Főparancsnok: a magyar honvédség 78 embert mentett ki Kabulból

  • narancs.hu
  • 2021. augusztus 21.

Belpol

Biztonságos helyre szállították őket. 

A rendhagyó módon szombaton tartott Kormányinfón Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség Főparancsnoka adott tájékoztatást az afganisztáni helyzetről.

Azt mondta, a Honvédség kidolgozott egy tervet és felállított egy osztagot a magyar állampolgárok és szövetségeseink kimentésére Kabulból. Valahol Kabul közelében létesítettek egy bázist, első körben ott helyezik biztonságba a kimentett embereket.

Eddig 78 embert helyeztek biztonságba, ez a létszám 10 családot ölel fel, 23 férfit, 25 nőt és 30 gyereket.

Az nem derült ki, hogy ebből mennyi a magyar állampolgár, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, az életveszélyben lévő "szövetségeseinket" is kimenekítjük, ezzel valószínűleg a magyar hadseregnek dolgozó afgánokra esetleg más nemzetiségű szövetséges katonákra utalt.

Azt sem tudni, összesen hány embert tervezünk kimenteni, és meddig tarthat az akció, a főparancsnok azt mondta, ez nem is egy "time-based" művelet, tehát a fejlemények függvényében dönt arról, meddig marad a magyar egység Afganisztánban. Azt ígérte, ha mindenki hazaért, bővebb tájékoztatást is adnak.

Gulyás Gergely sietett leszögezni, hogy kvóta alapján nem fogadunk be menekülteket.

Azt is mondta, hogy amerikai kérésre mentünk be, és amerikai kérésre jövünk ki Afganisztánból. "Ez nyilvánvalóan egy kudarcos művelet volt, a NATO és Magyarország rengeteg pénzt költött egy olyan hadsereg kiképzésére, amely egyetlen napig sem tudta fenntartani a korábbi rendet az országban" - ismerte el Gulyás. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.