Épül már a szerelemdomb - Ghaith Pharaon, Tiborcz István és a kastélyok

A szaúdi üzletember a napi politika része lett, a kormány és vidéke saját méltóságát nem kímélve próbálja összezavarni a közvéleményt, a baloldal keresi a fogást, a Jobbik bőszen bevándorlózik. A legérdekesebb kérdés viszont az, hogy mi lesz a Pharaonhoz és Tiborczhoz köthető ingatlanok sorsa.

Jó napot kívánok, a Pharaon Group Hungary irodáját keresem – mondom a recepciósnak a Szabadság téri irodaház földszintjén. A Nemzeti Bank épületével szemközti, kalandos múltú Bank Center fémes csillogású tereiben csupa prémium ügyfél székel: több követség, nagy nemzetközi bankok, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Budapesti Értéktőzsde is bérel itt irodákat, a földszinten luxusautók állnak a vitrin mögött. A recepciós elkéri a személyimet, feltelefonál, és meglepetésemre minden további nélkül ad egy belépőkártyát. Hiába veszem észre a bejáratnál a Pha­raon Group logóját, nem hiszem el, hogy az irodájuk tényleg létezik, amíg saját szememmel nem látom. Kedves, mosolygós fiatal lány állít meg az ajtóban. Amikor mondom, hogy újságíró vagyok, bemegy, röviden beszél egy kollégájával, majd kihozza az irodavezető névjegyét, aki „szívesen nyilatkozik” majd nekem. Közben látom, hogy az ablakra vésett PHARAON felirat mögött, a szépen berendezett helyiségekben legalább hárman végzik kenyérkereső munkájukat. Pont olyan minden, mintha ez egy normális cég lenne.

A látogatásom abszurditását az adja, hogy a Pharaon-cégek eddig megfoghatatlan fantomnak tűntek. A 444 és a Heti Válasz idén márciusban írta meg, hogy a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető cég eladta a Postabank-székházat a Pharaon-Omega vállalatnak, amelyet Ghaith Pharaon ügyvédje vezet és birtokol.

Tiborcz, Zaid Naffa és Namous

Fotó: Németh Dániel

Ki szorít kit?

Azóta több lap is próbált elérni gyakorlatilag mindenkit, aki kapcsolódik az üzlethez, de senki nem válaszolt. A seregélyesi polgármester is hiába próbálta őket elérni, pedig nagyon érdekelné, hogy mi lesz a település ékességével, az egyik Pharaon-cég tulajdonában álló kastéllyal, amit tavaly októberben maga Ghaith Pharaon is megtekintett. Gondoljunk bele: egy hónappal ezelőtti cikkünk óta (A szaúdi szomszéd, Magyar Narancs, 2016. október 20.) a magyar közélet egyik legtöbbet tárgyalt ügye, hogy ki áll valójában a magyarországi Pharaon-cégek mögött; a kérdésről nyilatkozott a magyar miniszterelnök, az amerikai nagykövetség, több minisztérium, az összes ellenzéki párt, illetve a nemzetbiztonsági bizottság előtt jelentettek róla a titkosszolgálatok. De maguk a cégek, amelyek az egész vitát kiváltották, egy szót sem szólnak. Milyen épeszű magyarázat képzelhető el erre?

Múlt kedden fél év után először sikerült bárkit is elérni a Pharaon-csoporttól: Máthé Zita irodavezető, akinek a névjegyét az irodában a kezembe nyomták, felvette a telefont. Lelkesen közöltem vele, hogy most itt a lehetőség, végre tisztázhatják magukat a céget nyilván kellemetlenül érintő vádak alól, s elmondhatja, kötődnek-e Ghaith Pharaonhoz vagy sem. Ahogy mondani szokás: vessünk véget a találgatásoknak! De az irodavezető kis gondolkodás után azt mondta, semmiről nem nyilatkozhat. Akkor legalább a gyakorlati terveikről… Nem, semmiről, keressem a tulajdonost. Namous úrra gondol, aki fél éve nem válaszol senkinek? Igen, rá.

Máthé Zitáról mellesleg a múlt heti HVG írta meg, hogy korábban közös cége volt Meszlényi Tamással, aki nyakig benne volt a Welsz Tamás által szerzett bissau-guineai útlevelek ügyében. A Máthé Zitával közös cég azonban már évekkel ezelőtt panamai offshore fedezékbe menekült. Máthé tavaly márciusban lett Pharaon ügyvédjének, Ammar M. Abu Namousnak a kézbesítési megbízottja – addig ezt a szép feladatot Zaid Naffa tiszteletbeli jordán konzul látta el.

Korábban többen – köztük Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke – úgy értelmezték a jeleket, hogy szeptemberben megkezdődött Pharaon „kiszorítása” az országból. Erre utalt szerintük, hogy Pintér Sándor levélben kért tájékoztatást a szaúdi nagykövetségtől, hogy mi a királyság hivatalos álláspontja Pharaonról, és a levélhez csatolt egy leírást, amelyből kiderült, mindent tudnak a szaúdi üzletember tevékenységéről, az FBI pedig soron kívüli tájékoztatást kért a beutazásáról. Ezt valóban lehet közvetett figyelmeztetésnek, távolmaradásra intő üzenetnek venni, akárcsak azt, hogy Kontrát Károly belügyi államtitkár és Lázár János miniszter korábban kijelentették: ha Pharaon belép az országba, letartóztatják. Lázár azonban pár nappal később visszavonta ezt az állítását, és a kormány azóta azt kommunikálja, hogy mégsem tudják beazonosítani Pharaont – így le sem tartóztathatják.

A kormány kormolása miatt erősen információhiányos helyzetben tehát már az is jelentőséggel bír, hogy az iroda egyáltalán működik. A Bank Centerben a táblákon Pharaon Group Hungary szerepel, de ilyen nevű cég nincs bejegyezve Magyarországon. A Sza­badság téri cím a székhelye azonban a hét darab Pharaonról elnevezett cégnek (Pharaon-Alfa, Pharaon-Béta stb.), valamint az ugyancsak Namous neve alatt futó HUN-GOV Koordinációs Kft.-nek, amely eddig nem végzett látható munkát, de tevékenységi körei között vezetési és PR-tanács­adás, valamint piac- és közvélemény-kutatás is szerepel. Ezek a cégek szeptember 30-án költöztek ki a számos fideszessel bensőséges kapcsolatot ápoló Zaid Naffa konzuli rezidenciájáról. Ezzel egy időben Naffa megvehette Pharaonék egy másik cégét, az ingatlankezelésre és üzletviteli ta­nács­adásra jogosult Salumi Kft.-t, mivel a korábban közös cégben Namous tulajdonjoga megszűnt – ugyancsak szeptember 30-án. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a mostani botrányt kirobbantó cikkünk megjelenése után egy héttel a Külügyminisztérium cége, a Magyar Nemzeti Kereskedőház szerződést bontott a Pharaon-Gammával, akkor egyfajta profiltisztítást láthatunk magunk előtt. A Pha­raon-cégek kiköltöznek a Fidesz-közeli Naffától és felmondják a magyar állammal közös egyik üzletet, amitől kevésbé lesznek támadhatóak egyesek szemében – viszont nyitnak egy új irodát, ami arra utal, hogy nem vonulnak ki Magyarországról.

Tura szép...

Fotó: Sióréti Gábor

Meglátták benne a bevándorlót

Az elmúlt hónapban az ellenzéki pártok szinte folyamatosan tárgyalták és firtatták a Pharaon és Orbán Viktor környezete közti kapcsolatot, illetve az ebből fakadó nemzetbiztonsági kockázatokat. A Demokratikus Koalíció többek között a Fejér megyei rendőrségtől is választ vár, hogy miért nem tartóztatták le Pharaont, amikor az tavaly ősszel – a helyi lapban megjelent fotók tanúsága szerint is – Seregélyesen járt, megtekinteni a kastélyát. Ebből a nézőpontból különösen erős vizuális élmény a múlt heti HVG fotója, amelyen Pharaon, Naffa és Namous közvetlenül a falunapot biztosító rendőrautó mellett tapicskol a sárban. Lapunknak az ORFK kommunikációs szolgálata korábban elismerte, hogy együttműködik más bűnüldöző szervekkel Pharaon elfogása érdekében, de a botrány kirobbanása után három hétig nem válaszoltak kérdésünkre, hogy pontosan kikkel és hogyan. Végül a Belügyminisztérium november 7-ei közleményére hivatkozva azt írták, hogy a kérdésünk „okafogyott”, mivel Pharaont nem tudták eddig beazonosítani. (Online felületünkön részletesen foglalkoztunk a kormány – és ami nagyobb baj: a bűnüldöző szervek – által is hangoztatott érveléssel, miszerint nem állapítható meg, hogy a hazánkba belépő Pharaon azonos-e a körözött Pharaonnal, mert egyes adatai eltérnek a különböző adatbázisokban. Ebből ugye az következne, hogy ha valaki szerez egy útlevelet, amiben más születési évszám van, mint az ellene kiadott körözésben, akkor Magyarországon vígan élheti világát, mert a magyar tit­kos­szolgálatok és a rendőrség ettől hónapokra lebénulnak.)

Múlt hétfőn a nemzetbiztonsági bizottság ülésén – Lázár János elmondása szerint – hét titkos­szolgálati vezető adott tájékoztatást Pharaonról, mégsem derült ki szinte semmi sem. A bizottság elnöke, Molnár Zsolt a magyarnarancs.hu-nak azt mondta: „a kormány és a Fidesz ködösít, hárít, mellébeszél vagy részigazságokat ismételget”. Kérdéseinkre tisztázta, hogy Pharaon 2014. októberi vízumkérelme idején valóban végigfuttatták a nevét a schengeni rendszeren, illetve idén márciusban, a sajtóban megjelent hírek hatására úgymond ellenőrizték a gazdasági tevékenységét. Molnár azonban hangsúlyozta: ez nem egyenlő a nemzetbiztonsági átvilágítással, inkább csak olyasmiknek néztek utána, hogy rendben van-e a cégei adminisztrációja, befizette-e az illetékeket és így tovább. A szocialista politikus arra gyanakszik, hogy a titkosszolgálatok másfajta vizsgálatokat is folytattak, csak ezt nem tárták eléjük.

...és tovább szépül

Fotó: A szerző felvétele

Ezt a gyanút erősíti Tarjányi Péter nemzetbiztonsági szakértővel folytatott beszélgetésünk is. A korábban a rendőrség Különleges Szolgálatánál parancsnoki beosztásban dolgozó biztonságpolitikai szakértő kérésünkre vázolta, hogyan reagálhat az Alkotmányvédelmi Hivatal hasonló esetben. Egy ilyen kaliberű személy beutazása és/vagy itthoni üzleti aktivitásának észlelése esetén automatikusan és fénysebességgel kell végigfutnia a rendszeren különböző ellenőrzéseknek. Vagyis mire az ügy a műveleti tiszttől, majd annak felettesétől a főosztályvezetőn és a főigazgatón át eljut Tasnádi László államtitkárhoz vagy Pintér Sándor belügyminiszterhez, addigra már vastag irathalmoknak kellene állniuk a szolgálatoknál. Két következtetés adódik tehát: vagy már a folyamat elején valamifajta (politikai) védettséget élvezett Pharaon, vagy létrejöttek ezek az iratok, de titkolják őket a nemzetbiztonsági bizottság elől. (A harmadik variáció, hogy a szolgálatok hatalmasat hibáztak, és nem kezdtek adatgyűjtésbe, de ezt Tarjányi nem tudja elképzelni.)

Lapzártánk után, szerdán ülésezik újra a bizottság, Molnár addigra iratbetekintést kért, később pedig megpróbálja aktiválni a csodafegyvert, az ún. ténymegállapító bizottságot. Ilyet azzal az indokkal lehet kezdeményezni, ha felmerül a szolgálatok jogszabályellenes működésének gyanúja. Erre akár a fent leírt körülmények is alapot adhatnának. A bizottság LMP-s tagja, Szél Bernadett lapunknak azt mondta, hogy ő eddig nem látott egyértelműen jogellenességre utaló jelet, de mivel más eszközük nincs a további információk megszerzésére, ezért a bizottság többi tagjával egyeztetve akár támogatná is a ténymegállapító vizsgálatot – aminek az elindításához persze fideszes szavazatok is kellenek. Ha ők blokkolják a tények feltárását, azzal még jobban támadhatóvá válnak, márpedig ebben az ügyben igyekeztek ezt elkerülni eddig. Ha viszont megszavazzák, akkor a bizottság különleges jogosultságokat kaphat: a titkosszolgálatok műveleti dokumentumait és az érintettek bankszámláit egyaránt megtekintheti, illetve beidézheti az érintetteket, akiket megjelenési, adatszolgáltatási és nyilatkozattételi kötelezettség terhel. Igen, még Tiborcz Istvánt is.

A Pharaon-kapcsolatot a kezdetektől komolyan vevő Jobbik mindeközben összekapcsolta az ügyet az alkotmánymódosítás körüli játszmával. A letelepedési kötvény elleni, a Fideszre licitáló idegenellenes szónoklataik során rendszeresen kitérnek arra, hogy miközben a kormány a bevándorlás és a terrorizmus ellen küzd, addig a bevándorló Pharaonnal, egy terrorizmus támogatásával vádolt bank egykori vezetőjével üzletel. (Kirohanásaikban nem zavarja őket, hogy Pharaon nyilván nem robbantgatni akar a Cinege utcában vásárolt telkein, s természetesen nem is bevándorló.) Vona Gábor a sikertelen orbáni alkotmánymódosítás után (a módosításhoz szükséges kétharmadhoz kellett volna még két nem kormánypárti szavazat) arról beszélt, hogy Pharaon az elmúlt 26 év legnagyobb nemzetbiztonsági kockázata. Mirkóczki Ádám szóvivő, a nemzetbiztonsági bizottság jobbikos tagja ugyanis megírta nekünk, hogy a Pharaon-ügy a párt terrorellenes lépéssorozatának a része, de nem feltétele az alaptörvény-módosításnak. A Jobbik továbbra is követeli a Pharaon személyére vonatkozó összes információ nyilvánosságra hozatalát (ha minősített adatot is érint, akkor bemutatásukat a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésén), magyarországi üzletelésének megszüntetését, továbbá a magyar politikai elit, a kormány, illetve a titkosszolgálatok felelőseinek következményekkel járó megnevezését – írta Mirkóczki.

 

Le Palais de Chasse

Távol mindettől, a terrortól, a politikától, a főváros zajától, a Galga völgyében szorgosan dolgoznak a gépek. Az ország egyik legszebb műemlékét, a turai Schlossberger-kastélyt újítják fel. A tulajdonos egy bizonyos TRA Kft., annak a tulajdonosa pedig a BDPST Zrt. Utóbbi adta el a Postabank-székházat Pharaonéknak, amelyet az Erdoğanhoz és Orbánhoz egyaránt közel álló török milliárdos, Adnan Polat cégével közösen birtokolt (lásd: A török meló, Magyar Narancs, 2016. június 2.). Mint az mára köztudott, a BDPST alapításakor az illetéket Tiborcz István utalta el, a turai kastély tavalyi megvásárlásakor pedig Tiborcz régi üzlettársa, Hamar Endre ügyvédi irodája segédkezett. A Bors szerint a büszke nagyapa, id. Orbán Győző is megtekintette a szerzeményt.

Korábban a BDPST projektcége bezsákolta a bodajki kastélyt is, de nem látszott, hogy bármi történne ezekkel a műemlékekkel. A seregélyesiek és a hőgyésziek is aggódtak, mert a Pharaon-cégek leállították a kastélyok felújításának tervezését, kivitelezését – hiába védette le korábban a Pharaon-Alfa Kft. a Le Palais de Chasse, vagy­is „vadászkastély” nevet az egész unióban, mint arra a HVG felhívta a figyelmet. De talán nincs is ok az aggodalomra. Azt a cikk elején láttuk, hogy a Pharaon Group nem úgy néz ki, mint ami itt akarná hagyni a luxusingatlanjait. S mintha Tiborczék környékén is megindult volna valami. A Válasz.hu múlt héten írta meg, hogy a Tiborcz Istvánhoz és az MNV-vezér Szivek Norberthez köthető cégek szerezték meg a Pesti Vigadó melletti, mintegy 1,5 milliárdot érő Mahart-házat. A Direkt36 pedig arról tudósított, hogy Tiborcz nemrég bevásárolta magát egy állami tenderek sorát elnyerő cégcsoport, a WHB egyik vállalkozásába, a WHB Ingatlan Kft.-be, mely formáció az ügyvezetője szerint társasházak építésével és ingatlanok értékesítésével, eladásával foglalkozik. Most pedig arról is meggyőződhettünk, hogy a turai kastély felújítása is ütemesen halad.

Láttunk a kastély körül mindent, ami egy nemzeti nagytőkés szívének kedves lehet. Közvetlenül a főépület mellett focipálya csalogat, a területet a megbízható Valton Security őrzi, az építkezés kerítésén pedig a WHB logója díszeleg. Az épületből konténerekkel hordják ki a törmeléket, a gyepet kitisztították és facsemetéket ültettek. A közelben sétálgatva szóba elegyedtünk egy helyivel, aki amolyan rajongója a kastélynak. Fejből sorolja, ki és mikor tervezte, kik laktak itt és hogyan romlott le az állapota. A Loire mellett se sok ilyen van – büszkélkedik. Azt is tudni véli, hogy amikor tavaszra elkészül a felújítás, gyönyörű hotel lesz itt, aminek a kertjébe „szerelemdombot” is építenek.

Az Átlátszó korábban azt írta, hogy a kastély teljes renoválása egy tíz évvel ezelőtti becslés szerint mintegy hatmilliárd forintba kerül. Ez még a nemzeti nagytőkének sem kis pénz. Még szerencse, hogy egy nemrég megszavazott törvénymódosítás értelmében a műemléki épületek felújításának költsége több mint 31 milliárd forintig levonható lesz a társasági adó alapjából.