Feljelenti a minisztérium a Partizánnak kitálaló műemlékvédelmi szakembert

  • narancs.hu
  • 2024. november 30.

Belpol

Hivatali visszaélés és hamis vád miatt, miközben Bátonyi Péter Gulyás Gergelyt és az építési minisztérium államtitkárát jelentette fel. 

Mint arról beszámoltunk, Bátonyi Péter volt kormányfőtanácsos, az Építési és Közlekedési Minisztérium alá tartozó műemléki referens a Partizánnak nyilatkozva három konkrét ügy (az egykori Földművelésügyi Minisztérium Kossuth téri épülete, a Ferenc körút és az Üllői út kereszteződésében álló Kilián laktanya és a józsefvárosi Heinrich-udvar átépítése) kapcsán arról beszélt, hogy a műemlékvédelem a szabályok folyamatos kijátszása miatt teljesen ellehetetlenült, a műemlékvédelmi szakértőknek pedig már csak az a feladatuk hogy a jogellenes módosítások legalább a dokumentumokban legálisnak tűnjenek.

Bátonyi – akit az interjú előzetesének megjelenése után már kirúgtak a minisztériumból – azt is mondta, hivatali visszaélés gyanújával tesz feljelentést Gulyás Gergely, a műemlékvédelemért 2022-ig felelős Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára ellen.

A Telex most az Építési és Közlekedési Minisztérium közleményére hivatkozva azt írja, a minisztérium is feljelenti Bátonyit, hivatali visszaélés és hamis vád miatt.

A minisztérium közleményében azt írja, „a műsorban látható felvételek alapján feltételezhető, hogy állami szervektől belső felhasználásra szánt dokumentumokat tulajdonítottak el”. Szerintük a bemutatott dokumentumok részleteit „szövegkörnyezetükből kiragadva, manipulatív módon tárták a nyilvánosság elé”.

Közölték, hogy a feljelentés, amelyet Bátonyi Péter tett Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára ellen, alaptalan. Lánszki „védelmében ezért a mai napon hamis vád miatt ugyancsak feljelentéssel éltünk” – írták pénteken. Szerintük a videó „alkalmas volt arra, hogy a Minisztérium törvényes működésébe vetett közbizalmat súlyosan rombolja”.

(Borítóképünkön Lánszki Regő.)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.