Kálomista Gábor nem ment el a tárgyalásra, amelyet azért tartottak, mert szerinte megsértették a jó hírnevét

  • narancs.hu
  • 2018. december 7.

Belpol

Janisch Attila arról írt, hogy amit Kálomista csinált a Kojot című filmmel, az bűncselekmény, és a közpénz elherdálása. Per lett belőle.

Péntek reggel elindult az év egyik legérdekesebbnek ígérkező polgári peres bírósági tárgyalása. Janisch Attila filmrendező írt egy Facebook-posztot és kommentet, ami nem tetszett Kálomista Gábor producernek, aki beperelte a rendezőt.

Az ügy a Kojot című filmmel, pontosabban a film miatt kitört botránnyal kapcsolatos. Kostyál Márk alkotása (a filmről itt írtunk) ugyan megnyerte a filmkritikusok legjobb első filmnek járó díját, de Kálomista Gábor visszavonta a film nevezését a Magyar Filmhétről, majd amikor kitört a botrány, felrakták a filmet a YouTube-ra. A Kojot több száz millió forintnyi közpénzből készült, Janisch Attila egy februári Facebook-kommentben pedig azt írta, hogy a film forgalmazása tudatosan rossz, semmilyen volt, és Kálomistát hűtlen kezeléssel vádolta meg. Egy Facebook-posztban arról is írt, hogy amit Kálomista tett a Kojot című filmmel, az bűncselekmény.

Nem mutathatják be az egyik legjobb tavalyi magyar filmet

A producerek megtiltották a Kojot bemutatását a Magyar Filmhéten. A tavaly februárban bemutatott Kojot című film nem szerepelhet a február 7. és 11. között zajló negyedik Magyar Filmhéten, mert a producerek megtiltották a vetítését - adta hírül a Magyar Nemzet.

Kálomista Gábor ezután nyilvános bocsánatkérést követelt, és azt szerette volna, ha Janisch egymillió forint sérelemdíjat fizet neki. Janisch ezt nem tette meg, mire a producer elindította a polgári peres eljárást.

Kálomista egyébként nem jelent meg a Fővárosi Törvényszéken tartott perfelvételi tárgyaláson, ügyvédje azt mondta, hogy nem tudott eljönni, mert az édesanyja megbetegedett. Kálomista a bíró által felolvasott keresetében arra hivatkozott, hogy ellene semmilyen büntetőeljárás nincs folyamatban, így szerinte nem is lehet bűncselekménnyel vádolni. A poszttal ezért szerinte Janisch megsértette a jó hírnevét, a becsületét.

Kálomista azt elismerte, hogy közszereplő, de szerinte neki sem kell eltűrnie, ha ilyesmivel vádolják. A producer azt is mondta, hogy a poszt tartalma miatt neki és a családtagjainak magyarázkodnia kellett a mindennapok során. Amikor a bíró rákérdezett, hogy ez mit jelent, Kálomista ügyvédje azt mondta, hogy a producer telefonja folyamatosan csörgött Janisch Facebook-posztja után, és a másik munkahelyén, a Thália Színházban is magyarázkodnia kellett.

false

Janisch arra hivatkozott, hogy ő nem állította Kálomistáról, hogy bűnöző, és a posztja mindössze véleménynyilvánítás, ami a magyar filmes élet egyik fontos ügyével volt kapcsolatos. Ráadásul mindezt a Facebookon tette, ami éppen arra való, hogy véleményeket osszunk meg.

A rendező ügyvédje azt is említette, hogy a poszt nem volt indokolatlanul bántó, Kálomista pedig hátráltatta a film forgalmazását.

Janisch Attila a narancs.hu-nak azt mondta, hogy ő a közpénzt és Kostyál Márkot védi, nem Kálomistával áll szemben, nem akarja őt sértegetni. A rendezőt eddig soha nem perelték; Kálomistát ugyan ismeri, és szerinte alig van valami, amiben egyetértenének, de az ő célja soha nem az volt, hogy sértegesse a producert, mindössze a fiatal rendezőket próbálja védeni.

A tárgyalás februárban folytatódik, amikor a bíró egyszerre fogja meghallgatni Kálomista Gábort és Janisch Attilát.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult.