indítása volt a Eötvös Károly Intézet csütörtöki beszélgetésének, ahol azért jó volt olyan ellenzéki és civil embereket hallgatni az Aurórában, akik nem a levegőbe beszélnek, hanem valóban tesznek is valamit. A beszélgetés címe – Politizáljanak-e a civilek? – persze tekinthető költőinek is, de a NER rendszerében már megtanulhattuk, hogy a civilek politizálásának vegzálás lesz a vége.

Pedig Vágó Gábor, az LMP alapítója és volt országgyűlési képviselő szerint ez nagyon nincs rendben, de a Fidesz rendszerében a civil szervezetek egyszerűen nem tudnak hagyományosan működni, mert

a hatalom ellehetetleníti őket.

Ellenzéki politikusként sincs sokkal könnyebb helyzetben az ember: a volt képviselő úgy vélte, az LMP egyik nagy hibája volt, hogy a parlamentben sorra gyártotta a tervezeteket, miközben ez a kutyát nem érdekelte. Valahol tökéletes jellemzője a mai politikának, amiről Vágó beszélt, vagyis hogy az ellenzéki önkormányzati képviselők elvileg a háttérben győzködik a fideszeseket, terjesszenek már ők be egy-egy ellenzéki javaslatot, mert különben úgyis leszavazzák a Fidesz képviselői.

false

 

Fotó: A szerző felvétele

Kovács Gergő, aki végig az est humorfelelőse maradt, arról beszélt, hogy itthon teljesen szétváltak a pártok és a civil szervezetek. Udvarhelyi Éva Tessza, a Közélet Iskolája társalapítója ugyanakkor nem gondolja, hogy a civil- és a pártpolitizálás között olyan nagy különbségek volnának. Szerinte az lenne az ideális eset, ha a pártok csak eszközei lennének a civil mozgalmaknak, és utóbbiak ellenőriznék a pártot. Udvarhelyi úgy látja, a civil mozgalmaknak most már radikalizálódniuk kell, mert „a döntéshozókkal való találkozgatásoknak semmi értelme”.

Juhász Péter szerint sem az a fontos, hol csinálja az ember politizálást, ugyanakkor ő otthagyta a civil vonalat, mert úgy látta, ma politikai változásokra van szükség, és a Fidesszel szemben nem megy konstruktívan, szép szóval. „Csak az erőpolitika működik ma” – mondta az Együtt alelnöke, aki az V. kerület önkormányzati képviselőjeként mostanság úgy mutat rá Rogán Antal és társai viselt dolgaira, ahogy azt egy ellenzéki politikusnak valójában kell. Arról is beszélt, hogy neki éppen ez a célja: rámutatni a hibákra, és majd később jöhet egy alternatíva felmutatása is.

Diószegi-Horváth Nóra, a Tanítanék aktivistája viszont azt látta problémának, hogy mindig az az egyik első kérdés, hogy mikor fognak már politizálni, és ilyenkor arra utalnak, hogy mikor válnak már párttá. Miközben ma a politizálás negatív bélyeg Magyarországon, és ez nagy baj.

De érdemes-e a NER szabályai szerint politizálni?

Ez a kérdés határozta meg a beszélgetés második felét, és abban mindenki egyetértett, hogy a fenéket, dehogy kell úgy ugrálni, ahogy a Fidesz fütyül. Vágó szerint ma a Parlamentben nem lehet ellenzékinek lenni, látszattevékenység, ami ott folyik. „Van egy díszellenzék, de mindannyian tudjuk, hogy az egyetlen döntési pont Felcsúton székel” – vélte a volt LMP-s. Kovács Gergő is arról beszélt, hogy nem azokat a csatákat kell megvívni, amiket a Fidesz szeretne, és könnyen eszünkbe is juthatott, miért működött a Kétfarkúak népszavazási kampánya.

Aztán az este végén előjött a már-már favoritnak számító téma, hogy mi lesz 2018-ban, legyőzhető-e a Fidesz. Mindenki elmondta a magáét, de csak a szokásosak kerültek terítékre (előválasztással sikerülhet, összefogással sikerülhet, egyetlen nagy párttal sikerülhet, stb.), amelyeket ezért most nem is részleteznénk, inkább Vágó Gábor mondatával zárnánk e beszámolót: „Ha csak az elit játéka lesz a politika, a helyzet még rosszabb lesz; a Fidesz elveszi a valódi civilek esélyeit, és saját álszervezeteket hoz létre.” Látjuk és tapasztaljuk, sajnos.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.