Figyelem, figyelem: Az ún. kultúrharc csak dulakodás a NER-en belül

  • narancs.hu
  • 2018. szeptember 21.

Belpol

Önfeltáró vallomások a Magyar Idők cikksorozatáról. Új fogalom: hideg hírszerzés!

Remek esemény lehetett tegnap este az a beszélgetés, ahol Szakács Árpád és Gajdics Ottó hosszan beszélgettek az ún. kultúrharc okairól, tálalásáról – a 444.hu tudósítása fikarcnyi kétséget sem hagy az esemény színvonala felől. Aki nem volt ott, az csak sajnálkozhat ezen!

Gajdics Ottó ugyebár annak a Magyar Időknek a főszerkesztője, ahol az említett sorozat hömpölyög egy ideje, Szakács Árpád pedig a szerzője azoknak a cikkeknek, amelyek arról számolnak be, hogy a „liberális művészek” még mindig magasan vannak reprezentálva az állami támogatások tekintetében. És aminek természetesen mihamarabb véget kell vetni!

Gajdics Ottó

Gajdics Ottó

Fotó: MTI

A viccet félretéve: érdemes elolvasni a tudósítást, mi ezeket a részleteket tartottuk a legfigyelemreméltóbbnak:

–         Gajdics Ottó mondatai megvilágítanak sok mindent, hogy ti. a kultúrharc nem is kultúrharc. Mert amikor a Magyar Időkben betámadott PIM-igazgató, azaz Prőhle Gergely (akinek az volt legfőbb bűne, hogy meghívott olyan írókat is az intézménybe, akik kritizálni merészelték Orbánt) visszanyilatkozott Szakács cikke miatt, akkor csak annyi történt, hogy „Árpádnak se kellett több. Így ő is tud, mondtuk, így visszalőttünk. Ezt aposztrofálja kultúrharcként a másik oldal, pedig a frászt, ez nem harc, ezek egy oldalon álló emberek, amikor az egyik rálép a másik lábára, az félrelöki, dulakodásnak, ha tudnám nevezni”.

–         Szakács Árpád rengeteget dolgozik a cikkeken – hoppácska, ez is kiderült. „Amelyek nagyjából úgy néznek ki, hogy a Magyar Idők szerzője megnézi, hogy egyes állami intézmények mire fordítottak támogatást, kiket hívtak meg a rendezvényeikre, kiknek a köteteit adták ki, majd ezt összeveti azzal, hogy az adott alkotók mennyire fideszesek. Na ezt a teljesítményt nevezte Gajdics ’hideg hírszerzésnek’, míg Szakács arról beszélt, hogy brutálisan sok munka van ebben, néha egy-egy mondatban 10-12 munkaóra is benne van.”

–         Szakács mesélt arról is, hogy „a cikksorozat indulása óta nagyjából 2500 e-mailt kapott, és rengeteg tönkretett életpályát ismert meg”.

–         Az MTA-val meg az a baj, hogy túl nagy autonómiát kapott, „például ők dönthetik el, hogy kiket vesznek fel maguk közé”.

Érdemes elolvasni a teljes tudósítást, itt lehet.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.