Felveszi az OTKA-pénzt a kormányzati tanácsadó, aki a minisztériumnak köszönheti, hogy nyert a pályázata

Belpol

Egy másik kedvezményezett nem is tud arról, hogy előre sorolták.

Nagy felháborodást okozott a tudományos közéletben, hogy az idei Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) pályázatának augusztus végi eredményhirdetésekor az Innovációs és Technológiai Minisztérium, illetve a minisztérium alá tartozó Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) több ponton megváltoztatta a szakmai zsűrik és kuratóriumok által felállított rangsort.

Az ITM utólagos magyarázataiból az derült ki, hogy kilenc esetben tudománymetriai (a pályázó publikációs teljesítményére vonatkozó) szempontok alapján változtattak a sorrenden, továbbá a támogatotti körbe emeltek hét, a zsűrik által elutasított (esetenként utolsónak rangsorolt) pályázatot szakpolitikai szempontok alapján. Azt állítják, ezt a hét projektet nem is az eredetileg OTKA-ra szánt keretből, hanem egy korábbi pályázat maradványából finanszírozzák.

Mivel a kuratóriumi- és zsűritagokat titoktartási kötelezettség terheli, a minisztériumi beavatkozás részleteiről nem sokat tudni. A 24.hu információi szerint azonban részben a kormány tudománypolitikájának támogatói miatt írták át a sorrendet.

Az egyik kedvezményezett a lap szerint Kellermayer Miklós, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja, akit tavaly Palkovics László innovációs és technológiai miniszter delegált az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) irányító testületébe (az ELKH-hoz csatolta a kormány az MTA-tól elszakított kutatóintézeteket). Ugyancsak a minisztériumi beavatkozásnak köszönhetően kapott támogatást Závodszky Péter biofizikus, akit év elején a kormánynak tanácsokat adó Nemzeti Tudománypolitikai Tanács tagjának kért fel Orbán Viktor.

A kinyújtott kéz

Érdekes szereplők tűnnek fel a frissen felállított tudománypolitikai tanácsban, a testület feladatköre azonban homályos. Orbán Viktor február 18-i határozatával kinevezte a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács (NTT) tagjait. A Palkovics László innovációs és technológiai miniszter által elnökölt testületnek egy társelnöke és további kilenc tagja lesz, az ő személyükben nem volt meglepetés, a Magyar Nemzet már novemberben megírta, kiket kért fel a feladatra a miniszterelnök.

Závodszky az Akadémia és a kormány vitájában is egyértelműen a kormány mellé állt, tavaly májusban azt nyilatkozta, nagy lehetőséget szalasztott el az MTA, amikor nem ment bele önként az intézetek elcsatolásába.

Egyikük nem tud róla

Kellermayer Miklós a Narancs érdeklődésére azt válaszolta, semmilyen értesítést nem kapott arról, hogy pályázatát a zsűrivélemény ellenére támogatták volna. "Egyúttal kétlem is hogy negatív értékelést kaptam volna. Ezt arra alapozom, hogy a pályázat eggyel korábbi verzióját tavaly is beadtam, rendkívül pozitív bírálatot kapott, és csupán forráshiány miatt nem részesült támogatásban. Hogy az idei szakmai értékelés pontosan milyen tartalmú, hamarosan kiderül a nemsokára elérhető bírálatokból" - írta az orvosi kar dékánja.

Hozzátette, általában nem tartja szerencsésnek, ha a politikum beleszól szakmai döntésekbe, ugyanakkor, az ügyben csak akkor lehet megalapozottan állást foglalni, ha az összes szakmai érv ismertté válik."

Závodszky Péter az illetékes zsűri egy tagjának e-mailjéből maga is értesült róla, hogy pályázata a zsűri véleményével szemben került a győztesek közé. A Narancsnak azt írta, nem örül neki, hogy erre szükség volt.

Arra a kérdésre, hogy nem tartja-e aggályosnak minisztériumi kiemelését úgy, hogy közben a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács tagja, azt írta ,ha ez személyre szólóan, tudománypolitikai "érdemei" alapján történt volna, akkor aggályosnak érezné. "Arra törekedtem, s törekszem, hogy tudományos tevékenységem megítélése a tudományos közéletben viselt funkcióimtól független legyen."

Nem utasítja vissza

Závodszky Péter lapunknak küldött válaszában azt sérelmezte, hogy az OTKA-zsűri eredeti, pályázatát nem támogató döntése volt részrehajló vele szemben. "Ezt a pályázatot egy kutatócsoport nyújtotta be (8 fő), egy korábbi munkánk folytatásaként. Előző munkánk megítélése ugyanezen bizottság által: «Excellent progress. Very large number of publications. The PI should be commanded for an outstandingly productive year.» Ugyanez a bizottság az elmúlt két évben (amióta a kormányzat igénybe veszi szakértői munkámat) sem az én, sem munkatársaim OTKA pályázatait nem minősítette támogathatónak, sőt mint az MTA elnökének levelében láttam, utolsó helyre rangsoroltak" - írta Závodszky.

Válaszából az is kiderül, hogy információi szerint jobb publikációs mutatói miatt sorolta előre az NKFIH. "Néhányan politikai beavatkozást kiáltanak. Magam is úgy gondolom, hogy a tudományos munka értékelésétől távol kell tartani a politikát. De ebben az esetben felmerül a kérdés, hogy hol került be a politika. Az OTKA-zsűri értékelésénél, vagy annak korrekciójánál."

Az OTKA-botrány miatt többen felvetették, hogy a minisztériumi kedvezményezetteknek - a bizalom helyreállítása érdekében - nem kellene elfogadniuk a támogatást. Závodszky Péter ezzel sem ért egyet. "Kutatócsoportomnak, amióta a tudománypolitikában szerepet vállaltam, semmilyen OTKA-támogatást nem sikerült elnyerni (korábban minden pályázatunk nyert). A támogatás elutasítása egyrészt azt jelentené, hogy a tudománymetriai alapon történt felülvizsgálatot helytelenítem, másrészt kutatócsoportunk munkáját berekesztem. Ezt pedig nem teszem meg."

Az OTKA-pályázat menetéről és a minisztériumi beavatkozás fogadtatásáról további részleteket olvashatnak az e heti nyomtatott Magyar Narancsban. Keressék a lapot az újságárusnál, vagy fizessenek elő!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.