Folytatódott a per, amit Kálomista Gábor egy Facebook-poszt miatt indított Janisch Attila ellen

  • narancs.hu
  • 2019. február 22.

Belpol

A tárgyalás második felvonásán már Kálomista is megjelent.

Még tavaly decemberben kezdődött az év egyik legmeglepőbb polgári peres bírósági tárgyalása. Az egész azzal indult, hogy Janisch Attila filmrendező írt egy Facebook-posztot és kommentet, ami nem tetszett Kálomista Gábor producernek, aki beperelte a rendezőt.

Az ügy a Kojot című filmmel, pontosabban a film miatt kitört botránnyal kapcsolatos. Kostyál Márk alkotása (a filmről itt írtunk) ugyan megnyerte a filmkritikusok legjobb első filmnek járó díját, de Kálomista Gábor visszavonta a film nevezését a Magyar Filmhétről, majd amikor kitört a botrány, felrakták a filmet a YouTube-ra. A Kojot több száz millió forintnyi közpénzből készült, Janisch Attila egy februári Facebook-kommentben pedig azt írta, hogy a film forgalmazása tudatosan rossz, semmilyen volt, és Kálomistát hűtlen kezeléssel vádolta meg. Egy Facebook-posztban arról is írt, hogy amit Kálomista tett a Kojot című filmmel, az bűncselekmény.

Kálomista Gábor ezután nyilvános bocsánatkérést követelt, és azt szerette volna, ha Janisch egymillió forint sérelemdíjat fizet neki. Janisch ezt nem tette meg, mire a producer elindította a polgári peres eljárást. Az első tárgyalásról itt írtunk, azon Kálomista nem volt ott.

Kálomista Gábor nem ment el a tárgyalásra, amelyet azért tartottak, mert szerinte megsértették a jó hírnevét

Janisch Attila arról írt, hogy amit Kálomista csinált a Kojot című filmmel, az bűncselekmény, és a közpénz elherdálása. Per lett belőle. Péntek reggel elindult az év egyik legérdekesebbnek ígérkező polgári peres bírósági tárgyalása. Janisch Attila filmrendező írt egy Facebook-posztot és kommentet, ami nem tetszett Kálomista Gábor producernek, aki beperelte a rendezőt.

Péntek délelőtt azonban folytatódott a tárgyalás a Fővárosi Törvényszéken, ahol meghallgatták a feleket, és itt már Kálomista Gábor is megjelent. Kálomista a bíró kérdésére azt mondta, hogy nem járul hozzá, hogy a sajtó képet készítsen róla a tárgyaláson, így ő most ezért nem szerepel az itteni felvételeken.

A producer azt mondta, hogy Janischot már korábban is ismerte, de csak futólag. Mivel a per egyik fontos eleme, hogy milyen reklámkampánya volt a Veszetteknek (Janisch bíráló megjegyzései erre az alkotásra is vonatkoztak), Kálomista arról beszélt, hogy a filmnek szerinte komoly kampánya volt, és nem igaz, hogy a bemutató előtt két héttel kezdődött a reklámkampány. Szerinte mivel ez nem egy „térdcsapkodós vígjáték”, nem volt akkora kampány körülötte.

false

 

Fotók: narancs.hu

Kálomista a Kojotról azt mondta, hogy a film nézettsége „borzasztó volt”, és szerinte Kostyál Márk rendező ragaszkodott ahhoz, hogy Valentin-napon mutassák be, ami szerinte szerencsétlen dátum volt. Kálomista szerint Kostyál száját „egy szónak kellett volna elhagynia, és az a köszönöm”. Ezt azért mondta, mert szerinte a rendezőnek meg kellett volna köszönnie, hogy elkészíthette az első filmjét.

A Kojot miatt azért tört ki igazából a botrány, mert először nevezték, majd visszavonták a Magyar Filmhétről a filmet. Kálomista most azt mondta, hogy azért vonták vissza, mert más is nevezte a filmet, és közben az ő nevezésüket nem fogadták el. Kálomistát több lap is kereste ekkor, de ő azért nem válaszolt, mert „nem akart ezekkel az újságokkal szóba állni”. Szerinte Janisch Facebook-posztja „sertő és megalázó” volt számára, mert több száz kollégája olvashatta azt, és ez őt negatívan érintette.

Janisch a meghallgatása során azt mondta, hogy szerinte a Veszetteknek kifejezetten rossz forgalmazása volt, a plakátjáról sem lehetett megállapítani, hogy az egy filmet reklámoz. Hasonlóan fogalmazott a Kojotról, amit szerinte nehéz volt megnézni.

false

Janisch azt is mondta, hogy a Facebook-posztjában nem Kálomistát nevezte bűnözőnek, hanem arról írt, hogy aki filmet forgalmaz, annak felelősen kell bánnia a közpénzzel. Szerinte vérlázító volt, hogy Kálomista nem élt a Filmhét nyújtotta lehetőséggel, hanem felrakta a filmet a YouTube-ra, ami először kifejezetten rossz minőségben került fel.

A per még nem ért véget, április végén a tanúk meghallgatásával folytatódik.

Janisch Attila a Narancs.hu rendszeres publicistája.

Figyelmébe ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

„Nem volt semmi másuk”

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Játék és muzsika

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.

A klónok háborúja

Március 24-én startolt a Tisza Párt Nemzet Hangja elnevezésű alternatív népszavazása, és azóta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne érte volna atrocitás az aktivistákat.

Hatás és ellenhatás

  • Krekó Péter
  • Hunyadi Bulcsú

Az európai szélsőjobb úgy vágyott Donald Trumpra, mint a megváltóra. Megérkezik, majd együtt elintézik „Brüsszelt” meg minden liberális devianciát! Ám az új elnök egyes intézkedései, például az Európával szemben tervezett védővámok, éppen az ő szavazó­táborukat sújtanák. Egyáltalán: bízhat-e egy igazi európai a szuverenista Amerikában?

„Egy normális országban”

Borús, esős időben több száz fő, neonácik és civilek állnak a Somogy megyei Fonó község központjában. Nemzeti és Mi Hazánk-os zászlók lobognak a szélben. Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője és Toroczkai László, a szélsőjobboldali párt elnöke is beszédet mond. A résztvevők a lehangoló idő ellenére azért gyűltek össze szombat délután, mert pár hete szörnyű esemény történt a faluban. Március 14-én egy 31 éves ámokfutó fahusánggal rontott rá helyi lakosokra: egy középkorú és egy idős nő belehalt a támadásba, egy idős férfi súlyos sérüléseket szenvedett.